Joanne Ramos: A Farm (Park, 2020)

Joanne Ramos: A Farm

Írta : Joanne Ramos
Eredeti cím : The Farm
Eredeti kiadás : 2019
Magyar cím : A Farm
Fordította : Csonka Ágnes
Kiadó : Park Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2020
Terjedelme (oldalszám) : 436
80
Vidd hírét!
 
 

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a farm (főleg Amerikában) kisebb vagy nagyobb földbirtokot jelent, a rajta levő épületekkel, berendezéssel együtt. Egy másik, ehhez közel álló, még specifikusabb jelentése szerint állattenyésztő gazdaság, ahol főleg baromfit vagy más kisebb állatot nevelnek tömegesen. Joanne Ramos regényében más jelentése van, de a Farm lakóival való alattomos bánásmód mindegyre a fenti meghatározásokat fogja eszünkbe juttatni. A Golden Oaks Farmon ugyanis egy elit béranya-szolgáltató vállalkozás működik, ahol a béranyák (a Hordozók) egy minden létező kényelemmel felszerelt luxuswellnessközpontban hordják ki más babáját, és ahol minden ugyanakkor kötelező is.

A Golden Oaks egy legálisan működő vállalkozás: az ügyfeleik olyan tehetős, esetenként idősebb nők vagy házaspárok, akiknek a gyermekét egy egészséges, fiatal nő hordja ki. A béranyák többnyire filippínók vagy afroamerikaiak, de van olyan ügyfél is, aki a magzatjának szőke, kék szemű, Harvard-diplomával rendelkező anyukát szeretne. A Farmon a Hordozók mindent megkapnak, amire egy állapotos nőnek szüksége lehet: torna, egészséges étrend, odafigyelés, de mindez szigorú szabályzattal és menetrenddel párosul. A Farmon tilos arról beszélni, ki hogyan került kapcsolatba a céggel, a béranyák minden mozdulatát kamerákkal követik, a sarkukban ott vannak a Koordinátoroknak nevezett alkalmazottak, a hozzátartozóikkal, családjukkal csak ellenőrzött körülmények között kommunikálhatnak, nem fogadhatnak látogatókat, az Ügyfelet a legtöbb esetben nem is ismerik. A Farm olyan, mint egy nagyon kényelmes börtön.

Jane, az egyik Hordozó, egy filippínó lány. Honfitársaihoz hasonlóan a jobb élet reményében érkezett az Egyesült Államokba. A jobb élethez vezető út viszont nehéz, és nem mindenki ér célba. Jane pár hetes kisbabájával, Amaliával előbb egy New York-i munkásszállón lakott; hatan osztoztak egy hálószobán, közös volt a konyha és közös a fürdőszoba. A nagynénje segítségével talált munkát annál a családnál, ahol korábban a nagynéni, Evelyn Arroyo (Jane-nek csak Ate) is dolgozott, mint csecsemőgondozó, de a jól fizető állás tiszavirág életűnek bizonyult. A Golden Oaks Farmra szintén Ate segítségével jutott; amíg ő valaki más babáját hordja a szíve alatt, a nagynéni gondját viseli a kis Amaliának.

Jane csendes és alázatos, ilyenné nevelte az élet. Mindent eltűr, a szeme előtt csak egy cél lebeg: a bőséges pénzjutalom, ami a markát üti, ha egészséges babát hoz a világra, amiből Amaliának jobb életet biztosíthat. Az élet viszont a Farmon sem fenékig tejföl. A szobatársa, az önmagát kereső Reagan szöges ellentéte egy bevándorló filippínónak: gazdag családból származik, egyetemi diplomával rendelkezik, az az embertípus, akiket Jane korábban mindig kiszolgált, aki előtt majdhogynem meghajolt. Cselszövőnek és feszültségkeltőnek pedig ott van Lisa, aki, bár harmadszor Hordozó a Farmon, folyton elégedetlenkedik, lázong és mindenhol összeesküvést sejt. Idővel újabb Hordozók is érkeznek a Farmra, filippínók, akik által Jane Ate titkairól is tudomást szerez. Mindehhez hozzáadódik az a tény is, hogy hónapokig nem láthatja a lányát, így aztán Jane az idő teltével egyre inkább egy ketyegő, időzített bombára kezd hasonlítani.

