Szerző: Emőke

Tovább
Kritika
|
85

Douglas Preston és Lincoln Child: Az elveszett sziget

Gideon Crew-t ezúttal arra kérik, hogy lopja el a híres és unikumnak számító Kellsi Kódex egyik lapját, a küldetés teljesítése után a szokásos diszkréció helyett a kérdezést választja. Glinn, a kerekesszékbe kényszerült megbízója elárulja, hogy ő maga is egy megbízott, és a kódex lapja nem csupán egy illegálisan fellépő műkincs-rajongó hóbortos birtoklási vágyának a tárgya, hanem valami, ami ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Tovább
Kritika
|
80

Ahdaf Soueif: Szerelmem, Egyiptom

Bár első látásra úgy tűnik, hogy egy izgalmas szerelmes regény történetét olvassuk, néhány fejezet után teljesen egyértelművé válik számunkra, hogy a cselekmények valódi tárgya Egyiptom geopolitikai arculata és gazdaságpolitikai helyzete a huszadik század elején. Minderről Ahdaf Soueif a Szerelmem, Egyiptom című regényében egy szerelmi szál zsinórján végigfutva ír.

Tovább
Kritika
|
80

Brigitte Riebe: A boszorkány és a herceg

Brigitte Riebe A boszorkány és a herceg című regénye mind stílusát, mind tartalmát tekintve igazi remekmű. Minden apró részlete komoly hozzáértésről tanúskodik, érződik, hogy tények és belső ismeretek tartják az alapokat. A kerettörténet jól kidolgozott. A középkorra oly jellemző vallási fanatizmus, amely a boszorkányüldözésben és boszorkányperekben tetőzik, ebben a műben is visszaköszön. A mű hitelességét leginkább az adja, hogy bizonyos szereplői és történései valós történelmi vonatkozásúak…

Tovább
Kritika
|
80

Mitch Albom: Hívások a mennyből

A michigani Coldwaterben minden a megszokott rendben zajlik, a városka lakói hétköznapi életüket élik. Egészen addig a napig, amikor a baptista gyülekezet egyik hölgytagja, Katherine az egyik istentiszteleten bejelenti a csodát: halott nővére hívta fel őt a mennyországból. A tiszteletes csupán néhány másodpercig csodálkozhat a megnyilvánulásán, mert a hátsó sorban egy férfi emelkedik fel, és közli: hozzá is befutott a hívás a mennyből.

Tovább
Kritika
|
90

Pettigrew őrnagy utolsó csatája

Ha sztereotipíákban gondolkodnánk és azon keresztül néznénk a történéseket, mindent megtalálnánk, ami ezeknek a sztereotípiáknak eleget tenne: az angol tea kultuszát, az angol úriember jellemrajzát és természetesen a nyirkos őszi időjárás valósághű érzékeltetését. A mű azonban mégsem sztereotíp, épp ellenkezőleg, a maga egyszerű, gondolatgazdag közegteremtő erejével eredeti, könnyed, következetes, élvezetes.

Tovább
Kritika
|
70

Helen Bryan: A medál rendje

Helen Bryan regénye, A medál rendje egy könnyű, izgalmas olvasmány azoknak, akik szeretik a sorsszerű fordulatokat, a gondviselésszerű véletleneket, és nem akarnak túl sokat gondokodni azon, hogy hová vezetnek az utalások. Az egész történet úgy alakul, mintha végig egy nagy fináléra készülne, a nagy titok felfedésére, az összefüggések megtalálására és bemutatására. Végig az az érzésünk, mintha egy szuperizgalmas amerikai kalandfilmet néznénk.

Tovább
Kritika
|
100

D. Tóth Kriszta: Húszezer éjszaka

D. Tóth Kriszta zseniális egyszerűséggel vezet rá arra, hogy nem feltétlen szükségszerű csak fehéren és feketén látni a világot. A szenvedély ugyanis ott nyugszik az eltelt évek alatt, és csak arra vár, hogy valaki kicsomagolja onnan. Ehhez persze be kell járni az önismeretnek egy újabb, mélyebb szintjét, és olykor visszatérni a kiindulási ponthoz, hogy tovább tudjunk lépni.

Tovább
Kritika
|
80

Madeline Miller: Akhilleusz dala

Madeline Miller 2012-ben Orange-díjat kapott debütáló regényéért, az Akhilleusz daláért, amely magyarul 2014 végén jelent meg a General Press Kiadó gondozásában. A regény egy olyan varázslatos világot tár elénk, amelyben rózsakvarc balrangban kentaur süti forró kövön a vacsorát. A szerző részletekbe menően festi le a tájat, az illatokat, ízeket, színeket, és nem furakodik a magyarázattal sem.