A tizedik nyom című kötetben Dashiell Hammett hét legkiválóbb írásai közé tartozó novella kapott helyet. Hammett kiváló munkásságához alapot teremtett a Pinkerton Detektívügynökségnél eltöltött hét esztendő. Ezen idő alatt alkalma nyílt betekinteni a bűnözők szövődményes világába, különféle karaktereket megismerni, a szélhámos rablótól elkezdve a kegyetlen gyilkoson át egészen a férfiakat újjai közé csavaró nőkig, a femme fatale-ig. A nyomozások során különböző szituációkkal találta szembe magát, kitanulta a szakma minden fondorlatos rejtelmeit. Az így szerzett tapasztalatait nagyszerűen építette be a novellákba, regényekbe.
A kötetben található hét novella (A tizedik nyom, Az Aranypatkó, Ház a Turk Streeten, A szürke szemű lány, A Kiafene Kölyök, A jobbkéz halála, valamint a Gyilkosság Farewellben) főszereplője a Kontinentális Detektívügynökség (Continental Op) névtelen, szívós magándetektívje. A könyv fülszövege szerint „nem megnyerő, nem kedves és nem sármos, sőt még csak nem is mond jópofákat (ellenben előszeretettel használja az öklét), de kérlelhetetlen logikája és egy angol bulldogot megszégyenítő kitartása kivétel nélkül mindig meghozza az eredményt”. Főhősünk alacsony, kövérkés, nem egy szívtipró alkat, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy véghezvigye feltett szándékát. Karakterének legmegkapóbb vonása az egyszerű, logikus gondolkodás, amely minden helyzetben kisegíti. Egy másik kiemelkedő vonása a nyers modora, amely prímán illeszkedik a húszas-harmincas évek bűnöző Amerikájába. Olvasás közben az volt az érzésem, hogy Humphrey Bogart maga az ismeretlen detektív (ő alakította Sam Spade-et az 1941-ben forgatott A máltai sólyomban. A film alapjául szolgáló, azonos címet viselő regényt Dashiell Hammett írta 1930-ban, egyik legsikeresebb regényeként tartják számon). Ha figyelmen kívül hagyjuk a fizikai adottságokat, akkor megfigyelhető, hogy a két főhős karaktere azonos.
Magándetektívünk szívós alkat, nem retten vissza, ha néha fizikai erőt kell alkalmaznia. Nem ez az elsődleges módszere az ügyek megoldásánál, de előfordul, hogy a logikus, észszerű metódus nem elegendő. Kiváló megfigyelőképességgel rendelkezik, minden részletre felfigyel. Erkölcsi tartása rendíthetetlen, ellenáll minden női csábításnak, amely az ügyet kompromittálná. Minden eszközt bevet a siker érdekében, ha kell három napig piál az egyik gyanúsítottal, hátha az könnyedebben felfedi titkait.
A hét novellának, valamint a Hammett által írt krimiknek külön varázsa a korszak, amelyben a cselekmények zajlanak. A húszas-harmincas évek emlékezetes periódus az amerikai históriában, ekkor élte fénykorát a gengszter korszak. A tengerentúli gazdaság ekkor kezdett fejlődésnek indulni, a nagyvárosok a bűnözés bölcsőivé váltak. A szesztilalom miatt gyakoribbá váltak a bandaháborúk, a rendőrök korruptak lettek, a közbiztonság megromlott. Ennek következtében egyre több magánnyomozó iroda jött létre, amelyek szolgáltatását leginkább a középosztály vette igénybe. Munkájának köszönhetően és annak, hogy az említett korszakban alkothatott, Dashiell Hammett tollából a műfaj legkiválóbb alkotásai láttak napvilágot. Hagyományteremtő íróként olyan neves szerzőkre volt hatással, mint Raymond Chandler, Ross MacDonald és mások.
Habár személy szerint a könnyedebb krimik rajongója vagyok, ahol nem annyira az erőszak, mint a szürkeállomány használata a domináns, Hammett válogatott novelláit olvasva izgalmas, lebilincselő élményben volt részem. Minden krimirajongónak kötelező olvasmány az Agave gondozásában megjelent puhakötésű, gondosan válogatott novelláskötet.
Ha felkeltette az érdeklődésedet a könyv, olvass bele!