2011 áprilisa óta először állt a nyilvánosság elé Fidel Castro – Guerrillero del tiempo című memoárja bemutatója alkalmából vállalta ezt a ritka pillanatot. A kétkötetes életrajz Fidel Castro egykori kubai vezér és Katiuska Blanco újságíró beszélgetéseinek anyagából állt össze. A történetet az egykori elnök legkorábbi gyerekkori emlékeivel kezdik és egészen 1958-ig vezetik az olvasót, amikor is Fidel és követői megbuktatták Fulgencio Batistát.
Február 7-én a 200 évvel korábban született Charles Dickenst ünnepelte az egész világ. Az angol nyelven alkotó írók egyik legnagyobbikára mindenhol megemlékeztek, a Brit Filmintézet január és március között rég nem látott és egészen új adaptációkkal tisztelgett a Karácsonyi ének, a David Copperfield és egyéb nagyszerű regények szerzője előtt. Dickens regényeiből csak a némafilm korszakában körülbelül száz film készült, ennek úgy az egyharmada létezik még ma is, de még napjainkban is kerülnek elő elveszettnek hitt kópiák. Dickens majdnem mindegyik regényét feldolgozták már valamilyen formában, és nem hordott még olyan tollforgatót a hátán a Föld, akinek a keze alul több mű került volna a filmgyárak forgatókönyvíróinak asztalára.
Február 9-én magyarul is megjelent A leleményes Hugo Cabret, amelynek filmváltozata 11 Oscar-jelölést kapott. Brian Selznick regényhőse a forgalmas párizsi vonatállomáson él, teljes titokban. Az árva kisfiú az épület rejtett járataiból felügyeli a pályaudvar óráinak működését. Ám amikor a sorsa, akárcsak az általa javítgatott fogaskerekek, összekapcsolódik egy könyvmoly kislány és a pályaudvar mogorva játékboltosának történetével, élete és legféltettebb titka is végzetes veszélybe kerül. – Brian Selznick 1966-ban született az amerikai New Jersey-ben. Első saját könyve, A leleményes Hugo Cabret megjelenése előtt többszörösen díjnyertes gyerekkönyv-illusztrátorként volt ismert hazájában.
Írországban egy kis kiadónál megjelent James Joyce gyerekekhez írt története, a The Cats of Copenhagen. Joyce a történetet eredetileg egy 1936. szeptember 5-én kelt levelében írta az unokájának, Stephen James Joyce-nak, amíg az író Dániában, az unokája pedig Franciaországban tartózkodott. Az illusztrációkkal díszített könyv csak 200 példányban jelent meg, és borsos árat kellett érte fizetni: 300 és 1 200 euró között mozgott az ára. Az eredeti levél a zürichi James Joyce Alapítvány tulajdona, az alapítványnak Hans Jahnke, a szerző menyének második házasságából született fia adományozta, és nem adtak engedélyt a publikálásra.
Frederick Forsyth életműdíjat kapott azért a minőségi munkáért, amivel a thriller műfajában már első regényével egy új szabványt állított fel. A Brit Krimiírók Szövetsége (Crime Writer’s Association) Gyémánttőr-díjjal jutalmazta a szerzőt; az életműdíjat az indoklás szerint azért kapta, mert a thriller műfajában a kutatáson alapuló hitelesség egy új szabványát állította fel. Ennek az új szabványnak egyik ékes példáját adta A Sakál napjában.
Angliában újra kiadták minden idők első krimijét; Charles Felix regénye, a The Notting Hill Mistery 1862-ben született, a könyv lapjain hipnotizálással, gyerekrablással, mérgezéssel és egy sor egyéb bűncselekménnyel találkozik az olvasó, így aztán kétség nem férhet hozzá, hogy bűnügyi regényről van szó. A brit Nemzeti Könyvtár (British Library) 150 év után újra kiadta a kötetet. Az új kötetben az eredeti, 1863-as illusztrációkat használták, amelyeket még George du Maurier, A Manderley-ház asszonya és a híres A madarak szerzőjének, Daphne du Maurier-nek a nagyapja készített.
Február 23-án J. K. Rowling bejelentése hozta lázba a világot: a Harry Potter-sorozat szerzője kiadót váltott, és ezzel együtt készülő regényéről is szólt egy keveset. Akkor még csak annyit árult el a sajtónak, hogy egy felnőtteknek szóló könyvön dolgozik, és a témája nagyon messze esik a varázslófiú világától. Később kiderült, hogy a ma már magyarul is olvasható Átmeneti üresedésről van szó, amely egy angol kisváros életéről szól.
2012-ben kilenc filmet jelöltek Oscar-díjra a legjobb alkotás kategóriájában, és ebből a kilencből hat egy-egy regény alapján készült. A hatból öt már a február 26-i Oscar-gála idején olvasható volt magyarul is, ilyen értelemben nem túlzás azt állítani, hogy a 2012-es Oscar-díjátadás valamennyire a könyveké is volt. Végül a könyvek szempontjából fontos kategóriákban egyetlen adaptáció sem aratott sikert, de néhány szobrot azért besöpörtek – igaz, ezekben az esetekben rendre valami mást, a könyvtől teljesen független teljesítményt (például a legjobb díszletet, a legjobb hangvágást vagy a legjobb vágást) díjaztak.
Az amerikai sikerlistás könyvek közül februárban említésre méltó volt Elmore Leonard új regénye, a Raylan, amely ősszel már itthon is megjelent, s amelyet a szerző A törvény embere negyedik évadának apropóján írt. A szövetségi rendőrbíró több történetét tartalmazó kötet február 5-én bukkant fel a New York Times sikerlistáján. Ugyanitt február 19-én debütált a Defending Jacob, William Landay harmadik regénye, amelyről Joseph Finder azt mondta, hogy egy évtizedben legfeljebb egy ilyen könyv születik. A korábban kerületi ügyész helyettesként tevékenykedő Landay egy ügyész különösen szokatlan esetét meséli el. Andy Barber, a regény főszereplője otthon egy csendes ember, egy elkötelezett férj és apa. A munkahelyén viszont egy megbízható, szigorú ügyész, a kerületi ügyész jobbkeze. Amikor a rendőrök egy tizenéves fiú holttestére bukkannak Barber külvárosi otthonának közelében az erdőben, természetesnek tűnik, hogy ő veszi a kezébe a nyomozást. De ez az ügy Barber vesztét is okozhatja: egy váratlan fordulattal Barber 14 éves fia, Jacob lesz a gyilkosság első számú gyanúsítottja. A fiú ártatlannak vallja magát, és Barber a védelmére siet, ám Jacob védelméért súlyos árat kell fizessen: a szomszédok elfordulnak tőle, Jacob osztálytársai hallgatásba temetkeznek, a házassága pedig szép lassan felmorzsolódik, ahogyan szeretett felesége összeroskad a könyörtelen gyanusítgatások súlya alatt. Magyarul még nem jelent meg a könyv, de mérget mernénk venni rá, hogy csak idő kérdése. Nagyon várjuk.