Szerző: Delka

Tovább
Kritika
|
40

A szépség vonala

Hollinghurst regénye kalandozás a hatalom, pénz, politika, a szex és a drog világában a ’80-as évek Angliájában. Az angol felső tízezer, a konzervatív párt elitjének kirakat-életét állítja szembe a látszat mögött meghúzódó valósággal. A főszereplő Nick, egy középosztálybeli homoszexuális beállítottságú fiatalember, aki ebben a környezetben próbálja meghatározni önmagát, személyiségét és keresi az élet szépségét, az egyensúlyt, a harmóniát.

A nagyon-nagy író-asszony

131 éve született a legnagyobb magyar író-költő asszony, vagy ahogy Ady Endre nevezte: a nagyon-nagy író-asszony. Kaffka Margit már ifjúkorától verseket írt, és őt tartják a legkitűnőbb magyar költőnőnek – ám ennél is több az, amit a prózában alkotott. Már korai kisepikáiban is megjelentek a társadalom válságát boncolgató irányvonalak; legismertebb regényében, a Színek és években a női lélek ábrázolásával foglalkozik. A század elején visszatérő téma ez az írónőnél.

Magyar írók a moziban

A hazai filmgyártás már a XIX. század végén is külföldi mintát követett: itthon is az irodalomból inspirálódtak az alkotók. Petőfi Falu végén kurta kocsma c. versének adaptációja Kolozsváron készült; Budapesten olyan klasszikus születettek, mint az Arany ember vagy a János vitéz, de sajnos, ezek a régi felvételek mára szinte mind megsemmisültek. Maradt viszont más, amivel büszkélkedhetünk. Jókai, Mikszáth és Krúdy számtalan filmalkotást megihletett.