Szerző: Pesot

Tovább
Kritika
|
100

Jens Ivo Engels: A korrupció története

Jens Ivo Engels kötetének legfőbb érdeme, hogy a korrupciókritika és a mikropolitika oldaláról közelít a korrupció jelenségéhez, továbbgondolkodásra késztetve az olvasót, aki számos olyan új történeti, szervezetszociológiai és egyéb aspektusokkal szembesül, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem esik szó a korrupcióellenes küzdelmek mediatizálása során.

Tovább
Kritika
|
100

Simon Róbert: Politika az iszlámban

A Politika az iszlámban nem könnyed olvasmány, de aki veszi magának a fáradtságot, és tudományos kíváncsisággal (is) felvértezve olvassa, az garantáltan olyan ismeretekkel lesz gazdagabb, melyek mindenféle ideológiai, politikai felhang nélkül, részletgazdagon járják körül a politika és az iszlám immanens viszonyát, főként a genezisre, az iszlám gondolkodás eredetére koncentrálva.

Tovább
Kritika
|
80

Görgey Gábor: A kivégzés éjszakája

A kivégzés éjszakája egy megbecsült, köztiszteletben álló régi arisztokrata család sorsán keresztül keresi a magyarázatot a magyarországi holokausztra. Az író Jánosnak nevezte el az anonimitást kérő beszélgetőtársát, aki azt kérte Görgeytől, hogy semmit se változtasson a diktafonra vett szövegen, és arra is garanciát kért, hogy a szöveget csak a halála után tárja a nyilvánosság elé.

Tovább
Kritika
|
100

Denis Avey & Rob Broomby: Szökés Auschwitzba

Denis Avey 21 évesen, önszántából lépett be a brit hadseregbe, ahová a kalandvágy vezérelte. A számos életveszélyes kalandot túlélő Avey végül egy Auschwitz melletti hadifogolytáborba került. Egy holland zsidóval cserélt két ízben is rabruhát, és beszökött a zsidók számára fenntartott lágerbe, hogy legyen aki elmesélhesse az utókornak az ott tapasztalt, semmihez sem hasonlítható borzalmakat, ha egyetlen zsidó sem élné túl a koncentrációs táborokat.

Tovább
Kritika
|
60

David Grossman: A világ végére

Grossman A világ végére c. regénye egy szerelmi háromszög szereplőiről, az ebből a viszonyból születő gyerekekről, barátságról, háborúellenességről és egy anya odaadó szeretetéről szól. A könyvnek sikerül autentikusan ábrázolni az izraeli mindennapokat, azt, hogy az élet elvesztésének mindennapos lehetősége mennyire mélyen beleívódott az emberek agyába, ám a szerző annyira elmerül az aprólékosságban, hogy a végére elsikkad a lényeg.

Tovább
Kritika
|
100

Paksa Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus

A szerző elsősorban nem a történelmi események felől közelít Szálasihoz, hanem fordítva, a nemzetvezető felől próbálja megérteni a történteket. Mindvégig figyel arra, hogy ne fogalmazzon meg értékítéleteket, ne próbáljon magyarázni összefüggéseket. Egyszerűen a személyt magát akarja bemutatni, és ennek a célkitűzésnek maximálisan eleget tesz. Számos ilyen munkára lenne szükség, számos témában.

Tovább
Kritika
|
100

Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek

Karpowicz regénye posztkommunista lengyel társadalomkritika és a posztmodern egyén nihilizmusba hajlásának lenyomata. A rendkívül sokrétű regény két színen zajlik, az egyes színeken belül a szereplők sorsai pedig keresztezik egymást. A földiekről szóló részekben teljesen hétköznapi figurák mindennapjait élhetjük. Az istenek szintje jóval mulatságosabb: itt keverednek a görög, az egyiptomi mitológia alakjai a különböző vallások isteneivel, akik viszont nagyon is emberi módon élnek.

Tovább
Kritika
|
100

Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Gordon Zsigmond újabb történetei nélkülözik az akciójeleneteket; ezúttal hősünk hétköznapi oldalát ismerjük meg. Kedvenc bűnügyi zsurnalisztánktól eddig megszokhattuk, hogy nagy horderejű, sokszemélyes, bonyolult, bel- és külpolitikai vonatkozásokat is tartalmazó ügyekbe ártja magát, és jó néhány pofon, fegyverropogás és megannyi izgalom után sikerül kideríteni az igazságot. Ezúttal az olvasó az újságírónak eddig kevésbé kidomborított jellemvonásait, pályafutásának eddig háttérbe szorult, ám annál érdekesebb mozzanatait ismerheti meg.

Tovább
Kritika
|
80

Pintér & Pintér: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence és Pintér Máté első regényében arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi lett volna, ha… ha a történelem másként alakult volna. Vajon mi történt volna akkor, ha a magyarok megnyerik az 1848-49-es forradalmat, beveszik Bécset, száműzik I. Ferencz Józsefet, és létrejön Kossuth Lajos dédelgetett álma, a Duna-menti Köztársaság? Továbbá mi lett volna, ha szerb szeparatisták egy államellenes merényletre készültek volna az új köztársaságban? Ezekre a kérdésekre A szivarhajó utolsó útja a válasz.

Amitav Gosh nem kapott román vízumot

Amitav Ghosh indiai író többek között Romániában is népszerűsítette volna legújabb könyvét, de nem adtak vízumot a beutazáshoz. Ghosh előbb a washingtoni román nagykövetséghez fordult vízumért, amely a New York-i konzulátushoz irányította. A konzulátus egyik alkalmazottja kiabált az ügyfelével és szabálytalanságokat keresett a dossziéban. A vízumot végül az egészségbiztosítás miatt nem bocsátották ki, és Ghosh nem kívánt másodszor is vízumot ígényelni.