Michael Slepian: A titkok titkos élete (Park)

Michael Slepian: A titkok titkos élete

Írta : Michael Slepian
Eredeti cím : The Secret Life of Secrets
Eredeti kiadás : 2022
Magyar cím : A titkok titkos élete
Fordította : dr. Molnár Csaba
Kiadó : Park Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2024
Terjedelme (oldalszám) : 253
100
Vidd hírét!
 
 

Michael Slepian megközelítőleg tíz éve végezte már a titkokkal kapcsolatos kutatásait, amikor egy éjszaka az apja telefonon közölte vele, hogy nem ő a biológiai apja. A szülei hosszú ideig sikertelenül próbálkoztak a gyermekvállalással, mire kiderült, hogy az apja biológiailag képtelen a gyermeknemzésre, így ő végül egy névtelen donor spermájával végzett mesterséges megtermékenyítéssel fogant meg. Slepian tíz évnyi kutatás során azokra a kérdésekre kereste a válaszokat, amelyeket azon az éjszaka tett fel az apjának. Csak később vált világossá a számára, hogy az évszázados múltra visszatekintő pszichológiának azért nincs a titkok kutatásával foglalkozó ága, mert korábban még senki sem tette fel ezeket a kérdéseket.

Slepian a könyvében olyan kérdésekre ad választ, mint hogy miért titkolózunk, milyen titkaink vannak, hogyan befolyásolják ezek a titkok a világról alkotott benyomásainkat, az egészségünket, a hétköznapi, a munkahelyi életünket, a kapcsolatainkat. Az alapoktól kezdi (a titok és a titkolózás definíciójával), megmagyarázza, hogyan kategorizálhatók a titkok, hogyan születnek, milyen formában jelentkeznek már egészen kis korban, hogyan szaporodnak a tinédzserévek alatt, és válhatnak teherré felnőttkorban.  Aztán ún. megküzdési stratégiákat ismertet, amelyek segítségével előrehaladhatunk, amelyek révén jobban kezelhetjük a titkainkat, de azt is megmagyarázza, hogy a megküzdés kultúránként változhat. Amint arra rámutat, bizonyos titkokat jobb elrejteni, míg másokat célszerűbb felfedni – nem mindegy azonban, hogy kivel, hogyan osztjuk meg a titkunkat, ehhez is iránytűt biztosít a szerző. Mesél a pozitív titkokról – ezek olyan titkok, amelyek általában nem jelentenek lelki terhet, amelyeket valamikor a jövőben szándékunkban áll megosztani másokkal, és úgy sejtjük, hogy a felfedésükkel örömet, meglepetést fogunk okozni. A kötet záró fejezetében nagyszerűen összegzi a könyv lényegét: “Ha csak egy tanulságot fogad meg a könyvből, akkor, remélem, ez lesz: Ha őriz egy titkot, ami fejtörést okoz önnek, gondolja végig, hogy nem lenne-e érdemes megosztania valakivel. […] Nem feltétlenül kell megosztania vele minden részletet, hiszen még enélkül is profitálhat abból, ha beszél valakivel. Ne befelé forduljon, hanem tekintsen kifelé, és kérjen segítséget valakitől.”

Slepian roppant lebilincselő stílusban ír. Egyrészt kiváló ismerője a szakmájának, látszólag a legutolsó részletekig ismeri a terület minden zugát, és érezni a szövegen, hogy örömét leli benne (a kutatásban, az ismeretlen területek feltárásában, az információk megosztásában), hogy abban a szerencsés helyzetben van, hogy azt teszi (az a munkája), amit szeret. Jelenleg menedzsmentet és etikát tanít  a Columbia Egyetem Üzleti Karán – irigylem azokat, akik az óráit látogatják. A könyve alapján azt hiszem, hogy a hallgatói élvezik az órák minden percét. Másrészt Slepian fantasztikus mesélő. A rövid fejezeteket nagyon jól építi fel, a szöveg egy pillanatig sem unalmas, nem túl szakmai, a hétköznapi ember számára mindvégig teljes mértékben érthető. Izgalmas kutatásokról, kísérletekről mesél, közérthetően ismerteti azok eredményeit, a kutatók konklúzióit. Az élet minden területéről hoz példákat a titkok és a titkolózás szemléltetésére (a való életből: Edward Snowden; a popkultúrából: Tony Soprano, a Maffiózók főszereplője), és ezeket érdekfeszítő módon építi be a könyvbe, a segítségükkel rávilágítva a titkok dinamikájára, hatásaira.

Slepian rengeteg forrásra hivatkozik a könyvben, a kötet végén 25 oldalnyira rúg a jegyzetek listája. A szövegben, kissé rendhagyó módon, semmilyen hivatkozás (például számozás) nem jelöli a jegyzeteket, így az olvasónak időnként hátra kell lapozni a kötet végére, ha valamit ellenőrizni szeretne, ott viszont mindent megtalál az, aki alaposabban is informálódna valamilyen adattal kapcsolatosan. A tájékozódást részletes név- és tárgymutató is segíti, ahogy az egy jól megszerkesztett ismeretterjesztő kötettől elvárható. A titkok titkos élete összességében az egyik legjobb a műfajban, amivel az utóbbi években találkoztam.

Michael Slepian a Columbia Egyetem Üzleti Karának docense. Több mint 60 viselkedéstudományi tanulmányt publikált, nevét a titkokkal és a titkolózással kapcsolatos átfogó tudományos munkája tette ismertté. A könyve egy 50 ezres mintán végzett, hosszan tartó kutatássorozat lenyűgöző összefoglalása. Kutatásairól a The New York Times, az Economist, a The Wall Street Journal és a BBC is beszámolt.


Vidd hírét!