Arkady Martine regénye lenyűgöző. Az általa megteremtett világ és kultúra már a legelején beszippantja az olvasót és nem is ereszti mindaddig, amíg a kirakós minden darabja a helyére kerül. Teixcalaan hierarchiája és politikája lebilincselő, a birodalom grandiózussága vetekszik a Herbert és Asimov által megálmodottakéval.
A Dűne messiásában újabb árnyalatokat kapnak a szereplők, így az első részből megismert karakterek még komplexebbé válnak, ez pedig a történetnek is újfajta mélységet ad. Lenyűgöző és egyedi könyv, méltó folytatása a Dűnének.
1997-ben az izraeli Hamutal Shabtai publikált egy regényt, amelynek 2020 a címe, a cselekménye 2020-ban játszódik, és a történet szerint egy halálos vírus pusztít a Földön.
Frank Herbert regénye nem egy könnyű olvasmány, a vallási kérdésekkel és filozófiával telített próza sok helyen újraolvasást igényel, viszont megéri kitartani mellette. Ami A Gyűrűk Ura a fantasyk között, az a Dűne a sci-fi berkein belül.
Ted Chiang új novellás kötetében minden történet egyedi, nehéz kiemelni egyet, amire azt mondhatjuk, hogy „ez a legjobb”. És talán nincs is erre szükség. Ha valaki szereti az ötletes és elgondolkodtató science-fictiont, akkor a Kilégzés és más novellák épp neki való.
A nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek. Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is. A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás… Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni?
Az Európa- és Aelita-díjas Kir Bulicsov munkássága jóformán hozzáférhetetlen magyarul. Ezen próbál változtatni a Metropolis Media, és egy életműsorozatot indít, amelynek első kötete, az 1988-as Túlélők nemrég jelent meg a kiadó gondozásában. Ugyancsak a Metropolis Media adja ki James Graham Ballard 1975-ös regényét, a Toronyházat, amely alapján három évvel ezelőtt készült mozifilm. Az Agave Könyvek Philip K. Dick egy 1956-os regényét kínálja; a Jones kezében a világ most jelent meg először magyar nyelven.
Morgan a Valós halálban egy magas technikai fejlettséggel rendelkező társadalmat mutat be. Az emberiség egy olyan világban él, ahol valóra vált az örök élet. Igen ám, de azzal, hogy az embereknek kezébe adatott az örök élet kulcsa és a lehetőség, hogy más világokat gyarmatosítsanak, a mi jelenünk problémái még nem oldódtak meg számukra. A 25. században még mindig nem tudtuk legyőzni állati természetünket és mértéktelen hatalomvágyunkat.
Írói karrierje során először sikerült elnyernie Jeff VanderMeernek az idén ötvenedik alkalommal átadott Nebula-díjat. A Chicagóban sorra kerülő jubileumi díjátadón a 46 éves szerző a Déli Végek-trilógia első kötetéért, az Expedícióért kapta a kitüntetést a legjobb regénynek járó kategóriában. A nagysikerű trilógia három kötete magyarul is megjelent 2014-ben az Agave Könyvek gondozásában. VanderMeer mellett Nancy Kress (legjobb kisregény), Alaya Dawn Johnson (legjobb novella) és Ursula Vernon (legjobb kisnovella) részesült az idén a kitüntetésben.
Adrian Barnes a Selkirki Főiskolán tanít angolt és kreatív írást. Az eredetileg 2012-ben publikált, magyar fordításban 2014 őszén az Agave Könyvek gondozásában megjelent első regénye, az Álmatlanok, egy posztapokaliptikus disztópia, sci-fi és horror elemekkel átszőve. A regény pozitív fogadtatásban részesült a kritikusok körében, 2013-ban jelölték az Arthur C. Clarke-díjra. A Strange Horizons szerint „A világvége még soha nem volt ennyire átélhető.”
