Június 6-án átadták az egyik legrangosabb spanyol irodalmi elismerést, Asturias hercegének díját. A díjat 2012-ben a Nemzetközi Man Booker-díjas Philip Roth nyerte. A jelenleg 50 ezer euróval járó díjat 1980 óta adják át azoknak, akik irodalmi munkásságukkal jelentősen hozzájárulnak az egyetemes irodalomhoz. Huszonnégy versenyző közül került ki Roth győztesen, és beszédében azt is megemlítette, hogy megrendítő számára, hogy a díjat alig néhány héttel barátja, Carlos Fuentes, a legünnepeltebb mexikói író halála után veheti át, aki ezt a díjat 1994-ben kapta meg.
Június 6-án reggel Los Angelesben elhunyt Ray Bradbury, az amerikai science fiction irodalom egyik 
legnagyobb alakja. Bradbury 1920. augusztus 22-én született az illinoisi Waukeganben. Más egész fiatal korától a könyveket bújta, legtöbb idejét a helyi könyvtárban töltötte. Olvasmányai hatására döntötte el, hogy író lesz, de gyerekként egy másik világ, a mágusok varázslatos világa is csábította. Első komoly sikerét 1950-ben aratta a Marsbéli krónikákkal, ezt 1953-ban a Fahrenheit 451 követte. 11 regényt és számtalan novellát írt, munkásságát számos díjjal jutalmazták.
Június 7-11 között került sor a 83. Ünnepi Könyvhétre, és ennek keretein belül a 11. Gyermekkönyvnapokra. A Magyar Örökség-díjas rendezvényt alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése minden esztendőben arra törekszik, hogy maradéktalanul valóra váltsa az egész világon példátlan hagyományra visszatekintő irodalmi és könyves ünnep alapítójának, Supka Gézának nyolc és fél évtizede megfogalmazott javaslatát: “Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” A 83. Ünnepi Könyvhétre 95 hazai és határon túli kiadó 335 újdonságot jelentetett meg, kizárólag magyar szerzők köteteit, s ezek közül 46 szólt a gyermekeknek.
Egy június 9-én levélben Alice Walker azt állította, hogy szerinte Izraelben a palesztinokkal szemben faji megkülönböztetést alkalmaznak és üldözik őket, ezért megtiltotta a Kedves Jóistennek az izraeli megjelenését. A könyv egy héber nyelvű fordítása már megjelent a 80-as években, ám a közelmúltban a szerző álláspontja némiképp változott. 2011 őszén egy esküdtszék tagjaként vett részt Dél-Afrikában azon a gyűlésen, amelyen a palesztin helyzetről tartottak megbeszélést. Walker azt mondja, hogy az ott elhangzottak nagyon feldúlták.
Június 14-én hirdették ki az egyik legrangosabb brit gyerek- és ifjúsági irodalmi díj, a Carnegie Medál győztesét. 
A Carnegie Medál egy rangos brit irodalmi díj, amelyet évente ítélnek oda egy gyerek- vagy ifjúsági könyv szerzőjének. A díjat 1936-ban alapították a skót származású filantrópus, Andrew Carnegie (1835-1919) emlékére. Carnegie az acéliparban szerzett vagyonából több mint 2800 könyvtárat alapított az angol nyelvterületeken, halála után a nagy-britanniai közkönyvtárak fele Carnegie-könyvtár volt. A díj egy aranyérméből és 500 angol fontból áll, amelyet a győztes egy általa választott könyvtárnak ajánl fel. A 2012-es Carnegie Medált Patrick Ness Monster Calls című könyve nyerte el. Monsters of Men című regényével 2011-ben is ő nyerte a díjat, így idén sikerült megismételnie Peter Dickinson eddig egyedinek számító teljesítményét, hogy két egymás utáni évben is megkapta a díjat.
Június 16-án idén is megtartották Szombathelyen a Bloomsday-t. A Bloomsday kezdetben írországi, mára nemzetközivé vált évente megtartott irodalmi ünnep, mely nevét James Joyce Ulysses című művének egyik főszereplőjéről, Leopold Bloomról kapta. Minden évben június 16-án tartják, azon a napon amelyen a regény cselekménye 1904-ben játszódik. Magyarországon 1994 óta tartanak Bloomsday-t – és miért éppen Szombathelyen? Mert Leopold Bloom édesapja, Virág Rudolf Szombathelyről vándorolt ki. A Fő téren egy James Joyce-szobor áll, a Blum család egykori épületének első emeletén a látogatók az Ulysess-hez, Dublinhoz valamint Írországhoz kapcsolódó kiállításokat tekinthetnek meg. 2012-ben a regény új magyar fordítását bemutató előadással, Írmag és Nora’s Garden koncerttel és tárlatnyitóval ünnepelt a város.
