Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma

Írta : Jane Rogers
Eredeti cím : The Testament of Jessie Lamb
Eredeti kiadás : 2011
Magyar cím : Jessie Lamb testamentuma
Fordította : Béresi Csilla
Kiadó : Ad Astra Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2013
Terjedelme (oldalszám) : 322
82
Vidd hírét!
  •  
  •  

Egy terroristák által az emberiségre szabadított vírus következtében asszonyok és lányok milliói halnak meg világszerte. Az AHS (anyai halálozási szindróma) a terhes nőket támadja – minden nőben ott lappang, de csak teherbe eséskor aktivizálódik – és még azelőtt végez velük, mielőtt világra hozhatnák gyereküket. A világjárvánnyá szélesedő fertőzésnek drámai következményei vannak: nem születik több gyerek, így az emberiséget belátható időn belül az elöregedés és a kihalás veszélye fenyegeti.


A tudósok mindent megtesznek, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Állatkísérleteket folytatnak, oltóanyagot próbálnak kifejleszteni, a legsikeresebbnek mégis az ún. Csipkerózsika-program tűnik, amelynek keretében lefagyasztott egészséges embriókat ültetnek be önkéntes fiatal lányokba, akiket mesterségesen tartanak életben a szülés pillanatáig, majd a megszületett gyermekeket nevelőszülőknek adják örökbe. A kísérletek embertelensége, az egyre jobban eluralkodó kilátástalan helyzet óriási elégedetlenséget vált ki a társadalom különböző rétegeiben, elszaporodnak a mindenféle ellen tiltakozó szervezetek, az agymosással foglalkozó egyházak,  az erőszakoskodó bűnbandák.

Jessie Lamb tizenhatodik évében járó fiatal lány, akinek apja kutatóként dolgozik egy laboratóriumban, ahol többek között a vírus megfékezésére irányuló kísérleteket folytatnak. A lány, első kézből szerezve az információkat, ugyan tisztában van a vírus okozta következményekkel és a lehetőségekkel, azonban kezdetben nem érzi a dolgok súlyát. Ő is társul különböző, fiatalok által alapított szervezetekhez, amelyek a maguk módján próbálnak megoldásokat találni a kialakult helyzetre. Az AHS borzasztó következményeivel akkor szembesül igazából, amikor nagynénje, Mandy teherbe esik. Merész és indulatokat kiváltó döntést hoz, amivel megpróbál egy – általa fontosnak tartott – lépést tenni az emberiség megmentése felé.

A nem túl távoli jövőben játszódó regény – ahogy a címe (Jessie Lamb testamentuma) is sejteti – tulajdonképpen egyfajta visszaemlékezés (mintegy végrendelet), a tizenéves Jessie Lamb elmesélésében. A szerző, Jane Rogers, érdekes történetvezetési technikát alkalmazva, két, különböző idősíkokban játszódó cselekményszálon keresztül, egyes szám első személyben – Jessie szemszögéből – meséli el az eseményeket.  Az egyikben az utóbbi néhány nap történéseit követhetjük nyomon – egyfajta napló formájában –, a másikban pedig, néhány hónappal korábbról indulva, az előzmények tárulnak fel előttünk. A két szál a regény legvégén, a Ma címet viselő fejezetben ér össze.

A regény egyik legnagyobb erőssége az a hitelesség, amivel a szerző – a nyelvezet, a nem túl bonyolult szóhasználat, a központi szereplő gondolkodásmódja és érzelemvilága révén – ábrázolja a tinédzserkorszak ellentmondásait és dilemmáit. Ezzel, valamint a cselekmény egyszerűségével a Jessie Lamb testamentuma elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg, és az ifjúsági (young adult) irodalom körébe sorolható. Ennek ellenére többet kínál annál, mint amit az elmúlt években e téren megszokhattunk. (Hogy csak egy dolgot emeljek ki: a regénybe becsempészett szerelmi szál csak akkora szerepet kap, amekkorára éppen szükség van, nem válik csepegőssé, és nem nyomja el a többi cselekményszálat, ahogy a műfaj nagyon sok regényében ezt tapasztalhatjuk). A szerző által választott téma, a gyermekkor és felnőttkor határán mozgó kamaszlány döntései és azokat alátámasztandó érvei mögött húzódó erkölcsi és etikai kérdések olyan szintre emelik a történetet, ami egy felnőtt olvasó érdeklődését is képes fenntartani. Jane Rogers nagyon jól egyensúlyoz a kamaszlélek ellentmondásainak és a felnőttek gondolkodásmódjának ütköztetéséből fakadó feszültségek mezsgyéjén, érveket és ellenérveket sorakoztatva fel mindkét oldalon, anélkül, hogy nyíltan állást foglalna egyik vagy másik mellett. Utóbbit az olvasóra bízza, akit minden bizonnyal nem fog hidegen hagyni a dolog, és elkerülhetetlenül pálcát tör egyik vagy másik szereplő fölött. Jóllehet az egyes szám első személyben elmesélt történetek többségében az olvasó általában könnyebben azonosul a központi karakterrel, a felvonultatott dilemmák és döntések súlya miatt Jane Rogers regényében ez korántsem ennyire egyértelmű. Szembesülnünk kell azzal, hogy a tizenéves kamaszlány olyan döntést szándékszik hozni, ami egy felnőttet is komoly megpróbáltatás elé állítana.

A Jessie Lamb testamentuma a maga egyszerűségében, a maga hiányosságaival – itt legfőképpen a történetnek keretet adó tudományos háttér kidolgozatlansását, valamint a karakterek felületességét említeném meg – és túlzásaival együtt olyan regény, amit érdemes elolvasni nem csak a fiatalabb korosztálynak, hanem a felnőtteknek is. Egy ugyanis biztos: lehet szeretni vagy nem szeretni Jane Rogers könyvét, de minden bizonnyal kevés olvasót fog teljesen hidegen hagyni. Vélhetően mindenkit gondolkodásra serkent, mindenkiből kivált valamiféle indulatot/érzelmet, és néhány olyan kérdéssel szembesít, amit a mindennapokban gyakran teljesen magától értetődőnek tekintünk, vagy amik fölött sokszor gondolkodás nélkül átsiklunk. Szembe kell néznünk azzal – tinédzserként és felnőttként egyaránt –, hogy az egyéni döntéseink – tűnjenek azok bármennyire személyesnek is – szinte mindig következményekkel járnak másokra nézve is.

A Jessie Lamb testamentuma a brit Jane Rogers nyolcadik regénye. Angolul 2011-ben jelent meg – az írónő bevallása szerint öt évig készült –, 2012-ben elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, továbbá jelölték a Man Booker-díjra is. Magyar fordításban az Ad Astra Kiadó adta ki 2013 júniusában.


Vidd hírét!
  •  
  •