Roy Jacobsen regénye a hatvanas évek Norvégiájába kalauzol el minket. A mű a lakótelepi mindennapok szürkeségét hitelesen ábrázoló korrajz, egy tíz év körüli gyerek – Finn – hirtelen felnőtté válását bemutató ifjúsági regény, családi dráma és pszichológiai lélekelemzés is egyben. A regény egészét a kisfiú szemszögéből látjuk, az ő gyermeteg, néhol felnőttiesen mesélő, máshol csalódott, de mindenképpen színes elmesélői stílusában.
Finn és édesanyja kettesben élnek egy két szobás lakásban. Az édesanya úgy dönt, hogy az egyik szobát némi jövedelem reményében kiadják. Egy kevés hezitálás után új virágos tapéta kerül a kiadandó szoba falaira, készen állva az új lakó fogadására. Azt nem gondolják, hogy rögtön két bérlő is otthonuk részévé válik. Ugyanis a hirdetésre felbukkan egy fiatal nő, akit nem is annyira a szoba érdekel, mint az, hogy pár éves kislányát, Lindát ott hagyhassa a kicsi családnál. Finn értetlenül áll a történtek előtt, hallgatózásokból szűri ki, hogy valami nincs rendben. Mint később kiderül, a kislány nem más, mint az ő féltestvére, aki vagy állami gondozásba kerül, vagy befogadják ők maguk. Ugyanakkor megérkezik egy különös férfi, akit valamiféle misztérium leng körül, és kibérli a szobát.
Az újonnan kialakult helyzet nem kíméli az anya és fiú kapcsolatát. A kezdetben harmonikus, meleg, a mindent megbeszélő anya-fia kapcsolat egyre sekélyesebb és konfliktusokkal telibb lesz. Finn úgy érzi, hogy nem törődnek már vele, a beszélgetések elmaradnak, az édesanya egyre feszültebb, az eltávolodás elkerülhetetlen. Linda beilleszkedése se megy könnyen, kiderül ugyanis, hogy súlyos fejlődési zavarai vannak, többen fogyatékosnak csúfolják. Féltestvére mindig védelmezi, de ez néhol az iránta érzett szégyenérzettel is társul. Van, hogy verekedésbe keveredik. Az átélt események hatására szép fokozatosan szófogadó, őszinte gyerekből, konok és szófogadatlan, feleselő, de mindvégig az igazát kereső serdülő cseperedik.
Az édesanya családi viszonya sem zökkenőmentes, titkok lengik körül az ők történetüket is. Felszínre kerülnek mindenféle elfojtott érzelmek, jól elraktározott, de korántsem feldolgozott történések.
A regény olvasása alatt mindvégig egyfajta feszültséget érzünk, baljós előérzete támad az embernek. Ki az új lakó? Mit csinál a szobájában egész nap? Mi a foglalkozása? Hogyan törik el Finn jó pár bordája egy közös kirándulás alatt? Milyen kapcsolat van a bérlő és az anya között? Mivel a történetet egy gyerek szemszögéből látjuk, sok minden homályos is marad. Nem mindig kapunk választ a kérdéseinkre. Talán ez is adja a könyv pikantériáját; a fantáziánkra van bízva a lehetséges válasz.
A szerző naturalistán, hitelesen és erőteljesen szövi a cselekményt, illetve mutatja be egy fiú küzdelmeit, lelkivilágát, gondolatait a felnőtté válás felé vezető úton. Ugyanakkor minden érzelemtől mentesen teszi mindezt. Csupán csak közöl.
A könyv a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg, igényes, keménykötetes kivitelezésben.. Mindenképp érdemes elolvasni annak, akit érdekel a hatvanas évek világa, és az emberi kapcsolatok bonyolultságát, kuszaságát megjelenítő történetek.