Stephen Greenblatt: Ádám és Éva tündöklése és bukása (Animus, 2018)

Stephen Greenblatt: Ádám és Éva tündöklése és bukása

Írta : Stephen Greenblatt
Eredeti cím : The Rise and Fall of Adam and Eve
Eredeti kiadás : 2017
Magyar cím : Ádám és Éva tündöklése és bukása
Fordította : Szántó András
Kiadó : Animus Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2018
Terjedelme (oldalszám) : 352
100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

„Ádám és Éva [története] nehéz kérdéseket vetett fel a nyelv elsajátításáról az idők kezdetén, a nemi kapcsolatokról, a fajról, a halandóságról” – írja Stephen Greenblatt a könyv kezdetén, majd néhány példát is sorol ezekre: „miféle Isten tiltaná meg teremtményeinek a jó és gonosz közötti különbség megismerését? Hogyan lehettek volna engedelmesek azok a teremtmények ilyen tudás nélkül? És mit jelenthetett a halálos fenyegetés azoknak, akik sosem találkoztak a halállal, és nem tudhatták, mi az?” És ezeken a filozófiai-teológiai mélységű problémákon túl felvetődnek a könyv során egyszerű kérdések is, melyek a mi agyunkban is motoszkálnak: Miért van csecsemő- és gyermekhalál? Miért vannak betegségek, járványok, háborúk? Milyen „érdem” alapján jut egyeseknek „könnyű”, másoknak kínokkal terhes halál? A szerző nagyon sok szempontból próbálja körüljárni a teremtés kérdéskörét. Néhány esetben születik válasz, más esetben maradunk a találgatásoknál, feltevéseknél.


Stephen Greenblatt könyve mindenképpen az „elolvasásra nagyon ajánlott” kategóriába tartozik, bár az a típusú írás, amihez szükséges némi általános műveltségnek nevezett előzetes alap. Nyelvezete közérthető, de egyrészt tartalmaz evidenciákat (vagyis olyan tudásanyagot, amiről feltételezi a szerző, hogy olvasója ismeri), másrészt mondatszerkesztése a körüljárt kérdések sokrétűsége és elvontsága miatt nem egyszerű. Én magam nehezen fogtam neki, hiszen köztudott, hogy értelmezési nehézségek a tőlünk időben és térben nagyon közeli, illetve nagyon távoli dolgokkal akadnak, Greenblatt pedig nagyon távolra, egészen Ádám-Éváig megy vissza. De ahogy haladtam előre az olvasásban, az intellektuális érdeklődésen túl az emocionális elvárásaimat is teljesítette: kíváncsivá tett, vártam a folytatást, élveztem és egyre inkább belemerültem.

Nehéz összefoglalni egy Ádám és Évától napjainkig tartó kulturális, vallási, művészet- és irodalomtörténeti összefoglalót, mert valószínűleg közel sem tudom olyan élvezetesen, olvasmányosan megtenni, mint Stephen Greenblatt. A szerző részletesen mesél olyan filológiai kuriózumokról, mint például egy Alexandriából származó, görögül beszélő zsidó filozófus, Philón munkássága, aki először beszél a teremtéstörténet allegorikus értelmezéséről Platón módszere nyomán. „Ádámot a kertben ábrázolva Mózes nem arra biztatja olvasóit, hogy idézzék meg egy meztelen paraszt képét, akit valamilyen vidéki pusztaságban fogtak be munkára. Az eredeti ős volt, írta a kozmopolita Philón, „a kozmosz egyetlen polgára, és a tényleges kert, ahol dolgoznia kellett, a saját lelke volt.” Ez az intellektuális hozzáállás évszázadokra, sőt máig terjedően irányt szabott a zsidó szövegmagyarázatoknak. Olvashatunk itt például Órigenész Adamantioszról, a korai kereszténység egyik kulcsfigurájáról is.

Több fejezetben tárgyalja a szerző Szent Ágoston életét és munkásságát. A keresztény filozófia legnagyobb hatású gondolkodója természetesen a teremtéstörténeten is sokat elmélkedett, és ő volt az, aki az allegorikus-szimbolikus értelmezés ellenében megfogalmazta, hogy a teremtéstörténetet szó szerint kell értelmezni.

Az én kedvenc részeim, talán mert legközelebb áll az érdeklődési körömhöz, a művészettörténeti témájú fejezetek: a kezdeti, római katakombabeli ábrázolásoktól reneszánsz, barokk festményeken át a modern korig mutatja meg és elemzi Greenblatt az Ádám és Éva-ábrázolásokat. A könyv végén színes mellékletben csatolva meg is nézhetjük a szóban forgó képeket.

A szerző: Stephen Greenblatt
A szerző: Stephen Greenblatt

A szerző kedvence valószínűleg John Milton angol író és Elveszett Paradicsom című filozófiai költeménye, „a legnagyobb angol nyelvű költemény”. Milton már ifjúkorában dédelgetett irodalmi ambíciókat, melyeket a politika és a vallás fölülírt. A megvalósulás ideje csak 1667-ben, a költő 59 éves korában jött el, de ezzel „több mint ezer évvel Ágoston után Ádám és Éva végre valóságossá válik” – írja Stephen Greenblatt.

Ádám és Éva történetének értelmezésében új fejezetet nyitottak a nagy földrajzi felfedezések. Az amerikai bennszülöttek léte gondot okozott a vallási ortodoxiának. Az a gondolat is sokáig tartotta magát, hogy az amerikai kontinensen található a bibliai paradicsom földrajzi helye. La Peyrère pedig egyenesen arra következetett, hogy Ádám nem az emberiség, hanem csak a zsidók atyja volt, és Ádám előtt is léteztek emberek a Föld különböző pontjain (pre-adamiták). „Mint oly sok esetben, az újonnan megalakult Amerikai Egyesült Államokban minden lehetséges álláspontot eltoltak annak logikai határáig” – írja Grennblatt, tovább kalandozva az időben. Beszél itt Joseph Smith-ről, a mormon egyház alapítójáról, illetve Mark Twain Részletek Ádám naplójából című szatirikus írásáról.Az utolsó fejezetek ki másról szólhatnának, mint Charles Darwinról. „A darwinizmus nem összeegyeztethetetlen az istenhittel, de bizonyára összeegyeztethetlen az Ádámban és Évában való hittel.” Greenblatt kifejti és összegzi, hogyan, minek a hatására jutott el Darwin azokhoz a következtetésekhez, melyek Ádám és Éva „bukásához” vezettek.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •