Rewind 2012: szeptember

Vidd hírét!
  •  
  •  

Szeptember 2-án a német Hotlist kihirdette tíz döntős könyvének címét, amelyek az utóbbi évben független német kiadóknál megjelent legjobb művekből válogattak. A 30 elődöntős könyvből július 3 és augusztus 15 között három könyvet online közönségszavazással juttattak a döntőbe. Ezek között szerepelt Vajda Miklós Anyakép, amerikai keretben című regénye, amely itthon a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2009-ben. Az online közönségszavazással kiválasztott három könyv mellé további hetet választott ki a német, osztrák és svájci kritikusokból, könyvkereskedőkből álló zsűri. A tíz döntősből legjobbnak ítélt könyv – pontosabban annak kiadója – kapta meg 2012 október 12-én a Frankfurti Könyvvásáron az ötezer eurós pénzdíjat.


Szintén szeptember 2-án került sor a science-fiction és fantasy irodalom legrangosabb elismerésének, a Hugo-díjnak az átadására. A Hugo-díjat (Hugo Award) Annual Science Fiction Achievement Award néven 1953-ban alapította a Nemzetközi Science Fiction Társaság (World Science Fiction Society – WSFS). A díj 1955-től minden évben kiosztásra került. Mostani nevét 1993-ban kapta, a műfaj önállósodásában igen nagy szerepet játszó, 1926-ban létrehozott Amazing Stories című sci-fi magazin alapítójáról, Hugo Gernsbackről. Az idén 2012-ben tizenhat plusz egy kategóriában osztották ki. A legjobb regény kategóriában Jo Walton, Kanadában élő walesi származású írónő Among Others című regénye nyert, a legjobb kisregény kategóriában Kij Johnson The Man Who Bridged the Mist című alkotása, de a díjazottak között szerepel Neil Gaiman, Ken Liu, George R. R. Martin. A díjazottak közül többen a Nebula-díjat is elnyerték ebben az évben.

Szeptember 6-án ünnepelte 40. születésnapját China Miéville, a fantasztikus irodalom új nemzedékének nagy tehetségű fenegyereke. Tagja a New Weird nevű irodalmi mozgalomnak, amelynek célja, hogy a fantasy irodalmat elmozdítsa a tolkieni örökség és a Tolkient másoló tucatfantasy szintjéről, és egy olyan irodalmat teremtsen, ami szakít a hagyományos fantasy romanticizált eszméivel, egy urbánus, realisztikusabb komplex-világ modellt hozva létre, a science-fiction és a fantasy elemeinek, valamint az egzisztenciális és fizikai terrornak az ötvözésével. Saját műveire Miéville a „weird fiction” („furcsa fikció”) megnevezést használja. Könyveivel szinte minden rangos fantasztikus-irodalmi díjat – többek között a Hugo, Nebula, World Fantasy, Locus és Arthur C. Clarke – elnyert. 2013-tól magyarul az Agave Könyveknél jelennek meg a könyvei.

China Miéville

Egy szeptember 7-én közzétett kutatási jelentés szerint a Nagy-Britanniában élő gyerekek több mint egyötöde egyáltalán nem olvas szabadidejében. A felmérést a National Literacy Trust végezte 21 ezer gyermek körében. A gyerekek olvasási szokásait és szabadidős tevékenységeit vizsgáló kutatás során kiderült, hogy tíz gyerekből mindössze csak három olvas szabadidejében, ami kevesebb, mint 2005-ben. A gyerekek elsősorban a televízió miatt kerülik a könyveket – derült ki a kutatásból.

Nyár elején könyvtrailerversenyt hirdetett a prae.hu Mit forgatsz a fejedben? címmel. Két kategóriában készültek az alkotások: profi kategóriában a kiadók felkérésére, free style kategóriában pedig bárki készíthetett trailert a kiadók által megjelölt könyvekre. Előbbiben 300–200–100 ezer forintos díjakat osztottak, utóbbiban 200 ezer forintos közönségdíjat. A profi kategória győzteseit a Benedek Anna (a prae.hu irodalmi rovatvezetője), Divinyi Réka (forgatókönyvíró), Fabricius Gábor (reklámszakember), Forgács Nóra Kinga (a prae.hu filmes rovatvezetője) és M. Tóth Géza (animációs rendező) alkotta zsűri választotta ki, a free style kategóriában pedig facebookos szavazáson dőlt el a verseny. A győzteseket a szeptember 7–8-án sorra kerülő 1. Jövőnéző Fesztiválon hirdették ki. A profi kategóriában az első díjat Erdős István Aprótörpe indiánok című könyvéhez maga a szerző által készített trailer kapta, második helyezett a Mats Strandberg–Sara Bergmark Elfgren szerzőpáros A kör című könyvéhez készült trailer, míg harmadik, helyezett a Hubai Gergely Torn Music című könyvéhez készült trailer lett. A free style kategória győztesei Nagypál István A fiúk című könyvéhez készítettek trailert.