Június 16-án hirdették ki a legjobb történelmi regénynek kijáró Walter Scott-díj győztesét. A zsűri az ír 
Sebastian Barry regényét, a Kánaán földjént választotta az év legjobb történelmi regényének. A huszadik századot keresztül-kasul bejáró nagyívű és bensőséges utazás olyan könyveket előzött meg a fináléban, mint a Testvérlövészek Patrick deWitt tollából, a The Stranger’s Child Alan Hollinghursttől vagy a Half Blood Blues a kanadai Esi Edugyantől. Barry azt mondta: elképesztő érzés olyan írók előtt végezni, mint Alan Hollinghurst és Barry Unsworth.“Egyáltalán nem számítottam arra, hogy én nyerek, hiszen elég volt csak a többi jelölt szerző nevére pillantani” – tette hozzá az ír regényíró. Elmondta, hogy Walter Scott írásaival először a nagyapja házában találkozott még gyerekként, amikor a padláson egy ládában rábukkant a Waverley-re. “Olyan érzés volt, mintha egy síremléket tártam volna fel” – emlékezett a szerző. A Walter Scott irodalmi díjat 2009-ben alapították Buccleuch hercege és hercegnője kezdeményezésére. Évente a legjobb történelmi regények szerzőit jutalmazzák vele, feltétel, hogy a cselekmény nagy része legkésőbb a 60 évvel ezelőtti, vagy annál régebbi múltban játszódjon.
Június 25-én rekordösszegért, 40 630 angol fontért kelt el Agatha Christie egy korai novelláskötete. A Poirot Investigates 1924-ben jelent meg először, az árverésen elkelt darab az eredeti egyik példánya volt. A Dominic Winter Aukciósház három és ötezer font közé tette a könyv kikiáltási árát, de az egy heves licitháborút követően 40 630 fontért talált gazdára. A vevő egy könyvkereskedő, bizonyos Christian Jonkers a Jonkers Rare Books-tól, egy könyvritkaságokat forgalmazó antikváriumtól. Az aukciósház szerint ez a legmagasabb ár, amit valaha Agatha Christie-könyvért fizettek. A korábbi csúcsot A titokzatos stylesi eset egyik példánya tartotta, 2009-ben kelt el 10 000 fontért a Sotheby’s egyik árverésén.
Június 28-án kiderült, hogy (a Nielsen BookScan adatai szerint!) A szürke ötven árnyalatának puha kötésű változatból 11 hét alatt fogyott el az első egymillió példány, ezzel a brit írónő maga mögé utasította a korábbi csúcstartó Dan Brown-t, aki A da Vinci-kóddal trónolt a képzeletbeli dobogó legfelső fokán. Az amerikai regényíró könyve ugyanezt a teljesítményt 2003-ban 36 hét alatt érte el.
A nálunk is népszerű Jodi Picoult június 26-án jelentkezett először társszerzőként: a Between the Lines-t lányával, Samantha van Leerrel közösen írták. A tizenévesekhez írt regényben a főhős, egy jóképű lovag életre kel, és az olvasóval kezd társalogni. A történet egy részét a tündérmesét olvasó 15 éves lány meséli el egyes szám első személyben. A közös könyv ötlete Picoult lányától származott: 13 éves volt, amikor egy franciaórán arról kezdett álmodozni, hogy milyen lehet egy regény főszereplőjének lenni, és vajon mi történik a főhősökkel, amikor éppen senki sem olvassa a könyvet. Mi van, ha nekik is egy külön életük van? – elmélkedett Van Leer, és felhívta az anyját. Három évig tartott befejezni a regényt, mivel Samantha még iskolába jár, így aztán többnyire csak nyáron és a vakációk idején dolgoztak a könyvön. Magyarul még nem jelent meg, Hollywood viszont már érdeklődött a könyv iránt.