Címke: Park Könyvkiadó

Tovább
Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány (Park, 2021)
Kritika
|
80

Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány

‘A visszaadott lány’ eléggé megrázó. Egy szegénységben élő olasz családról szól, akik egy faluban tengődnek, a családfő és az idősebb fiúk alkalmi munkákból tartják el a családot. A fiatal lányt örökbefogadó apja viszi vissza a vér szerinti szülőkhöz, és otthagyja mindenféle magyarázat nélkül. A vér szerinti szülők sem mondanak semmit, a többi gyermek sem tudja vagy érti, hogy miért kerül vissza a családba a 13 évvel ezelőtt örökbeadott testvérük.

Tovább
Richard Powers: Égig érő történet (Park, 2020)
Kritika
|
100

Richard Powers: Égig érő történet

Az Égig érő történet egy nagy ívű, sokrétű, sokszereplős, időben és térben is szerteágazó történet. A természetvédelemre, a fákra és az ember környezetpusztító tevékenységére hívja fel a figyelmet, de a regény gerincét képező cselekményt, amely a főszereplők némelyikét is összehozza, tulajdonképpen egy létező mozgalom ihlette, ez pedig az Earth Liberation Front.

Tovább
Elena Ferrante: A felnőttek hazug élete (Park, 2020)
Kritika
|
86

Elena Ferrante: A felnőttek hazug élete

Giovanna gyermekkori arcképét édesapja szemében látja. De egy kontextusából kiragadott mondat hatására ez a tükör szilánkokra zúzódik és a kislány mintha egy kísértetkastély tükörtermében találná magát: csak úgy záporoznak rá az új élmények, benyomások, látószögek önmagával és az őt körülvevő világgal kapcsolatban. Lázadása a bevett hatalmi formák ellen, valamint saját erőviszonyainak felmérése, tesztelése természetes önismereti és beavatási út a felnőtt lét felé.

Tovább
Nicolas Barreau: Piciny csodák kávézója (Park, 2020)
Kritika
|
76

Nicolas Barreau: Piciny csodák kávézója

A Piciny csodák kávézója egy könnyed, és kissé bonyolult szerelmi történet, pontosan olyan, amilyennel gyakran találkozni az életben is. Végső soron ez a lényeg, szórakoztató és figyelemelterelő, de nem kell túl nagy mélységekre és magasságokra számítani. A borítékolható végkifejletet csupán a hogyan kérdése teszi izgalmassá, a leírások viszont szépek, emberiek, és még reményteljesek is.

Tovább
David Attenborough: Utazások a világ túlsó felére (Park, 2019)
Kritika
|
100

David Attenborough: Utazások a világ túlsó felére

Attenborough az expedíciókat olyan érdekesen, annyira színesen és ízletesen meséli el, hogy szinte érezzük az érintetlen esőerdők illatát, halljuk a patakok zúgását, a madarak keltette zajt; szinte tapintható a déli hőség vagy az eső után felszálló, fojtogató pára, a levegőben szálló por; viszketünk, ha az éjszaka leple alatt támadó szúnyoghadról ír, és lélegzet-visszafojtva faljuk a sorokat, amikor azt meséli el, hogyan fogtak be egy kígyót vagy miként készültek a hajmeresztő toronyugrásra Pentecost szigetén az őslakosok.