[youtube width=”640″ height=”480″]http://www.youtube.com/watch?v=SgdCSuLOReI[/youtube]

Szeptember 11-én ünnepelték D. H. Lawrence születésének 127. évfordulóját. A Nottinghamshire bányavárosban született angol író botrányos életviteléről volt híres, ugyanakkor regényeinek szókimondó, nyíltan erotikus töltete is felkavarta korának irodalmi berkeit. A Szivárvány és a Szerelmes asszonyok két főműve, azonban a legnagyobb visszhangot a Lady Chatterly szeretője című regénye váltotta ki, amelyet az 1920-as évek Angliájában pornográfnak tituláltak és betiltottak. Egészen 1960-ig nem is engedélyezték a megjelenését, akkor viszont több bírósági per után lehetővé vált a kiadása. Ezt Lawrence már nem érhette meg, hiszen már 1930-ban elhunyt. Életvitele és botrányt kavaró könyvei miatt nemcsak életében, hanem azt követően is igen vitatott volt a megítélése, végül azonban az irodalmi kritikának és a szakmának köszönhetően megkapta méltó helyét a modern angol irodalomban.

Szeptember 13-án Roald Dahl születésének 96. évfordulóját ünnepelte a brit irodalom. A norvég származású, Wales-ben született író a gyerekirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Írói karrierjét novellaírással kezdte, amelyeket részben háborús élményei ihlettek meg. Az 1960-as években kezdett gyerekkönyveket írni, először csak saját gyermekeinek, majd amikor az 1964-ben megjelent Karcsi és a csokoládégyár című könyvével híressé vált, a nagyközönség is jobban megismerhette. Gyerekkönyveit 34 nyelvre fordították le, magyarul a Boszorkányok; a Danny, a szupersrác; a Matilda, valamint A fantasztikus Róka úr és a három gazda jelent meg.

Roald Dahl (1916 - 1990)

Egy elveszettnek vélt Agatha Christie-esszé került a brit olvasók elé szeptember közepén. Az esszét az írónő 1945-ben írta a brit Oktatási Hivatal megrendelésére, azonban angolul még sohasem publikálták, mindössze 1947-ben jelent meg egy orosz nyelvű magazinban. A propagandaesszé az angol detektívirodalom értékeit dicsőíti, és egy 1933-as regény, az Ask a Policeman előszavaként került az olvasók elé 2012-ben. Az esszéből kitűnik, hogy Agatha Christie aktív része volt a brit irodalomnak, ismerte a kortársakat, olvasta a műveiket. Csodálattal és elismeréssel szólt Arthur Conan Doyle-ról, John Dickson Carr-ról és Ngaio Marsh-ról, másokat viszont metsző kritikával illetett.

Szeptember 21-én ünnepelte a fantasztikus irodalom a sci-fi egyik úttörője, H.G. Wells születésének 146. évfordulóját. Az elszegényedett középosztálybeli családban született író elsősorban olyan regényeinek köszönhetően vált ismertté a világirodalomban, mint Az időgép, A láthatatlan ember, Világok harca, Dr. Moreau szigete, Emberek a Holdban, vagy Anticipations. Nagy hatással volt írói szemléletére Darwin egyik követője, Thomas Huxley. Ő maga pedig olyan neves szerzőket ihletett meg, mint Kevin J. Anderson, Isaac Asimov, Ray Bradbury, Joseph Conrad, Arthur C. Clarke, Aldous Huyley vagy George Orwell.

