Mo Jent ünneplik és kritizálják

Vidd hírét!
  •  
  •  

A friss Nobel-díjast a legnagyobb újságok és internetes lapok címlapjukon üdvözölték pénteken, a kínai nyelvű China Daily kétoldalas mellékletében mutatja be Mót. A központi vezetés nevében pénteken Li Csang-csun (Li Changchun), a kommunista párt Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának propagandát felügyelő tagja levélben gratulált a díjhoz, szerinte az a kortárs kínai irodalom felfelé emelkedését is tükrözi. Az irodalmi Nobel-díj elnyerése a csütörtöki bejelentést követően pár óra alatt a legvitatottabb téma lett a kínai mikroblogokon, eddig több millióan gratuláltak büszkeséggel és elismeréssel az írónak.


Mo otthonában, a kelet-kínai Kaomiben (Gaomi) adott első interjújában támogatóinak és kritikusainak is köszönetet mondott. Szerényen úgy fogalmazott: “egy írónak nem a díj számít, hanem a munka maga, Kínának számtalan kiváló írója van, az ő munkájukat szintén szélesebb közönségnek kellene elismernie”. Hozzátette: a Nobel-díj komoly ösztönző erő lesz további munkáját illetően. “Tisztafejűnek kell maradnom és olyannak, mint eddig” – mondta.

Mo Jen sajtótájákoztatót tart Kaomiben (Fotó: AFP)

Az elismerésről több kínai újság is megjegyzi: a díj a külföld Kínára irányuló figyelmének és a kelet-ázsiai ország mind jelentősebb globális befolyásának is a jele. A Global Times című lap azt is külön kiemeli: Mo a kínai irodalom főáramának képviselője, a csütörtöki döntés azt mutatja, hogy a Nyugat nem csupán rendszerellenes személyeket emel ki Kínával kapcsolatban.

Díjazása után a Móval szembeni hangok is felerősödtek, mondván ő a hatalomhoz túlságosan is közel álló, “állami író”, a kommunista párt politikájával sosem megy szembe. Aj Vej-vej (Ai Weiwei), a nyugaton is ismert másként gondolkodó művész úgy fogalmazott: “sajnálatosnak” és “alig elviselhetőnek” tartja, hogy egy olyan író kapta a Nobel-díjat, aki távol marad a kínai politikai harcoktól. A kérdésről Mo egyik könyvében úgy fogalmaz: azokat az írókat, akik nem “forró témákról” írnak, opportunistának bélyegzik, akik viszont ilyenekről írnak, azokra rásütik, hogy a Nyugat kegyeibe akarnak férkőzni. A bírálatokra válaszul Mo úgy fogalmazott: aki kritizálja könyveit, az nem olvasta azokat, hiszen egyértelmű, hogy megírásukkal Mo jelentős kockázatot vállalt. “Kínában dolgozom, Kínában írok a kommunista párt vezetése idején, de a könyveimet nem korlátozhatják politikai pártok” – mondta az író.

Mo pénteken – az őt ért kritikáknak ellentmondva – Liu Hsziao-póról (Liu Xiaobo), a 2010-es Nobel-békedíj jelenleg is börtönben ülő nyerteséről úgy nyilatkozott: reméli, hogy Liu “amilyen hamar lehet, visszanyeri a szabadságát”. Mo Jen nevének fordítása azt jelenti: ne beszélj – ez az író magyarázata szerint emlékeztetés számára, hogy túl sokat mondani veszélyekkel jár.

Itthon elismeréssel beszélnek a kínai íróról. Mo Jen Kínában a legkedveltebb írók egyike, így hazájában valószínűleg nem keltett nagy meglepetést, hogy ő nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat – mondta az MTI-nek Zombory Klára műfordító, és megjegyezte, hogy az általa barátságos, szarkasztikus humorú embernek megismert Mo Jentől még egy írás sem jelent meg magyarul. “Nyáron a kínai írószövetség meghívására Kínában jártam egy műfordítói konferencián, ekkor találkoztam vele, és beszéltünk arról, hogy jó lenne magyarul is kiadni a műveit” – idézte fel. Mint azonban hozzáfűzte, Mo Jen szövegei nagyon szépek, de rengeteg történelmi és kulturális utalást tartalmaznak, ezért fordítóinak mélyen bele kell ásniuk magukat annak a tájegységnek, annak a kornak a kultúrájába, amelyről az adott történet szól.

Kalmár Éva sinológus szerint Mo Jen “egy nagy író”, aki “feltétlenül megérdemli az irodalmi Nobel-díjat”. Szerinte az elismerés odaítélésében szerepet játszhatott az is, hogy 2000-ben Kao Hszing-csien, egy emigráns kínai író kapta a Nobelt, amit a hivatalos kínai irodalmi közvélemény rossz néven vett. “Most egy kicsit kompenzált az akadémia” – jegyezte meg. “Egy olyan íróról beszélünk, akinek művei realista alapokon nyugszanak, viszont hangneme erősen szatirikus, keserű. Szerkezetileg viszont igen csapongó, szabad írásokat alkotott” – fogalmazott Kalmár Éva, megjegyezve, hogy Mo Jen novellaíróként is jelentős, holott a kínai irodalomban a műfaj nincs igazán előtérben.

Mo Yan németül - magyarul még nem olvasható

Arra a kérdésre, hogy Mo Jen műveiben mennyire politikus, Kalmár Éva azt felelte, hogy az 1980-as években erősen politizált az írásaiban, ezért a kínai hatalom megpróbálta háttérbe szorítani, neve többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Mára a hatalom is elfogadta, műveit kiadják, nemrég jelent meg az összes művét tartalmazó sorozat – tette hozzá a sinológus. A művek stílusáról elmondta, hogy Mo Jen egyáltalán nem tűnik “egzotikusnak” egy európai olvasónak. “Egy modern író, akinek a műveit bármelyik országban megérthetik” – vélekedett, kiemelve, hogy műveit francia, angol és német nyelvre is lefordították.

Forrás: mti


Vidd hírét!
  •  
  •