Mitch Albom: Az Idő Ura

Írta : Mitch Albom
Eredeti cím : The Time Keeper
Eredeti kiadás : 2012
Magyar cím : Az Idő ura
Fordította : Dr. Dobosi Beáta
Kiadó : Animus Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2013
Terjedelme (oldalszám) : 232
66
Vidd hírét!
  •  
  •  

Az emberiség történelmének hajnalán mindenki felhőtlenül él, csupa vidámság és játék az élet. Egy fiú, Dor azonban eltér a többitől. Szelíd, engedelmes gyerek, de jobban vág az esze, mint társainak, így más elfoglaltságot keres magának: elsőként próbálja megszámolni a körülötte levő világ tárgyait, számokat talál ki a mennyiségek ábrázolására. Lassanként a dolgok megmérésének mesterévé válik, mígnem egy nap, szinte véletlen rájött, hogyan lehet mérni az időt. Megszállottja lesz a számolásnak, a mérésnek, az időnek, így az emberek kiközösítik, feleségével együtt a pusztába száműzik. Amikor pedig felesége, Alli megbetegedik és meghal, Dornak bűnhődnie kell, mivel olyasvalamibe kezdett bele, ami gyökeresen megváltoztatja az utána következő generációk életét: az idő felfedezésével elvette az emberiségtől a gondtalanságot, így egy barlangba zárva, az Idő Atyjaként hallgatnia kell a sok siránkozást, amit az idő hiánya vált ki az emberekben.


Hosszú évezredeket követően lehetőséget kap a menekülésre: vissza kell térnie a Földre, keresnie két személyt – egyet, aki meg akarja nyújtani az időt és egyet, aki meg szeretné rövidíteni azt –, és meg kell tanítania nekik, mit is jelent az idő valójában. Dor visszatér a Földre, és csak úgy szívja magába a sok új információt és tudást, majd kiválaszt két lelket: Sarah Lennont, egy reménytelenül szerelmes tizenéves lányt, és Victor Delamontet, egy rákbeteg milliárdost. Sarah számára kínszenvedés az idő lassú múlása – amikor türelmetlenül számol minden percet a következő randevúig –, máskor félelemmel telve szeretné lassítani az időt, nehogy elkéssen a megbeszélt találkozóról. Victor attól fél, hogy kifut az időből, hiszen orvosai mindössze néhány hónapot adtak számára. A férfi élni szeretne, így szívesen megállítaná az idő múlását. Amikor pedig rájön, hogy nem teheti meg, grandiózus tervvel próbálja menteni magát az elmúlás karmaiból.

Dor tehát nem kis feladatot kapott, amikor a két teljesen ellentétes indítékkal rendelkező, és teljesen eltérő környezetből származó személlyel megpróbálja megértetni az idő, és ezen keresztül az egész emberi lét lényegét.

Mitch Albom regénye, Az Idő Ura egy elgondolkodtató történet az időről, ezáltal pedig emberi mivoltunkról és emberi létünk értelméről. A szerző egyszerű nyelvezetű, olvasmányos, és terjedelmében rövid történettel próbálja rávezetni olvasóit arra, hogy melyek az igazán fontos dolgok az életükben. Maga a cselekmény kezdetben három szálon fut, majd a végén összekapcsolódik: az elsőben Dor, az Idő Atyja kap a főszerepet, a másik kettőben pedig Sarah és Victor vívja harcát az idővel. Majd amikor utóbbiak élete válságba kerül és elszánják magukat a visszafordíthatatlan döntésre, kapnak egy esélyt az Idő Atyjától: Dor végigvezeti őket az úton, bepillantást enged számukra a jövőbe, majd felvillantja előttük saját múltját is, rádöbbentve őket arra, hogy az általuk fontosnak tartott dolgok mennyire parányiak, jelentéktelenek.

Albom könyvével igazából csak egy baj van: nehéz eldönteni, hogy kinek is szól, ki a célközönség? Azok számára ugyanis, akik már rájöttek, hogy melyek a valódi értékek életükben, és többé-kevésbé sikerült ennek megfelelően alakítani azt, feltehetően sok újdonságot nem hoz majd a történet, legfeljebb csak megerősíti őket abban, hogy jó úton járnak. Azok számára pedig, akik az emberi élet értékeit anyagiakban és hatalomban mérik, és nem igazán vannak tudatában ezek múlandóságával, feltehetően ismét kevés ez a regény, nem valószínű, hogy ezt elolvasva döbbennének rá bármire is. Ahhoz túl leegyszerűsített, túl kiszámítható, túl hétköznapi. Éppen ezért talán az ifjabb korosztály számára lehet tanulságos, amelyet ugyan már nagyon sok rosszal megfertőzött a felnőttek életvitele, de talán még fogékonyak az értékek iránt. Na meg talán azért is, mert olyan létfilozófiai kérdéseket is boncolgat, amelyekkel elsőként tinédzserkorban szembesül az emberek többsége. És nem utolsósorban a nyelvezete és terjedelme miatt is, hiszen hamar elolvasható, így az egyre kevesebbet olvasó ifjú generáció tagjai számára sem megterhelő.

Összességében véve, nem haszontalan olvasmány Az Idő Ura, de azért olyan nagyon mély nyomot nem hagyott bennem. Ettől eltekintve ajánlani tudom mindenkinek, főleg a fiatalabb korosztály képviselőinek, de nemcsak: legalább pár óra erejéig – amíg tart az olvasás és az olvasottak hatása – érdemes megállni és elgondolkodni mindenkinek a maga életéről. És ha csak néhányan lesznek, akik esetleg ennek hatására megpróbálnak változtatni eddigi életvitelükön és életszemléletükön, már akkor elmondhatjuk, hogy a szerző elérte a célját.


Vidd hírét!
  •  
  •