Ugyancsak szeptember 21-én töltötte 65. életévét a horror koronázatlan királyának nevezett Stephen King. Korunk egyik legolvasottabb szerzője, a pop-kultúra első számú írója, többször is bebizonyította, hogy a szűkre szabott műfaji besorolás nem mindig állja meg a helyét az ő esetében. Ennek egyik bizonyíték nemcsak széles palettát felölelő műveiben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért 2003-ban Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazták. Ismertté a Carrie című, 1973-ban megjelent regényével vált, azóta pedig szakadatlanul ontja magából a könyveket, köztük olyan nagysikerű regényeket, mint A ragyogás, a Tortúra, a Halálsoron, az Az, a Végítélet, vagy a hétkötetes Setét-torony sorozat. Művei több mint 350 millió példányban keltek el világszerte. Számos irodalmi díjban részesült, a Bram Stoker-díjat kilencszer, a Brit Fantasy-díjat ötször, a World Fantasy-díjat négyszer, a Hugo-, az O. Henry- és a World Horror Convention-díjakat pedig egyszer nyerte el.

Szeptember utolsó hetében jelentette be a Warner Brothers színházi részlege, a Castle Rock Entertainment and Playhouse Productions, hogy Willam Goldman újra átdolgozta Stephen King nagysikerű, 1987-ben megjelent regényét, a Tortúrát. Ezúttal viszont nem forgatókönyvet írt belőle – az 1990-ben azonos címen megjelent Oscar-díjas filmnek Goldman írta a forgatókönyvét –, hanem színpadra adaptálta a regényt.  A bejelentés szerint a Will Frears rendezésében készülő darabot a pennsylvaniai Bucks County Playhouse fogja játszani korlátozott számban, mindössze tizenegyszer, november 24 és december 8 között.

Szeptember 27-én került a boltokba angol nyelven J. K. Rowling felnőtteknek szánt regénye. A könyv eredeti címe The Casual Vacancy, magyarul decemberben jelent meg Átmeneti üresedés címmel, a Gabo Kiadó gondozásában. Rowling – akinek hétkötetes Harry Potter-sorozata több mint 450 millió példányban kelt el, több mint 200 országban, 74 nyelvre lefordítva, és ezzel az írónő több mint 1 millárd dolláros bevételre tett szert –, először próbálkozott a felnőtteknek szóló irodalom területén.

Szeptember vége vitathatatlanul a meséről szólt a magyar irodalmi berkekben: szeptember 30-án ünnepelték a székelyföldi mesemondó, Benedek Elek születésének 153. évfordulóját. Az ő nevéhez fűződik a nagysikerű gyermeklap, a Cimbora alapítása, amelyet 1929-ben bekövetkezett haláláig nagy odaadással szerkesztett, de szintén alapítója volt – Pósa Lajossal együtt – 1889-ben a magyar ifjúság lapok történetében meghatározónak számító Az én újságom című gyereklapnak. Legismertebb műve az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág című gyűjtemény.

Szintén szeptember 30-án került sor Budapesten a Mesemúzeum ünnepélyes megnyitójára. A nagyközönség számára október 2-tól elérhető Mesemúzeum és Meseműhely egy állandó és egy időszakos kiállításnak ad otthont, valamint műhelyfoglalkozásoknak, színházi és bábelőadásoknak. Az intézmény alapötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől származik. Az intézményalapításhoz a szakmai hátteret a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) biztosította, a múzeumnak otthont adó I. kerületi épületet pedig a Budavári Önkormányzat biztosította és újította fel 2010-ben.

2012 szeptemberében múlt 75. éve, hogy először jelent meg J. R. R. Tolkien regénye, A hobbit (az 1975-ös első magyar kiadás címe A babó volt). A Carengie medálra jelölt könyvet a szerző eredetileg gyerekkönyvnek szánta, azonban a felnőttek körében is igencsak népszerűnek bizonyult. A regény Tolkien későbbi háromkötetes regényciklusának, A Gyűrűk urának a közvetlen előzménye, amelynek főhőse a jámbor hobbit, Zsákos Bilbó. A hobbitban teremtette meg Tolkien saját meseszerű, az északi népek mitológiája és az angolszász hagyományok ötvözetéből megalkotott világát. A könyvből Peter Jackson rendezésében háromrészes mozifilm készül, amelynek első részét (A hobbit: Váratlan utazás) 2012 decemberében mutatták be. Jackson rendezte egyébként A Gyűrűk ura-trilógia mindhárom darabját is.


Vidd hírét!
  •  
  •