Niall Ferguson: Civilizáció (Scolar, 2022)

Niall Ferguson: Civilizáció

Írta : Niall Ferguson
Eredeti cím : Civilization: The West and the Rest
Eredeti kiadás : 2011
Magyar cím : Civilizáció - A Nyugat és a többiek
Fordította : Gebula Judit
Kiadó : Scolar Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2022
Terjedelme (oldalszám) : 452
100
Vidd hírét!
  •  
  •  

Az emberi civilizáció történetének megírása a történészi munka non plus ultrája, a végső szakmai kihívás. A brit Niall Fergusonban akkor merült fel a könyv megírásának gondolata, amikor Kínába látogatva felsejlett előtte a nyugati civilizáció kihívójának erőteljes víziója. Szavai szerint akkor értette meg igazán a XXI. század első évtizedének lényegét, amikor az a vége felé közeledett. Úgy vélte, az emberiség elérkezett a Nyugat ötszázéves uralmának a végéhez. Könyvében arra keresi és adja meg a választ, hogy mi tette lehetővé a nyugati civilizáció számára, hogy viszonylag rövid idő alatt a nála jóval fejlettebb keleti birodalmak fölé kerekedjen. A 2011-ben megjelent angol nyelvű kötet immár harmadik magyar kiadását veheti kézbe az olvasó egy olyan világpolitikai helyzetben, amelynél riasztóbbat aligha találunk az elmúlt hetven év világtörténelmében. 


A Nyugat hanyatlásán való elmélkedés nem újkeletű. A kérdéskör iránt kicsit is érdeklődők rögtön Oswald Spenglert citálják, aki a múlt század elején adta ki monumentális történetfilozófiai munkáját, A Nyugat alkonyát, amelyben  a világtörténelmet a szellemtörténet szemüvegén keresztül vizsgálja, és a keletkező, elhaló kultúrkörök egymásutánjának tekinti. Spenglerhez hasonlóan Ferguson is közérthető, már-már zavarba ejtően olvasmányos módon fejti ki a nézeteit, amelyek több ponton is metszik a klasszikus előd tételeit, ám egy dologban gyökeresen eltér tőle. Ez pedig a civilizációk életciklusának időtartama. Míg Spengler a lassú időszakosságot helyezte a középpontba, addig Ferguson szerint a civilizáció egy kilengésekre hajlamos, bonyolult konstrukció. Néha mozdulatlanságba dermed, máskor meg szédületes gyorsulásokat produkálhat. A változás motorját pedig szinte bármi képes beindítani, és az addig megingathatatlannak gondolt építmények rövid idő alatt tűnhetnek el a történelem színpadáról. 

A szerző már a bevezetőben megfogalmazza azt a hat “gyilkos alkalmazást”, amelyek megkülönböztették a Nyugatot a világ többi részétől: a verseny (a politikai és gazdasági élet decentralizálása); a tudomány (a természeti környezet tanulmányozása, megértése, majd megváltoztatása); a törvénykezés (az egyének tulajdon-ügyekben támadt vitáinak békés megoldása); az orvostudomány (a születéskor várható élettartam megnövekedése a nyugati társadalmakban, majd azok gyarmatain); a fogyasztói társadalom (az anyagi jólétre épülő modell, amely nélkül elhalt volna az ipari forradalom); a munkamorál (a protestáns etika).

A könyv a hat alkalmazás történetén  kalauzolja végig az olvasót, számos gazdaságtörténeti aspektussal, brilliáns okfejtéssel és roppant szórakoztató stílusban, ami révén nemcsak a szűk szakmához, hanem a széles olvasóközönséghez is szólni kíván. A szerző nem rejt véka alá konzervativizmusát, nem tagadja a nyugati értékrend primátusát, mint ahogy azt sem, hogy a Nyugat a jót és a rosszat is minden más civilizációnál intenzívebben művelte. A konzervatív alapállást mi sem tükrözi jobban, mint a módszertani résznél kifejtett metanarratíva fogalma, amely egy óriási történetet mesél el arról, hogyan tudta ledobni azokat a béklyókat a nyugati civilizáció, amelyek másokat fogva tartottak. 

Ferguson érveivel érdemes vitába szállni, hisz a vállalt ideológiai alapállásból fakadóan a baloldali megközelítéseknek értelemszerűen kevesebb teret szán. A még jobb érthetőség kedvéért a szerző végig dichotómiákra épít, amelyeket nem minden esetben fejt ki részletesen. Legjobb példa erre az afrikai gyarmatosítás kérdése, amely kapcsán a legtöbb egykori gyarmattartó államnak oldalakat szentel, kivéve Nagy-Britanniának, ami sokatmondó. 

Aki sikeresen átverekedte magát a rendkívül adat- és információdús fejezeteken, azt nem érhetik váratlanul az összegzésben megfogalmazott aggályok: a kiüresedett nyugati fogyasztói társadalmat elsősorban nem más civilizációk fenyegetik, hanem relativista kultúrája, saját kihitűsége és az ezt tápláló történelmi tudatlanság. 

Remélem, hogy a közeljövőben Niall Ferguson tervezi a kötet bővített kiadását, ami az orosz-ukrán háborús konfliktus lokális és globális vonatkozásainak tükrében számos (újra)értelmezésre, visszacsatolásra ad lehetőséget.


Vidd hírét!
  •  
  •