Szerző: Pesot

Tovább
Kritika
|
100

Baba Schwartz: Májusi cserebogár

Baba Schwartz memoárja elkerüli a csapdát, és nem csak a rettenetes tragédiát hangsúlyozza. Az utóbbi időben több prominens zsidó személyiség is megfogalmazta, hogy a holokauszt nem lehet a nemzet identifikációs alapja, a tragédia folyamatos hangsúlyozása a jövő generációinak lelkületére is rányomhatja a bélyegét. A szerző is ebben a szellemben fogalmazta meg gondolatait, a szenvedések mellett folyamatosan jelen van az ellensúlyozás, az újrakezdésbe, a családba és Istenbe vetett hit, ami épp a legszörnyűbb borzalmak idején tért vissza a korábbi intellektuális eszmélést követő eltávolodás után.

Tovább
Kritika
|
100

Johann Lippet: Ajtó a hátsó konyhához

Johann Lippet regényének legnagyobb erénye az, hogy mindenféle erőlködés nélkül, olyan természetesen mutatja be az emberi sorsokat, hogy sokan saját szüleikre, nagyszüleikre, gyerekkorukra ismerhetnek a sorok között, függetlenül attól, hogy svábok, vagy nem svábok az olvasók. Ez a partikularizmus és univerzalitás kéz a kézben jár mindvégig, és olyan kérdéseket is feszeget, ami napjaink Európájára is jellemző.

Tovább
Kritika
|
70

Jankó Olga: Légy híve rendületlenül

A Légy híve rendületlenül egy szórakoztató, számos történelmi részletet és érdekességet tartogató regény, amellyel legjobb, ha megfelelő életkorban találkozik az olvasó. A kötet a romantikus irodalom egyértelmű jellemzőit tükrözi: a hazafiasságot, a dicső nemzeti múltat, a nemzeti kultúrát. A szereplők idealizáltak, a cselekmények kalandosak, és mindent átsző a monumentalitás.

Tovább
Kritika
|
100

Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni

Az édesapa visszaemlékezései alapján megírt könyv jóval több, mint a világháború utolsó magyarországi napjainak német kiskatonák szemszögéből való felidézése. A nagy totálról csak néha esik szó, a hangsúly Walter tapasztalatain, gondolatain, és jó barátja, egy másik alakulatnál szolgáló Fiete kapcsolatán van. A tinédzserek a háborút akarják megúszni, ők maguk is áldozatai a tomboló őrületnek.

Tovább
Kritika
|
90

Guzel Jahina: Zulejka kinyitja a szemét

Zulejka négy lánygyermeket is szült, ám mindegyikük korán meghalt, fiúgyermekkel pedig nem tudta megajándékozni a férjét, ezért a velük egy háztartásban élő anyósa pokollá teszi az életét. E mellett férje is keményen bánik vele, Zulejka pedig sorsába beletörődve próbál megfelelni a mindennapos kihívásoknak. Egy nap viszont megjelenik a „vörös horda”, kezdetét veszi a deportálás és minden megváltozik.

Tovább
Kritika
|
100

Jens Ivo Engels: A korrupció története

Jens Ivo Engels kötetének legfőbb érdeme, hogy a korrupciókritika és a mikropolitika oldaláról közelít a korrupció jelenségéhez, továbbgondolkodásra késztetve az olvasót, aki számos olyan új történeti, szervezetszociológiai és egyéb aspektusokkal szembesül, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem esik szó a korrupcióellenes küzdelmek mediatizálása során.

Tovább
Kritika
|
100

Simon Róbert: Politika az iszlámban

A Politika az iszlámban nem könnyed olvasmány, de aki veszi magának a fáradtságot, és tudományos kíváncsisággal (is) felvértezve olvassa, az garantáltan olyan ismeretekkel lesz gazdagabb, melyek mindenféle ideológiai, politikai felhang nélkül, részletgazdagon járják körül a politika és az iszlám immanens viszonyát, főként a genezisre, az iszlám gondolkodás eredetére koncentrálva.

Tovább
Kritika
|
80

Görgey Gábor: A kivégzés éjszakája

A kivégzés éjszakája egy megbecsült, köztiszteletben álló régi arisztokrata család sorsán keresztül keresi a magyarázatot a magyarországi holokausztra. Az író Jánosnak nevezte el az anonimitást kérő beszélgetőtársát, aki azt kérte Görgeytől, hogy semmit se változtasson a diktafonra vett szövegen, és arra is garanciát kért, hogy a szöveget csak a halála után tárja a nyilvánosság elé.

Tovább
Kritika
|
100

Denis Avey & Rob Broomby: Szökés Auschwitzba

Denis Avey 21 évesen, önszántából lépett be a brit hadseregbe, ahová a kalandvágy vezérelte. A számos életveszélyes kalandot túlélő Avey végül egy Auschwitz melletti hadifogolytáborba került. Egy holland zsidóval cserélt két ízben is rabruhát, és beszökött a zsidók számára fenntartott lágerbe, hogy legyen aki elmesélhesse az utókornak az ott tapasztalt, semmihez sem hasonlítható borzalmakat, ha egyetlen zsidó sem élné túl a koncentrációs táborokat.