Egy idegen civilizáció első nyomai – magyarul is

Vidd hírét!
  •  
  •  

A világpremier napján, január 26-án jelenik meg magyarul is Avi Loeb könyve, itthon az Agave Könyvek gondozásában. A Harvard egyik legjobb csillagásza elénk tárja vitákat kiváltó elméletét arról, hogy a naprendszerünket nemrégiben egy távoli csillagrendszerben élő, fejlett földön kívüli civilizáció látogatta meg.


2017 végén egy hawaii obszervatórium kutatói megpillantottak egy objektumot, amely a naprendszerünk belsejében száguldott, méghozzá olyan gyorsan, hogy csak egy másik csillagról érkezhetett. Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének vezetője bebizonyítja, hogy az ’Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida; ahhoz túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte csak egyetlen lehetséges magyarázat képzelhető el: az objektum egy távoli, földön kívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze.

illusztráció

Ebben a könyvében Loeb végigvezeti az olvasót naprendszerünk első bizonyítottan csillagközi látogatójának izgalmas történetén. Felvázolja nagy felzúdulást kiváltott elméletét és annak jelentőségteljes következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek. A Földönkívüli elgondolkodtató útja a tudomány, a téridő és az emberi képzelet legtávolabbi zugaiban azt sugallja az olvasóknak, hogy a határ a csillagos ég, és hogy érdemes nyitott elmével elgondolkodni azon, amit ott találhatunk. Bármilyen különösnek is tűnik.

„Vannak, akik nem fogadják el annak lehetőségét, hogy más civilizációk is léteznek” – nyilatkozta Loeb a New York Post-nak. – „Úgy vélik, különlegesek és egyediek vagyunk. Azt hiszem, ez egy előítélet, amelytől meg kellene szabadulnunk.”

Avi Loeb a Harvard Egyetem Frank B. Baird, Jr. természettudományi professzora. A Jeruzsálemi Héber Egyetemtől kapta meg a doktori fokozatát fizikából huszonnégy éves korában (az egyetemet 1980-86 között végezte el), ő vezette a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (becenevén csillagháborús tervezet) első nemzetközi projektjét (1983-88 között), és ezt követően állandó munkatársává vált a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (1988-93).

Loeb eddig nyolc könyvet írt, beleértve a legújabbat, a Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomait is, és körülbelül 800 szakcikket (112-es h-indexszel) különböző témák változatos körében, többek között fekete lyukakról, első csillagokról, a földönkívüli élet utáni kutatásról és az univerzum jövőjéről. Egyelőre ő töltötte be legtovább a Harvard csillagászati tanszékvezetőjének posztját (2011-20), emellett a Harvard Black Hole Initiative alapító igazgatója (2016–) és az Elméleti és Számítási Intézet (ITC) igazgatója (2007–) a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központon belül.

Avi Loeb (fotó: Olivia Falcigno)

A TIME magazin 2012-ben beválasztotta Loebot az űrkutatás 25 legbefolyásosabb embere közé (a rangos listán közvetlenül Elon Musk mellett kapott helyet), 2020-ban pedig a hazájában beszavazták az elmúlt évtized 14 leginspirálóbb izraeli alakjainak ligájába.


Vidd hírét!
  •  
  •