Peter Mitterhofer, az írógép atyja

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Peter Mitterhofer egy osztrák asztalosmester volt, s a nevét ma már az irodalommal foglalkozó magazinok, blogok és folyóiratok nem is emlegetnék, ha csak bútorokat, ajtó- és ablakkereteket, ágyakat és mondjuk lépcsőket készített volna. Mitterhofer azonban asztalosként valami egészen mással kezdett foglalkozni: ő építette meg az első írógépet. Neki köszönhető az, hogy aztán több mint egy évszázadon át írók milliói pötyöghették a történeteiket egy írógépbe fűzött papírra, és kevesen a mai napig is valamilyen írógépet használnak laptop vagy asztali számítógép helyett.


Mitterhofer parasztcsaládból származott, Partschinsban, egy kis dél-tiroli faluban született 1822. szeptember 20-án, kilenc gyermek közül elsőként. Asztalosmester apjától tanulta az asztalos- és ácsmesterséget. Vidám természete miatt mindenki kedvelte, jó hangú énekes volt, állandóan mókázott, gyakran hasbeszélésével képesztette el a vidám társaságot. Ügyes kezű mesterember volt, még hangszereket is készített

40 éves koráig francia, holland és német földön vállalt munkát, majd egy ács lányával házasságot kötve, szülőfalujában telepedett le. Nagy erővel vetette bele magát egy írógép konstrukciójába. 1864 és 1869 között összesen öt modellt épített, amelyek közül négy fennmaradt. Az első, második és negyedik modellt 1905 és 1911 között házának padlásán találták meg. Ma az első és az ötödik modell a Bécsi Műszaki Múzeumban, a negyedik modell a meranói Városi Múzeumban, a második modell pedig Drezda városának műszaki gyűjteményében található.

Az első két, 1864 és 1865 között épült modell fából volt, csak a betűtartó és a vakírásra szolgáló pontírásos betűk voltak fémből. A harmadik, elveszett modellel Mitterhofer 1866-ban Bécsbe zarándokolt, ahol ugyan a kabinetiroda ösztönzésére a császártól 200 guldent kapott elismerésként, ettől eltekintve azonban hazabocsátották. Mindenesetre most már tekintélyes összeg állt rendelkezésére további konstrukciókra.

Az első modell - ma a Bécsi Műszaki Múzeumban látható
Az első modell – ma a Bécsi Műszaki Múzeumban látható

Az 1867 és 1869 között épült négyes és ötös számú modell már messzemenően fémből készült, és a betűtartóval, alsó ütközővel, billentyűzetével, papírtartó íróhengerével, automata soremelőjével és többlépcsős mechanizmusával már a modern írógépek lényeges szerkezeti ismertetőjeleit tartalmazta. Utolsó, legkiérleltebb modelljével Mitterhofer még egyszer elzarándokolt Bécsbe. Bár ezúttal a császár megvette az írógépet 150 guldenért, és odaajándékozta a politechnikai intézetnek, ahonnan a Műszaki Múzeumba került, a feltaláló aktív támogatása és pártolása ismét elmaradt. Elkeseredetten rejtette el négy gépét saját háza padlásán, és 1870 után ismét a háztartás és a mezőgazdaság hasznos eszközei, a tetőfedés és a hangszerépítés felé fordult. Utolsó éveiből még egy fából készült, mechanikus mosógép építése ismeretes.

Mitterhofer a tipikus barkácsoló feltalálók közé tartozik, akiknek egyrészt elmaradt az elismerése és támogatása, másrészt pedig hiányzott ötletük szükséges piacra vitele. Az írógép végül az 1870-es években indult diadalútjára az USA-ból. A mester még élt, amikor Christopher Latham Sholes Amerikában hatalmas sikert aratott az általa megalkotott írógéppel. Az osztrák feltaláló kénytelen volt tudomásul venni a történteket. Az írógép tömeggyártása az 1900-as évek elején kezdődött, a második világháború után már az elektromos masinák is megjelentek a piacon, és a személyi számítógépek térhódításáig az irodák legmegbecsültebb munkaeszközei voltak.

Forrás: CESA-Projekt, MTVA.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •