Igor egy régi, elhagyatott elmegyógyintézet kiürítésével és felújításával próbál egy kis pénzt keresni. Sikerül kinyitnia egy páncélszekrényt, amelyben néhány orvosi papírt talál egy páciensről, aki eltűnt a Tribecs-hegységben, majd három hónap múlva előkerült. Innentől Igor a Tribecs-hegység és a rejtélyes eltűnések megszállottjává válik.
A történet nagy pozitívuma, hogy lerí róla, hogy olyan személy írta, aki kutyát tartott és bensőséges kapcsolatot ápolt vele. A benne lévő kis történetek a gazdik mindennapjai, 10-15 éven keresztül. Ezért ajánlom minden kutyabarátnak, állatbarátnak, de legfőképpen azoknak, akik fontolgatják, hogy örökbe fogadjanak vagy vegyenek egy kutyát.
Jón Kalman Stefánssont olvasva az a konkrét benyomása támad az olvasónak, hogy járt már Izlandon, akkor is, ha (még) nem. Olyan pontosan és szépen írja le a lávamezőket, a sarki fényt, a tengert és a kietlen, zord területeket, hogy gond nélkül a szemünk előtt látjuk őket, és fázunk akkor is, ha éppen tavasz vagy nyár van.
Samuel Miller, egy sziget idős, megözvegyült, gazdag tulajdonosa két hetes tanfolyamot hirdet meg, amelynek célja a saját koporsó elkészítése. A kurzus a résztvevőknek és az olvasónak is feladatot ad: hogy magunkba nézzünk és őszintén tisztázzunk kényelmetlen, kényes, szorongást okozó kérdéseket, témákat.
Marianne Power 36 éves korában úgy döntött, hogy egy éven át minden hónapban elolvas egy-egy népszerű, sikeresnek tartott önsegítő könyvet, más-más hiányossággal foglalkozót, ától zéig betartja a bennük írt javaslatokat és tanácsokat, s így év végére – elméletileg – rendben lesz az élete összes területe. Ebben a könyvben azt meséli el, hogyan sikerült a nem éppen hétköznapi kísérlet.
A herceg és én Julia Quinntől A Bridgerton család című kilenc kötetes sorozat első része. Mielőtt nekilátunk olvasni, jobb lesz a feminista énünket félretenni egy kis időre. Férfi és női szemmel is vérlázítónak találhatunk egy-egy jelenetet, helyzetet. Összeszorítjuk majd a fogunkat, amikor egy hajadon lányra a “jó természetű” jelzőt használják, akár egy tenyészkutyára, vagy a fogait ellenőrzik házasság előtt. Törődjünk bele, hogy ezek létező, reális szokások voltak az ezernyolcszázas évek elején az előkelő társadalomban, és adjunk hálát, amiért ma már más a helyzet.
A Zsivago doktort leginkább felnőtt olvasóknak ajánlom. Egy bizonyos érettséget megkövetel a regény cselekménye, nyelvezete, enélkül elvesztődik a lényege. Fontos tudomásul venni, hogy nem egy könnyed regény, hanem egy hosszú dráma, ami igénybe veszi mentális kapacitásunkat. Nem az a fajta történet, amit egy hosszú, nehéz munkanap után kívánunk, vagy pár megálló alatt a buszon olvasunk.
Fogjunk egy afrikai maszáj harcos javasembert, egy neonáci műkereskedőt (aki egyébként gyűlöli a művészetet), egy prostituált fiát, egy vagyonából kiforgatott exfeleséget, egy életközepi válságban szenvedő kreatív reklámszakembert, egy nyugdíjazás előtt álló kiégett nyomozót, adjunk hozzá kis Irma Sternet, egy kecskét, expresszionizmust, Kenya történelmét, rengeteg pizzát, fűszerezzük jonassoni fordulatokkal, hagyjuk forrni 372 oldalon keresztül, és készen is van Jonasson új regénye.
A Lány a hegyen egy feszültséggel és bonyodalmakkal teli könyv, egy családi dráma és egy thriller ötvözete, amelyben egy tizenhárom éves lány őrült, öngyilkos vállalkozásba fog, hogy csapdába csaljon egy olyan szörnyeteget, akinek tizenöt fiatal nő vére szárad a kezén. Joyce Maynard regényét valós események ihlették: az 1970-es években a kaliforniai Marin megye lakosságát rettegésben tartó sorozatgyilkos esete.
Egy szörnyeteg vénember, Charlie Manx a veterán, 1938-as fekete Rolls-Royce-ával kisgyerekeket rabol el többnyire egyedülálló anyáktól, hogy elvigye őket Karácsonyországba, ahol mindennap karácsony van. Mondja ő. Ez a Karácsonyország valahol a realitás határán túl található, de hogy pontosan hol, azt senki sem tudja, még borzalmas segédje, az elmebeteg Bing Partridge sem, aki az anyákat öldösi le, hogy a gyerekek elhurcolása könnyebben menjen.
