Az elkövetkező napokban a közelgő Budapesti Könyvfesztivál miatt valóságos könyvdömpingre számíthatunk, és nem győzünk majd válogatni a jobbnál jobb knyvek közül. Már a héten nagyszerű kötetek kerültek a boltokba, ezek közül válogattunk nektek hetet.
Jan Stocklassa: Stieg Larsson titkos iratai (Animus)
Az év egyik legjobban várt könyve a svéd író és újságíró Jan Stocklassa kötete, a Stieg Larsson titkos iratai, amely az A Palme-gyilkosság kulcsa alcímet viseli. Ez már önmagában elég sokat ígér, hiszen egy olyan gyilkosságról van szó, amelyet több mint három évtized óta még nem sikerült megoldani. 1986. február 28-án, éjfél előtt pár perccel dördült el a halálos lövés. Az áldozat az akkori svéd miniszterelnök volt. A gyilkos kiléte máig ismeretlen.
Jan Stocklassa mintegy húsz költöztetődobozban bukkant a Stieg Larsson által hátrahagyott iratokra, az Olof Palme-gyilkossággal kapcsolatos átfogó kutatás anyagára. Vajon a mozaikokból összeáll a kép? A könyv megdöbbentő adatokat és új információkat ígér. Honnan kerülnek elő az új bűnjelek? Harminc éven át senki nem hitte el. És most végre itt a legvalószínűbb megoldás. Áldozatok, gyanúsítottak, összefonódások. A megdöbbentő valóság. És egyetlen kulcsszereplő, aki eltűnt a rendőrség szeme elől… Hol van most? Vajon ki ő?
A hírhedt politikai gyilkosságról Stieg Larsson így nyilatkozott: „Az Olof Palme elleni merénylet az egyik leghihetetlenebb és legdöbbenetesebb történelmi gyilkosság, amellyel a munkám révén valaha – kellemetlen – kötelességem volt foglalkozni.” Kedd óta a magyar olvasók is megtudhatják, mire jutott a nyomozása során a rajongott skandináv krimiszerző. Stocklassa könyve nem csupán egy kegyetlen gyilkosság természetrajza, hanem egy vérbeli skandináv krimibe oltott, pontos és fontos kordokumentum is.
Sam J. Miller: Orkaváros (GABO)
Sam J. Miller izgalmas új hang a sci-fiben: a novelláival hamar befutott szerző Orkaváros című regénye nagyon aktuális történetet mesél egy hátborzongatóan ismerős közeljövőről, a szervezett bűnözésről, a klímaváltozás következményeiről és az összetartás erejéről.
A klímaháborúk után egy úszó várost építenek az Északi-sarkkörön, geotermikus fűtéssel és fenntartható energiával: a hely valóságos építészi és társadalommérnöki csoda, egyúttal túlzsúfolt tér, ahol kíméletlen küzdelem folyik az életben maradásért. A város egy idő után a bűn és korrupció melegágya lesz, a vagyonosok és nincstelenek közötti szakadék egyre jobban mélyül, és egy ,,omlás” néven ismert járvány tizedeli a népességet.
Miután rejtélyes látogató érkezik a városba – egy nő, akinek a csónakját egy gyilkos bálna vontatja és egy jegesmedve kíséri –, gyorsan elterjed a híre. Az ,,orkabűvölő” néven emlegetett idegen szép lassan összehoz négy embert, hogy korábban nem látott ellenállást valósítson meg. Miközben ezek a peremre szorult alakok összeállnak, hogy megmentsék városukat a biztos pusztulástól, sokkoló igazságokat tudnak meg magukról.
A regényt 2018-ban Nebula-díjra jelölték.
David Grossman: Futni valakivel (Scolar)
A Scolarnál megjelent az Egy ló besétál a bárba és A világ végére Nemzetközi Man Bööker-díjas szerzőjének egy korábbi, héber nyelven még 2000-ben publikált, inkább a fiatalabb olvasóközönségnek szánt regénye.