A szintén Fülöp-szigeteki származású Joanne Ramos roppant érdekes tárgyat választott első regénye témájául, és a könyvben egyszerre több fontos kérdéskört is megpróbál körbejárni. A legfontosabb természetesen a béranyaság, amely jelenleg több országban is teljesen legális; a kereskedelmi jellegű béranyaság többek között az Egyesült Államokban és Oroszországban is törvényesnek számít. Több ázsiai ország csak nemrég, a 21. században tiltotta meg a kereskedelmi jellegű béranyaságot. Az Európai Unióban illegális a béranya igénybevétele, az Európa Tanács 2016-ban csak hajszállal utasította el a javaslatot 16 nem és 15 igen szavazattal. Megosztó és kényes téma.

Ramos keveset foglalkozik a jelenség jogi oldalával: ha kérdés merülne fel, azt a cég ügyvezetője, a kínai származású Mae átpasszolja a Golden Oaks jogászainak, akiktől aztán nem mindig kap egyértelmű válaszokat, mert a vállalkozás is a szürke zónában létezik. Jogilag rendben van, de igyekeznek a tevékenységet titokban tartani, minden nyilvánosságot kerülni. Mert a béranyaság súlyos etikai kérdéseket vet fel, és ezt Ramos a regény szereplőin keresztül mutatja meg. A Hordozók a legtöbb esetben a pénzért vállalják a béranya szerepét. Jól mutatja a szerződés két oldalán álló fél hozzáállását az a rész, amikor előbb Mae Yu ügyvezető igazgató eszmefuttatását követhetjük végig arról, hogyan hasznosíthatná még jobban az üresen álló ágyakat, vagy hogy miként számlázhatna többet egy Ügyfélnek azért, mert a Hordozó egy elitegyetemen diplomázott – és aztán azt, ahogyan Jane reagál, amikor Ate megemlíti neki a béranyaságot, mint pénzkereseti lehetőséget. Jane csak annyit kérdez: “Mennyi pénzről van szó?” – és a levegőben ott marad az a kérdés, amit Jane nem tesz fel: végső soron mi az ára mindennek? Nagyon beszédes az a jelenet, amikor Reagan ultrahangos vizsgálaton van, az orvos a headsetben az Ügyféllel beszélget, neki mutatja a mozgó magzatot, az ő kérdéseire válaszol, és úgy viselkedik, mint Reagan nem is lenne jelen.

Ramos a történetet több szereplő szemszögéből mutatja meg, ezek a nézőpontok fejezetenként váltakoznak. Jane, Reagan és Ate mellett időnként megjelenik Mae is, a Farm ügyvezető igazgatója. Kétszínű, számító nőszemély: az Ügyfelek felé egyszerre talpraesett üzletasszony és megtestesült bárány, mindenki jóakarója, csupa nyájasság és kedvesség. Ugyanakkor minden gondolata a profit és a bevételnövekedés körül forog, folyton azon töri a fejét, miként tudna még többet kiszámlázni az Ügyfeleknek. A Hordozók felé ugyanilyen alakoskodó: nekik csak a legjobbat akarja, minden fronton a kedvükben jár, de csak a cég érdekei által meghatározott korlátokon belül, és csak azért, mert a kihordott baba mesés profitot jelent. Jane Mae szöges ellentéte: filippínó bevándorló, akinek még a tartózkodási engedélye is lejárt. Olyan, mint a többi Amerikában élő filippínó vendégmunkás; a legtöbbjük a gyermekét, a családját hagyta maga mögött a Fülöp-szigeteken; az Egyesült Államok nagyvárosaiban takarítanak vagy kisbabákra vigyáznak, a megspórolt pénz nagy részét hazaküldik, vagy félreteszik, és egy szebb életről álmodoznak. A Jane és Mae közötti kontraszt nagyon jól kidomborítja azt a faji és társadalmi különbségek által teremtett szakadékot, amelyet talán semmi sem képes áthidalni.

Joanne Ramos
A szerző: Joanne Ramos

Meglehet a szerző is Fülöp-szigeteki születésű, neki sokkal jobb sors jutott, mint a könyv lapjain megjelenő filippínó vendégmunkásoknak. Hatévesen került az Egyesült Államokba, a Princetoni Egyetemen diplomázott, befektetési bankoknál és magántőkealapoknál dolgozott, majd a The Economist újságírója volt. Az utószóban leírja, hogy egy ideig a férjével ők is egy filippínó dadát alkalmaztak – vagyis volt alkalma megismerni a csecsemőgondozóként, házvezetőnőként, takarítóként dolgozó honfitársait.


Vidd hírét!