Születésnapos: Joseph Finder

Vidd hírét!
  •  
  •  

Joseph Finder 1958. október 6-án született Chicagóban, de aztán a gyerekkorát a Fülöp-szigeteken és Afganisztánban töltötte. Angolul is csak később tanult meg, először a fárszi nyelvet sajátította el – Kabulban gyerekként ezt beszélte, amikor az apja ott tanított. A család a sok külföldön való  tartózkodás után végül a New York állambeli Albanyban telepedett le, Joe a középiskolát már itt végezte.


Joe Finder (fotó: Joel Benjamin)

Kém szeretett volna lenni, és ehhez egész ügyesen közelített. A középiskolában már orosz irodalmat és történelmet tanult – a hetvenes években ez a módszer egész jó esélyekkel kecsegtetett. Tanulmányait a Yale-en folytatta, itt is az orosz vonatkozású tárgyak érdekelték, s az egyetemet kiemelkedő eredményekkel abszolválta, majd a Harvardon szerzett mesteri fokozatot. Később a Harvardon egyetemi tanári állást is kapott, ahol írást tanított. A hivatalos életrajza szerint a CIA is alkalmazta volna, de Finder úgy döntött, hogy az írással szeretne foglalkozni. Mindig is író akart lenni. Az első regénye viszont csak 1991-ben jelent meg, s ha ehhez hozzávesszük, hogy Finder ma is tagja a befolyásos Külkapcsolatok Tanácsának (Council on Foreign Relations), valamint alapító tagja az Egykori Hírszerzőtisztek Egyesületének, ráadásul – saját bevallása szerint – egyszer majdnem letartóztatta a KGB Oroszországban, akkor gyanúsan hiányos a biográfia ezen része. Annyi bizonyos, hogy tizenévesként Ian Fleminget, Frederick Forsyth-t és Robert Ludlumot olvasott, s amikor a Hírszerző Szolgálat alkalmazta, csalódott a munkában, mert nem olyannak képzelte el Mr. Bond mindennapjait.

Írói karrierje oknyomozó újságíróként kezdődött, első könyvét 24 éves korában, 1983-ban publikálta; a Red Carpet: The Connection Between the Kremlin and America’s Most Powerful Businessmen elég nagy port kavart. Finder lerántotta a leplet az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb üzletemberéről, a multimilliomos Dr. Armand Hammerről, az Occidental Petroleum vezérigazgatójáról, és annak a Kremlhez fűződő kapcsolatairól. Finder a könyvben azt állította, hogy Hammer a 20-as és a 30-as években a szovjet hírszerzésnek dolgozott. Hammer, hogy a könyv minél hamarab eltűnjön a boltokból, felvásárolt egy csomó példányt, és rágalmazás miatt perrel fenyegetőzött, de a Szovjetunió bukásával megnyíltak az archívumok, és beigazolódott az, amit Finder a Red Carpetben állított. Mindezzel együtt az író nem mondhatta el a teljes igazságot az üzletember és a Kreml viszonyáról, és arra gondolt, hogy egy fiktív történetben többre nyílna lehetősége. Erre aztán első regényében, az 1991-es Zártkörű Klubban tett kísérletet. A könyvet a Publishers Weekly minden idők legjobb tíz kémregénye közé sorolta. A regény egy, a KGB által Mihail Gorbacsov ellen szervezett képzeletbeli puccsról szól. A valóságban ez a regény megjelenése után hat hónappal következett be. Második regényében, az 1994-es Kódolt üzenetben ugyanilyen közel járt a valósághoz: a történet arról szól, hogyan jön rá az amerikai hírszerzés arra, hogy egy szovjet ügynök beépült a CIA legmagasabb köreibe. A regény csupán pár nappal azelőtt került a boltok polcaira, hogy leleplezték Aldrich Ames-t, az amerikai kémelhárításhoz beépült orosz ügynököt. Lehetne a véletlen műve is, de elég valószínűtlen. A hivatalos információk szerint mindenesetre csak a következő, az 1995-ös Végtelen bosszúvágy volt az első olyan könyv, amelyhez az FBI és a CIA is segítséget nyújtott. A Twentieth-Century Fox rekord összegért vásárolta meg a regény megfilmesítési jogait, de jelen pillanatban nincs hír a konkrét produkcióról.

Joseph Finder (fotó: Jason Grow)

A következő regénye, az 1998-as Tiszta ügy már minden téren hódított: 2002-ben a Fox vitte filmvászonra, a főszerepben Morgan Freemant és Ashley Juddot láthattuk. A filmben maga a szerző is felbukkan egy jelenetben, JAG ügyészt alakít. A 2004-es Alapos kiképzés fordulópontot jelentett Finder karrierjében; felkerült a fontosabb amerikai sikerlistákra, a kritika nagyon pozitív fogadtatásban részesítette, és Hollywood is lecsapott rá. A produkciót Robert Luketic (21 – Las Vegas ostroma, A csúf igazság) rendezi, a főszerepekben Gary Oldman, Liam Hemsworth és Harrison Ford is felbukkan, a film a tervek szerint 2013-ban kerül a mozikba. 2009-ben jelent meg a Titkos kapcsolat, amelyben bemutatkozott első sorozathőse, a hírszerző-nyomozó Nick Heller, aki egykor katonai kiképzést is kapott, most pedig magándetektívként különböző ügyeket vállal, és mindig valami olyanba tenyerel, amelynek a szálai Washingtonig vagy hatalmas befolyással rendelkező politikusokig vezetnek. A többkötetesre tervezett sorozat második része, az Eltemetett titkok 2011-ben jelent meg – ebben Heller egy elrabolt és élve eltemetett lány után nyomoz. Ahhoz, hogy minél realisztikusabban tudja ábrázolni a föld alá temetett lány esetét, Finder keresett egy olyan temetkezési vállalkozót, aki hajlandó volt őt egy koporsóba zárni. Tíz percet feküdt a lezárt koporsóban, de azt állítja, hogy ez sokkal hosszabbnak tűnt. A kísérletéről videót is készített. A General Press Kiadónak köszönhetően mindkét Heller-regény olvasható magyarul is. A harmadik készülőfélben van, ebben Heller az Egyesült Államokon kívül is nyomoz, a regény az identitáslopás veszélyeire világít rá.

Joe Finder jelenleg Bostonban él a feleségével, a lányával és egy golden retrieverrel. Paradicsomot termeszt, céllövöldébe jár, s a regényírás mellett arra is jut ideje, hogy Hollywoodnak dolgozzon. Gyakran ír cikkeket külkereskedelem és kémkedés témákban olyan neves amerikai lapoknak, mint a Forbes, a The New York Times vagy a The Washington Post.


Vidd hírét!
  •  
  •