Kjell Westö az Északi Tanács Irodalmi Díjának idei győztese

Vidd hírét!
 
 

Október 29-én a stockholmi Városházán szervezett ünnepség keretében adták át az Északi Tanács Irodalmi Díját (Nordic Council Literature Prize). A skandináv országok egyik legrangosabb irodalmi kitüntetését idén a finn Kjell Westö vehette át Hägring 38 című regényéért. A győztes a díjat és a vele járó 350 ezer dán korona (mintegy 47 ezer euró) pénzjutalmat a tavalyi győztestől, a norvég Kim Leinétől vette át.

Az Északi Tanács Irodalmi Díjának idei győztese: Kjell Westö (fotó: Aliisa Piirla / Lehtikuva)

Kjell Westö 1961-ben született Helsinkiben. Svéd nyelven ír. A Helsinkiben működő Svéd Társadalomtudományi Egyetemen irodalmat és újságírást tanult. Írói pályafutása előtt újságíróként dolgozott a Hufvudstadsbladetissa és a Ny Tid lapoknál. A nyolcvanas években előbb verseket írt (első kötete Tango Orange címmel jelent meg 1986-ban), majd több novelláskötete is napvilágot látott. Első regénye, a Leijat Helsingin yllä (Sárkányok Helsinki felett) című 1996-ben jelent meg. Negyedik, Där vi en gång gått (Ahol egyszer jártunk) című regényéért 2006-ban elnyerte a legrangosabb finn irodalmi kitüntetésnek számító Finlandia-díjat.

A szerző idén díjazott regénye, a Hägring 38 tavaly jelent meg Svédországban. A történet a második világháború előtt, 1938-ban játszódik Helsinkiben. Adolf Hitler expanziós politikája aggodalmat és csodálatot egyaránt kivált az emberekben. Claes Thune ügyvéd és néhány régi barátja az általuk alapított Szerda Klub nevű vitacsoport keretében aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Thune nem tudja, hogy a klub tagjai közül egyvalaki sötét titkot rejteget. Újdonsült titkárnője, Matilda Wiik – aki tragikus emlékeket őriz a finn polgárháború idejéből– felismeri a húsz évvel azelőtt Kapitányként nevezett férfit.  A regényt a Svéd Rádió Regénydíjával is kitüntették idén tavasszal.

Akárcsak tavaly, az idén is tizenhárom személyt jelöltek a díjra, oly módon, hogy az összes skandináv ország és autonóm régió képviselve legyen. Így tehát Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland esetében két-két művet, Feröer-szigetek, Grönland és Åland-szigetek pedig egy-egy művet jelöltek. (Az idén Lappföldnek, a tavaly az Åland-szigeteknek nem volt külön jelöltje, ezeket az egyik finn jelölt képviselte.) A szabályok szerint a dán, norvég vagy svéd nyelven írt műveknek az elmúlt két évben kellett megjelenniük, a többi nyelven írt műveknek az elmúlt négy évben. (Utóbbiakat viszont le kell fordítani az említett három nyelv valamelyikére.)

Szintén a stockholmi gála keretében adták át – 2013 óta másodszor – az Északi Tanács Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Díját is (Nordic Council Children and Young People’s Literature Prize). Az idén Hakon Øvreås norvég szerző és Øyvind Torseter illusztrátor kapta a díjat a Brune (Barna) című könyvért.

Az Északi Tanács Irodalmi Díját 1962-ben alapította a skandináv országok fórumaként működő testület. A díj célja, hogy a szóban forgó államokban növelje az érdeklődést a szomszédos országok irodalma és nyelve iránt. A díjat valamely skandináv (dán, svéd, norvég, feröeri, izlandi vagy finn) nyelven írt regény, színmű, verseskötet, novella- vagy esszégyűjtemény kaphatja meg, amely megfelel a díj alapítói által megállapított „magas irodalmi és művészeti standardoknak”. A győztes kilétéről döntő Elbíráló Bizottság tagjait az Északi Tanács minisztereinek testülete nevezi ki rendszerint négy évre, a következőképpen: a tíz bizottsági tagból két-két képviselőt ad Dánia, Finnország (egy finn és egy svéd anyanyelvűt), Izland, Norvégia és Svédország. Amennyiben van feröeri, grönlandi vagy lappföldi jelölt is, a szóban forgó régiók képviselőit társult tagként beveszik az Elbíráló Bizottságba. A bizottsági tagoknak saját országuk – és amennyiben lehetséges, a szomszédos országok – irodalmában szakértőnek kell lenniük. A bizottság egyszerű többségi szavazással választja ki a győztest, szavazategyenlőség esetén sorsolással döntenek.

Források: norden.org, Olvasóterem, Wikipédia


Vidd hírét!