A lány 1983-ból című művében Linn Ullmann az érzelmeinkre hat a főhős kamaszlány történetén keresztül; kérdéseket hív elő kiszolgáltatottságról, testiségről, hatalomról, szégyenről, szorongásról és megannyi kellemetlen érzésről, amelyekről ritkán fogalmazzuk meg saját nézőpontunkat.
Fosse a negyedik norvég író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A kortárs norvég és a világirodalom egyik legjelentősebb alakját sokan a mai Ibsenként emlegetik.
A főhős egy korosodó költőnő, akinek hosszú kihagyás után újabb verseskötete jelenik meg, amely nem nyeri el a kritikusok tetszését, sőt, egy fiatal újságíró gyalázatosan lehúzza a művet. Nina Faber akkor lép akcióba, amikor leltárra hivatkozva lemondják az aznapi felolvasóestet az egyik könyvesboltban. Erlend Loe stílusa ezúttal is kifogástalan, a regény mégis csalódást okozott. Bár értettem az abszurd helyzetek és gondolatok lényegét, nem volt konkrét értelme a műnek.
Maja Lunde regényében három olyan ember története elevenedik meg, akik valamilyen formában a méhekhez és/vagy a méhészethez kötődnek. A szerző viszont annyire a személyes drámákra fókuszál, hogy a méhek a háttérbe szorulnak A méhek történetében.
A könyvek iránti szeretetét a szüleitől örökölte, de fiatalon teljesen más karrierről álmodott. Tizenkilenc éves koráig focizott, utána megjárta a hadsereget, közgazdasági egyetemre járt, tőzsdeügynökként dolgozott, Norvégia egyik ismert rockbandájában zenélt és énekelt, majd regényeket kezdett írni. A barátai csak ezen az utolsón nem lepődtek meg, állítólag azt kérdezték tőle, amikor megtudták, hogy könyvet írt, hogy miért tartott ennyi ideig.
Lapozz bele a norvég Per Petterson legújabb regényébe, amely magyar nyelven a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg 2015 elején, és amely a Megtagadom címet kapta. A történet főszereplői Tommy és Jim, akik harmincöt éve nem látták egymást, de valaha a legjobb barátok voltak. Petterson szikár, hajszálpontos prózája szilánkonként eleveníti fel a múltat, és az olvasó szinte sorról sorra jön rá, hogyan és miért alakult úgy a szereplők élete, ahogy…
Herbjørg Wassmo Dina vagyok c. regénye felmutatja a tökéletlen emberi világ visszásságait, ugyanakkor rámutat azok szükségességére is. Hiszen azok teszik ugyan bonyolulttá, áttekinthetetlenné, de élhetővé, elfogadhatóvá is a világot. A regényből 2002-ben Maria Bonnevie és Gérard Depardieu főszereplésével, Ole Bornedal rendezésében azonos címmel nagy sikerű film készült melyet a magyarországi filmszínházak is bemutattak.
Az utolsó meccs kezdődik a skandináv krimiszerzők bajnokságában: a norvég házidöntőben Jo Nesbø és Karin Fossum „méri össze az erejét”. Lehet, hogy nem ez a legjobb módszer arra, hogy ezt eldöntsük, de mindenképp szórakoztató. Szerinted melyikük jobb krimiszerző? Szerinted ki a legjobb skandináv krimiszerző?
Lapozz bele a magyar származású norvég író, Gabi Gleichmann könyvébe, amely éppen a könyvfesztiválra jelent meg. Gleichmann 1954-ben született Budapesten. Tízévesen szüleivel Svédországba költözött, ahol később filozófiát és irodalmat tanult. Sziporkázó tollú, humanista elkötelezettségű irodalmár és kritikus. Első regénye, A halhatatlanság elixírje hetek alatt bestseller lett, több mint 14 országban jelenik meg a norvég kiadást követően.
A norvég Roy Jacobsen egy kisfiú korai felnőttéválásán keresztül festi meg az emberi kapcsolatok bonyolultságát. Finn és édesanyja kettesben élnek egy két szobás lakásban. Az édesanya úgy dönt, hogy az egyik szobát némi jövedelem reményében kiadják. A hirdetésre egy fiatal nő jelentkezik, és hoz magával egy pár éves kislányt is. Tulajdonképpen nem a szobára van szüksége, ő azt szeretné, ha valaki befogadná a lányát. Mint kiderül, a kicsike Finn féltestvére…
