Szerző: Pesot

Tovább
Kritika
|
100

Paksa Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus

A szerző elsősorban nem a történelmi események felől közelít Szálasihoz, hanem fordítva, a nemzetvezető felől próbálja megérteni a történteket. Mindvégig figyel arra, hogy ne fogalmazzon meg értékítéleteket, ne próbáljon magyarázni összefüggéseket. Egyszerűen a személyt magát akarja bemutatni, és ennek a célkitűzésnek maximálisan eleget tesz. Számos ilyen munkára lenne szükség, számos témában.

Tovább
Kritika
|
100

Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek

Karpowicz regénye posztkommunista lengyel társadalomkritika és a posztmodern egyén nihilizmusba hajlásának lenyomata. A rendkívül sokrétű regény két színen zajlik, az egyes színeken belül a szereplők sorsai pedig keresztezik egymást. A földiekről szóló részekben teljesen hétköznapi figurák mindennapjait élhetjük. Az istenek szintje jóval mulatságosabb: itt keverednek a görög, az egyiptomi mitológia alakjai a különböző vallások isteneivel, akik viszont nagyon is emberi módon élnek.

Tovább
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Gordon Zsigmond újabb történetei nélkülözik az akciójeleneteket; ezúttal hősünk hétköznapi oldalát ismerjük meg. Kedvenc bűnügyi zsurnalisztánktól eddig megszokhattuk, hogy nagy horderejű, sokszemélyes, bonyolult, bel- és külpolitikai vonatkozásokat is tartalmazó ügyekbe ártja magát, és jó néhány pofon, fegyverropogás és megannyi izgalom után sikerül kideríteni az igazságot. Ezúttal az olvasó az újságírónak eddig kevésbé kidomborított jellemvonásait, pályafutásának eddig háttérbe szorult, ám annál érdekesebb mozzanatait ismerheti meg.

Tovább
Kritika
|
80

Pintér & Pintér: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence és Pintér Máté első regényében arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi lett volna, ha… ha a történelem másként alakult volna. Vajon mi történt volna akkor, ha a magyarok megnyerik az 1848-49-es forradalmat, beveszik Bécset, száműzik I. Ferencz Józsefet, és létrejön Kossuth Lajos dédelgetett álma, a Duna-menti Köztársaság? Továbbá mi lett volna, ha szerb szeparatisták egy államellenes merényletre készültek volna az új köztársaságban? Ezekre a kérdésekre A szivarhajó utolsó útja a válasz.

Amitav Gosh nem kapott román vízumot

Amitav Ghosh indiai író többek között Romániában is népszerűsítette volna legújabb könyvét, de nem adtak vízumot a beutazáshoz. Ghosh előbb a washingtoni román nagykövetséghez fordult vízumért, amely a New York-i konzulátushoz irányította. A konzulátus egyik alkalmazottja kiabált az ügyfelével és szabálytalanságokat keresett a dossziéban. A vízumot végül az egészségbiztosítás miatt nem bocsátották ki, és Ghosh nem kívánt másodszor is vízumot ígényelni.

Tovább
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: Budapest novemberben

A végéhez ért a Gordon-sorozat; kijelenthető, hogy a Budapest novemberben a sorozat legjobb, legütősebb darabja. Gordon Zsigmond minden eddiginél több veszélynek van kitéve, minden eddiginél keményebb fellépést tanúsít, ami nem meglepő, hisz nevelt lánya, Emma élete forog veszélyben. 1956-ban járunk, Gordon Zsigmond és Krisztina Bécsben éli mindennapjait, ám egy nap a hullaházból telefonálnak, hogy azonosítsa hozzátartozója, Gellért Emma holttestét.

Tovább
Kritika
|
80

Szeghalmi: Levelek az árnyékvilágból

A Levelek az árnyékvilágból mesterien biztosítja az autenticitás illúzióját, archaikus nyelvezete is erősíti ezt, és van néhány olyan eleme is a regénynek, amely miatt az olvasó az állát vakargatva töpreng: vajon tényleg megtörtént-e mindez, vagy csak a szerző képzeletének szüleménye az egész? Szeghalmi Lőrincz orvosdoktort Ungváron megmagyarázhatatlan esethez hívják: egy fiatal nő a szülés után is fájdalmas görcsökre panaszkodik, majd békáknak ad életet.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov

Mihail Bulgakov az orosz irodalom egyik nagy szatírája; művei halála után váltak világhírűvé. “Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha. Váratlan kérdést kapnak; meg se rezzennek, egyetlen pillanat alatt tájékozódnak, és tudják, mit kell válaszolni, hogy eltitkolják az igazat; meggyőzően adják elő, és egyetlen arcizmuk sem rándul meg, de hajh, a kérdés által felbolygatott igazság a lélek legmélyéről egy pillanatra a szemekbe szökken, és mindennek vége.!”

Tovább
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: Budapest Noir

Gordon Zsigmond bűnügyi újságírónak sehogy nem fér a fejébe, hogyan végezhette egy tisztes polgári családból származó zsidó lány halott prostituáltként. Kíváncsiságát erősíti, hogy rajta kívül az okok senkit nem érdekelnek, a hatóságok igyekeznek eltussolni az ügyet. Nyomozni kezd, és sötét titkok mélyére ássa magát. E közben Magyarország egyre nagyobb sebességgel rohan megmásíthatatlan végzete felé. Bűn, mocsok és szenny Kondor Vilmos első krimijében.

Portré: J. F. Cooper

Az amerikai irodalom a peremvidékből általa lép a világirodalomba. Írásai megjelenésekor Európában a romantika válik uralkodóvá. Cooper Walter Scott tanítványának vallja magát, azonban népszerűségben és hatásban is az angol példakép mellé emelkedik, mi több, az egész angol nyelvű amerikai irodalmat elsősorban ő emeli az európai irodalom mellé. Hőse, a civilizáció helyett a vadont választó Sólyomszem a világirodalom egyik legismertebb alakja.