A túlontúl komoly és félénk tizenhat éves Aszaf élete legrosszabb nyarát éli. Nővére eltűnt, ő maga pedig barát nélkül maradt. Rosszul fizetett nyári munkával üti el a nappalokat a jeruzsálemi városházán, esténként egyedül van, tévét bámul és az interneten játszik. Egyik reggel fura, már-már abszurd “küldetést” bíznak rá: meg kell találnia egy kóborló sárga labrador gazdáját. Közben a város túlsó oldalán a szintén magányos, viharos lelkű, tehetséges énekes lány, Tamar, ugyanolyan reménytelen feladatot vállal magára: ki akar menteni egy fiatal drogfüggőt a jeruzsálemi alvilágból, és…. megtalálni szeretett kutyáját.
Az 1954-ben Jeruzsálemben született David Grossman napjaink egyik legismertebb izraeli írója. A Jeruzsálemi Egyetemen végzett filozófiai és drámatanulmányai után az Izraeli Rádió szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozott. Számos novellát, esszét, regényt, gyerekkönyvet és színdarabot írt, s készített interjúkötetet is. Több mint 36 nyelvre lefordított könyveit Amerikától Németországon át Nagy-Britanniáig megannyi irodalmi díjjal jutalmazták.
A Futni valakivel alapján 2006-ban egy izraeli film készült.
Sheila Heti: Változások könyve (Libri)
Amerikában 2018-ban jelent meg Sheila Heti nagy port kavaró regénye, amely a feminista prózairodalom egyik új mérföldköve. A Változások könyve felszabadító hatású, inspiráló és bölcs; a The New York Times és a Financial Times is az év legjobb könyvei közé sorolta.
Mit jelent pontosan az anyaság? Mit nyerünk, és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk? Sheila Heti különleges regénye ezeket a kérdéseket feszegeti. Az elbeszélő egy harminchat éves nő, aki a társadalmi és a belső nyomás hatására is úgy érzi, döntésre kell jutnia. De biztos elképzelések híján mi segíthet? Mi történik, ha elménk és ösztöneink között nemhogy összhang, de jóformán kapcsolat sincs?
A narrátor vívódása és döntésképtelensége időnként szívbe markoló, máskor humoros, miközben a szöveg szenvedélyessége magával ragadja, a tűpontos megfigyelések pedig zavarba ejtik az olvasót.
Sheila Heti 1976-ban született Torontóban magyar bevándorlók gyerekeként. A New York Times kritikusai 2018-ban közzé tettek egy listát tizenöt írónőről, akik a leginkább hatást gyakorolnak arra, miként olvasunk és írunk fikciót a 21. században. Sheila Heti is közöttük volt.
Tommy Orange: Sehonnai (21. Század)
Tommy Orange regénye nem véletlenül töltött megjelenése óta tizenhat hetet a New York Times bestsellerlistájának élén. A Sehonnai egy bámulatos és megrázó portré egy olyan Amerikáról, amelyet eddig csak kevesen láttunk. Egy olyan hang szólal meg benne, amelyet még sosem hallottunk: fehéren izzó és elsöprő erejű. Egyszerre szilaj, mókás, izgalmas és mélyen modern.
A szerző nagyvárosi indián, az arapahó és csejen törzsek bejegyzett tagja. A kaliforniai Oaklandben nőtt fel, ahol a város nevével ellentétben mára több lett az épület, mint a tölgyfa. Tommy Orange népe valahogy átvészelte ezt a radikális változást, ahogy a civiláció átvette a természet helyét az Egyesül Államokban. De sebeket szereztek a fehér emberrel folytatott küzdelemben, amelyeket nehezen hevernek ki.
A Sehonnai, ez a pergőn izgalmas regény ezeknek a traumáknak a feldolgozását meséli el. Hogyan tartják életben a hagyományaikat a ma élő indiánok? Hogyan igyekeznek lejönni a drog és alkoholfüggésről, hogyan lábalnak ki a szegénységből?
Tizenkét feledhetetlen figura igyekszik az oaklandi pow-wow-ra, az észak-amerikai indiánok nagy összejövetelére, hogy aztán azon a sorsszerű napon mindannyiuk élete összekapcsolódjon. Költői és ádáz könyv, tele elektromos feszültséggel. Minden egyes lapja egy robbanás erejével ér fel. Sodró lendületű többgenerációs történet, az erőszak és a gyógyulás, az emlékezés és az önazonosság regénye. Izgalmas krimiként, kalandregényként szövődnek a szálak, mindegyik szereplő ismer néhányat a többiek közül, és mikor végül mind összesereglenek egy nagy sportcsarnokban, pontosan egyikük sem lehet tisztában a többiek szándékaival. A Szent Lajos kirány hídjára, Thornton Wilder remekművére hasonlít a helyszín és az idő kezelése, de a világ teljesen más, nagyon mai. Mobiltelefonok, féltestvérek és tönkrement házasságok szegélyezik a terepet, ahol az oaklandi indiánok keresik a kiutat a pénztelenségből, harcolnak a jussukért, aztán egy ponton túl talán már csak a túlélésért.
Anne Cathrine Bomann: Agathe (Jelenkor)
Anne Cathrine Bomann első könyve, az Agathe közel húsz nyelven jelenik meg, magyarul Petrikovics Edit fordításában olvashatjuk. A Koppenhágában élő, pszichológusként dolgozó szerző kisregényét a német kritikusok “finom, okosan felépített, humorral átszőtt debütálásnak” tartják és a könyv Németországban rögtön megjelenése után a sikerlisták élére ugrott.
A regény cselekménye Franciaországban játszódik az 1940-es években. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin.
Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől. A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével.
Anne Cathrine Bomann az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának résztvevője. A magyar olvasók április 27-én személyesen is találkozhatnak a dán írónővel a könyve bemutatóján.
Rubin Eszter: Árnyékkert (Jaffa)
Rubin Eszter az ELTE Társadalomtudományi Karán diplomázott, majd művészeti iskolát végzett és enteriőrtervezőként dolgozott, később cukrászképesítést szerzett. Fordulatos életpályája és a személyes tragédiák is közrejátszottak regényeinek témaválasztásában. Legújabb regénye egy fordulatos, nagy ívű családregény; a sokféle olvasatot kínáló, sejtelmes hangulatú mű szimbólumokban gazdag, mágikus erejű szövegével a kortárs próza magával ragadó darabja.
A könyvben a szerző izgalmas lélektani kérdésekre keresi a válaszokat. Lehet vajon hazugságokból is otthont építeni? Ha engem is megcsalnak, kevésbé vagyok csaló? Mi indítja el egy házasság erózióját?
Az 1980-as években kezdődő és napjainkig ívelő történet két főhőse, Gyuri és Lia kamaszkori szerelemből lép át a házasságba. Eleinte jól alakul az életük, a rendszerváltás lehetőségeit megragadva igyekeznek előrejutni. Gyermekeik születnek, karriert és házat építenek, ám az otthonuk falán egy napon repedés jelenik meg. Ezt követően, rejtélyes módon, a kapcsolatuk és az életük is repedezni kezd. A házuk mintha önálló életre kelne, a dolgozószoba külső fala eltűnik, sűrű borostyánból nőtt függöny zárja el a nappaliba nyíló ajtót. A különös hely mindenkit megbabonáz és hatalmában tart.
A szereplők szélsőséges érzelmek rabjaivá válnak, egyre inkább az elemi ösztönök és nyers érdekek vezérlik őket, még a lelki bántalmazástól sem riadnak vissza. Titkokat rejtegetnek, megcsalnak és megcsalatnak. A romlás feltartóztathatatlannak tűnik, és felfal mindent, ami útjába kerül.
A regény fejezetei az évszakok változását követve, fokozatosan tárják fel a családtagok közti kapcsolatok mélyrétegeit, az önsorsrontás és élethazugságok széles skáláját. Egyszerre lebilincselő és hátborzongató, amint a harmonikus együttélés lépésről lépésre hullik szét, a katartikus végkifejlet felé haladva. A szerző mindezt Budapest közelmúltbeli és jelen valóságába helyezi, kiváló arányérzékkel vegyítve a racionálisan érzékelhetőt a szürreálissal.