Nemzedékek kultkönyve, huszadik századi alapmű, legenda. Az eddig Zabhegyezőként kiadott – és a magyar közönség fejében ezzel a címmel rögzült – Salinger-regény idén áprilisban új fordításban, Rozsban a fogó címmel jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.
„Legyen világos: az ifjú Holden kulturális környezete és tárgyi világa, a hátracsapott ellenzőjű piros vadászsapótól a tweedzakóig, a Phoebe nevű húgocska fehér cérnakesztyűjétől a Vitalis hajszeszig és a Lavender Roomban a Buddy Singerék zenéjére bemutatott kipörgetős figuráig, természetesen a múltat idézi. De angolul a szöveg minderről olyan nyelven ad hírt, amely ma is elevennek hat; és ezen nem változtat sem az, hogy ma már más a szleng, sem pedig az, hogy bizonyos »négybetűs« kulcsszavakat hiába keresne benne a mindenkori olvasó. Nem is keresi; éreznie muszáj, hogy a sok crap-et és goddam-et ezek helyett kapja” – írja az új szöveggel kapcsolatban Barna Imre, a Rozsban a fogó fordítója.
A regény főhőse Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. 
enekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga.
Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember küzdelmeinek is szimbóluma.
Ötven évvel az első magyar megjelenése után a könyv új fordításban kerül az olvasók elé 2015 áprilisában, és hamarosan megjelenik David Shields és Shane Salerno vaskos Salinger-életrajza is. A szerzőpáros több mint kétszáz emberrel – Salinger második világháborús bajtársaival, családtagjaival, közeli barátaival, osztálytársaival, szomdszédaival, szerkesztőivel – készített interjút. Ebből az „oral history”-ból áll össze a XX. század legrejtőzködőbb írójának élettörténete. A szerzőknek az író életrajzával hármas céljuk volt: kiváncsiak voltak arra, hogy Salinger miért állt le a könyvei publikálásával; tudni akarták, hogy miért tűnt el a nyilvánosság elől; és ki akarták deríteni, hogy mit írt élete utolsó 45 évében. Salinger 1951-ben vonult vissza remete módjára, miután megjelent a Zabhegyező.
Forrás: Európa Könyvkiadó, Olvasoterem.com