A Partvonal Kiadónál 2016-ban megjelent újabb Tom Clancy-regény, a Krízis ismét a két klasszikus politikai-gazdasági nagyhatalom, Oroszország és Amerika hatalmi játszmáinak világába visz.
Oroszországban egy befolyásos új politikai vezető, a titokzatos Valerij Vologyin kerül hatalomra. Nem is rejtegeti nacionalista érzelmeit, számos olyan változtatást vezet be, amelyek miatt egyre jogosabbak az Amerikai Egyesült Államok és a NATO aggodalmai. Észtország lerohanását néhány bátor és találékony amerikai egység segítségével sikerül visszaverni, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez csak főpróba volt… Vologyin Ukrajna elfoglalását tervezi és nem válogat az eszközökben. Az új orosz elnök előéletét és hatalomra kerülését sötét titkok és árulások, személyi bosszú és terrorista akciók jellemzik. A nyugati világ újra retteghet az orosz birodalomtól.
Napjainkban Jack Ryan, az egykori hírszerző az USA elnöke és utolsó mandátumának második évét tölti a Fehér Házban. Az orosz ügy akkor válik személyessé (is), amikor egy jó barátja polóniummérgezés áldozata lesz, és a nyomok Oroszországba vezetnek. Ekkor fordul segítségért fiához, ifjabb Jack Ryanhoz: kutatna fel néhány információt, göngyölítene fel egy ügyet a múltból, melynek segítségével tárgyalásos úton szoríthatnák vissza a hataloméhes orosz elnököt, anélkül, hogy háborúra kerülne sor. Ifjabb Ryan már nem dolgozik hírszerzőként, Londonban él inkognitóban, gazdasági elemző. De sem önmagát, sem apja kérését nem tudja megtagadni. Magányos akcióba kezd, de a szálak túl messzire vezetnek… Ekkor már régi bajtársai segítségét kéri.
A regény egy külön szála harminc évvel korábbanra, Ryan elnök ifjúkorába vezet vissza. Akkor még CIA-elemzőként dolgozott, egy svájci bank gyanús tranzakcióit felfedező titkosügynök meggyilkolása ügyében. Több visszaélésre fény derült, gyanúba került egy Zenit kódnevű ügynök, ám az szőrén-szálán eltűnt. Az ügy idővel feledésbe merült…
Ryan elnök szimata nem csal: az a régi Zenit-ügy kapcsolatban van a jelenlegi orosz vezetéssel, ifjabb Jack Ryan és Campus-beli bajtársai végére is járnak. A nyomozás során szerzett információk segítségével az amerikai diplomácia ellehetetleníti Vologyint. Ám előtte meg kell akadályozni Ukrajna lerohanását, és ki más képes erre, mint egy maroknyi amerikai katona… A politikai játszmák, diplomáciai fogások, a tárgyalóasztalnál lejátszott „csaták” mellett Clancy zseniálisan mutat be valódi csatajeleneteket, csúcstechnológiás gépeket, kommandós akciókat.
Itt adja magát a kérdés: Clancy vagy Greaney? Ugyanis a könyv borítóján két név olvasható… Hosszabb keresgélés után Bradley J. Birzer Who Wrote Tom Clancy’s Last Novels? (Ki írta Tom Clancy utolsó regényeit?) című cikkében találtam választ. Ebből az írásból idézek néhány gondolatot. Jack Ryan, a volt CIA-kém, majd az USA elnöke egyike az amerikai szépirodalom kedvelt karaktereinek (Birzer J. F. Cooper Natty Bumppójához, Twain Huckleberry Finnjéhez, Catcher Latourjához, stb. hasonlítja). Clancy összesen kilenc olyan regényt írt, melynek Ryan a főszereplője. A következő kettőben John Clark, Ryan barátja és harcostársa, az eddigi regények legfontosabb mellékszereplője válik főhőssé. 2003-ban Clancy újraindította a sorozatot a Teeth of the Tiger (magyarul A tigris karmai, Aquila Könyvkiadó 2006) című regénnyel, de a főszereplő ezúttal Ryan fia, Jack Jr volt. Ryan elnök ugyanis első hivatali ciklusa alatt létrehozott egy titkos szervezetet, a Hendley Részvénytársaságot (becenevén Campust). „A CIA és az NSA közti adatkommunikációhoz hozzáférő, ám a hivatalos hírszerző testületeket megbéklyózó bürokráciától és kormányzati felügyelettől mentesülő Campusnak lényegesen nagyobb mozgástere volt a hírszerző műveletek végrehajtásában.” A Campus tagjai: Jack Jr., unokatestvérei, Dom és Brian Caruso, apja régi barátja, John Clark és Clark veje, Ding Chavez. Brian Caruso halála után Sam Driscoll csatlakozott a csapathoz. Ezzel a generációváltással Clancy időszakot is váltott: míg az első tizenegy Ryan-regény a hidegháború éveiben játszódik, a későbbiek a 9/11 tragikus eseménye utáni időszakra, a terrorizmus elterjedésének idejére tevődnek. Ezeknek a regényeknek hangulata sötétebb, a befejezésük nyitottabb. Az ikertornyok elleni támadás utáni időszakot az író sokkal veszélyesebbnek érzékelteti, mint a hidegháborúst. Ironikus, hogy Clancy fiktív szereplői tisztábban látják korunk problémáit, mint a legtöbb valós politikai elemző. A tigris karmai az utolsó olyan regény, amelyet szerzőként Clancy egyedül jegyzett. Hét év szünet után 2012-ben újra visszatértek a könyvesboltok polcaira a Ryan-történetek, de már társszerzők közreműködésével. Ezek pedig: Grant Blackwood, Peter Telep és leggyakrabban Mark Greaney. Nehéz megállapítani, hogy Clancy túl korán bekövetkezett halála előtt (2013 októbere) ki mit írt meg a regényekből. Az interjúkból az a kép rajzolódik ki, hogy Clancy megadta a főbb vonalakat, a társszerzők pedig ezek nyomán megírták a regényeket. Nagyon nehéz hitelesen utánozni egy író stílusát. Clancy társszerzői, beleértve Mark Greaney-t, tökélyre vitték ezt, regényeiket legalább annyira élmény olvasni, mint a korai Clancy-műveket. – írja Bradley J. Birzer. Mark Greaney három regényt írt társszerzőként: Locked On (2012), Threat Vector (2013), Command Authority ( 2013), és négyet Clancy halála után: Support and Defend (2014), Full Force and Effect (2014), Commander in Chief (2015), True Faith and Allegiance (2016).
2017 februárjában Mark Greaney bejelentette, hogy kilép a Jack Ryan Universe franchise-ból.