Szerző: Pesot

Tovább
Kritika
|
100

Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni

Az édesapa visszaemlékezései alapján megírt könyv jóval több, mint a világháború utolsó magyarországi napjainak német kiskatonák szemszögéből való felidézése. A nagy totálról csak néha esik szó, a hangsúly Walter tapasztalatain, gondolatain, és jó barátja, egy másik alakulatnál szolgáló Fiete kapcsolatán van. A tinédzserek a háborút akarják megúszni, ők maguk is áldozatai a tomboló őrületnek.

Tovább
Kritika
|
90

Guzel Jahina: Zulejka kinyitja a szemét

Zulejka négy lánygyermeket is szült, ám mindegyikük korán meghalt, fiúgyermekkel pedig nem tudta megajándékozni a férjét, ezért a velük egy háztartásban élő anyósa pokollá teszi az életét. E mellett férje is keményen bánik vele, Zulejka pedig sorsába beletörődve próbál megfelelni a mindennapos kihívásoknak. Egy nap viszont megjelenik a „vörös horda”, kezdetét veszi a deportálás és minden megváltozik.

Tovább
Kritika
|
100

Jens Ivo Engels: A korrupció története

Jens Ivo Engels kötetének legfőbb érdeme, hogy a korrupciókritika és a mikropolitika oldaláról közelít a korrupció jelenségéhez, továbbgondolkodásra késztetve az olvasót, aki számos olyan új történeti, szervezetszociológiai és egyéb aspektusokkal szembesül, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem esik szó a korrupcióellenes küzdelmek mediatizálása során.

Tovább
Kritika
|
100

Simon Róbert: Politika az iszlámban

A Politika az iszlámban nem könnyed olvasmány, de aki veszi magának a fáradtságot, és tudományos kíváncsisággal (is) felvértezve olvassa, az garantáltan olyan ismeretekkel lesz gazdagabb, melyek mindenféle ideológiai, politikai felhang nélkül, részletgazdagon járják körül a politika és az iszlám immanens viszonyát, főként a genezisre, az iszlám gondolkodás eredetére koncentrálva.

Tovább
Kritika
|
80

Görgey Gábor: A kivégzés éjszakája

A kivégzés éjszakája egy megbecsült, köztiszteletben álló régi arisztokrata család sorsán keresztül keresi a magyarázatot a magyarországi holokausztra. Az író Jánosnak nevezte el az anonimitást kérő beszélgetőtársát, aki azt kérte Görgeytől, hogy semmit se változtasson a diktafonra vett szövegen, és arra is garanciát kért, hogy a szöveget csak a halála után tárja a nyilvánosság elé.

Tovább
Kritika
|
100

Denis Avey & Rob Broomby: Szökés Auschwitzba

Denis Avey 21 évesen, önszántából lépett be a brit hadseregbe, ahová a kalandvágy vezérelte. A számos életveszélyes kalandot túlélő Avey végül egy Auschwitz melletti hadifogolytáborba került. Egy holland zsidóval cserélt két ízben is rabruhát, és beszökött a zsidók számára fenntartott lágerbe, hogy legyen aki elmesélhesse az utókornak az ott tapasztalt, semmihez sem hasonlítható borzalmakat, ha egyetlen zsidó sem élné túl a koncentrációs táborokat.

Tovább
Kritika
|
60

David Grossman: A világ végére

Grossman A világ végére c. regénye egy szerelmi háromszög szereplőiről, az ebből a viszonyból születő gyerekekről, barátságról, háborúellenességről és egy anya odaadó szeretetéről szól. A könyvnek sikerül autentikusan ábrázolni az izraeli mindennapokat, azt, hogy az élet elvesztésének mindennapos lehetősége mennyire mélyen beleívódott az emberek agyába, ám a szerző annyira elmerül az aprólékosságban, hogy a végére elsikkad a lényeg.

Tovább
Kritika
|
100

Paksa Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus

A szerző elsősorban nem a történelmi események felől közelít Szálasihoz, hanem fordítva, a nemzetvezető felől próbálja megérteni a történteket. Mindvégig figyel arra, hogy ne fogalmazzon meg értékítéleteket, ne próbáljon magyarázni összefüggéseket. Egyszerűen a személyt magát akarja bemutatni, és ennek a célkitűzésnek maximálisan eleget tesz. Számos ilyen munkára lenne szükség, számos témában.

Tovább
Kritika
|
100

Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek

Karpowicz regénye posztkommunista lengyel társadalomkritika és a posztmodern egyén nihilizmusba hajlásának lenyomata. A rendkívül sokrétű regény két színen zajlik, az egyes színeken belül a szereplők sorsai pedig keresztezik egymást. A földiekről szóló részekben teljesen hétköznapi figurák mindennapjait élhetjük. Az istenek szintje jóval mulatságosabb: itt keverednek a görög, az egyiptomi mitológia alakjai a különböző vallások isteneivel, akik viszont nagyon is emberi módon élnek.