Szerző: Pesot

Amitav Gosh nem kapott román vízumot

Amitav Ghosh indiai író többek között Romániában is népszerűsítette volna legújabb könyvét, de nem adtak vízumot a beutazáshoz. Ghosh előbb a washingtoni román nagykövetséghez fordult vízumért, amely a New York-i konzulátushoz irányította. A konzulátus egyik alkalmazottja kiabált az ügyfelével és szabálytalanságokat keresett a dossziéban. A vízumot végül az egészségbiztosítás miatt nem bocsátották ki, és Ghosh nem kívánt másodszor is vízumot ígényelni.

Tovább
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: Budapest novemberben

A végéhez ért a Gordon-sorozat; kijelenthető, hogy a Budapest novemberben a sorozat legjobb, legütősebb darabja. Gordon Zsigmond minden eddiginél több veszélynek van kitéve, minden eddiginél keményebb fellépést tanúsít, ami nem meglepő, hisz nevelt lánya, Emma élete forog veszélyben. 1956-ban járunk, Gordon Zsigmond és Krisztina Bécsben éli mindennapjait, ám egy nap a hullaházból telefonálnak, hogy azonosítsa hozzátartozója, Gellért Emma holttestét.

Tovább
Kritika
|
80

Szeghalmi: Levelek az árnyékvilágból

A Levelek az árnyékvilágból mesterien biztosítja az autenticitás illúzióját, archaikus nyelvezete is erősíti ezt, és van néhány olyan eleme is a regénynek, amely miatt az olvasó az állát vakargatva töpreng: vajon tényleg megtörtént-e mindez, vagy csak a szerző képzeletének szüleménye az egész? Szeghalmi Lőrincz orvosdoktort Ungváron megmagyarázhatatlan esethez hívják: egy fiatal nő a szülés után is fájdalmas görcsökre panaszkodik, majd békáknak ad életet.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov

Mihail Bulgakov az orosz irodalom egyik nagy szatírája; művei halála után váltak világhírűvé. “Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha. Váratlan kérdést kapnak; meg se rezzennek, egyetlen pillanat alatt tájékozódnak, és tudják, mit kell válaszolni, hogy eltitkolják az igazat; meggyőzően adják elő, és egyetlen arcizmuk sem rándul meg, de hajh, a kérdés által felbolygatott igazság a lélek legmélyéről egy pillanatra a szemekbe szökken, és mindennek vége.!”

Tovább
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: Budapest Noir

Gordon Zsigmond bűnügyi újságírónak sehogy nem fér a fejébe, hogyan végezhette egy tisztes polgári családból származó zsidó lány halott prostituáltként. Kíváncsiságát erősíti, hogy rajta kívül az okok senkit nem érdekelnek, a hatóságok igyekeznek eltussolni az ügyet. Nyomozni kezd, és sötét titkok mélyére ássa magát. E közben Magyarország egyre nagyobb sebességgel rohan megmásíthatatlan végzete felé. Bűn, mocsok és szenny Kondor Vilmos első krimijében.

Portré: J. F. Cooper

Az amerikai irodalom a peremvidékből általa lép a világirodalomba. Írásai megjelenésekor Európában a romantika válik uralkodóvá. Cooper Walter Scott tanítványának vallja magát, azonban népszerűségben és hatásban is az angol példakép mellé emelkedik, mi több, az egész angol nyelvű amerikai irodalmat elsősorban ő emeli az európai irodalom mellé. Hőse, a civilizáció helyett a vadont választó Sólyomszem a világirodalom egyik legismertebb alakja.

Tovább
Kritika
|
60

Kondor Vilmos: Budapest romokban

Kondor Vilmos legújabb, negyedik regényében az eddigieknél több szerepet kap a történelmi tabló, a korhű díszletek, amelyek között sajnos csak tiszavirág életű izgalmakkal találkozhat az olvasó. Pedig az író által használt klisék adottak egy jó krimihez, a cselekményszál túlbonyolítása, az idősíkok feleslegesnek tűnő váltakozása, a lassú, zavarba ejtő történetvezetés az amúgy kitűnőnek ígérkező történet szubsztanciáját semlegesítik. Ennek ellenére szórakoztató.

Klasszikusok újratöltve

Szentségtörésnek számít-e világirodalmi klasszikusokat a napjainkban elképesztő népszerűségnek örvendő vámpírtörténetekkel kombinálni? A Quirk Books kiadónál szemmel láthatóan nem erről az oldalról közelítettek a kérdéshez, hanem jó érzékkel lovagolták meg a Twilight sorozat, az Evermore, a True Blood és egyéb nagysikerű könyvek által keltett hullámokat, és merészen elegyítettek két egymással addig köszönőviszonyban sem lévő műfaj sajátosságait.

Tovább
Kritika
|
100

Ilma Rakusa – Rengeteg tenger

Ilma Rakusa a felvidéki Rimaszombaton született, apja szlovén, anyja magyar. Gyermekkora folyamatos utazással költözéssel telt, a család Budapesten, Triesztben, Ljubljanában is élt, végül Zürichben telepedtek le. A zürichi egyetemen szlavisztika professzoraként tevékenykedő írónő, költőnő és esszéista a közép-kelet-európai írók nagytöbbségéhez hasonlóan családi gyökereit, identitását, etnikai hovatartozását keresi. Szívbe markolóan.

Tovább
Kritika
|
80

Ray Bradbury – Gyógyír búskomorságra

Ray Douglas Bradbury nem szorul különösebb bemutatásra, a 91 éves amerikai írónak, a science fiction egyik óriásának írásain nemzedékek nőttek fel. Alkotásai nemcsak a sci-fi irodalom, hanem a szépirodalom kiemelkedő teljesítményei közé tartoznak, novellái elemi erővel hatnak. Két legfontosabb művéről, a Fahrenheit 451-ről és a Marsbéli krónikákról pedig nincs élő ember, aki ne hallott volna legalább egy szó erejéig.