Címke: Anna Gavalda

Tovább
Kritika
|
95

Anna Gavalda: Életre kelni

A mű felér egy pszichológiai önsegítő könyvvel, közben persze sokkal több annál, irodalmi stílusa révén. Ez a stílus Gavaldánál könnyed, nagyon mai nyelvezetű, közérthető, ugyanakkor szép és a legkevésbé sem lektűr. Bár egy-egy történet után meg kellett állnom, abba kellett hagynom az olvasást, le kellett tennem a könyvet, és sokszor csak másnap tudtam folytatni, annyira felkavart egyik-másik történet, azt hiszem, erre szükség is lehet, hisz nekünk magunknak is fel kell dolgozni a történteket, nem könnyű tovább lépni olvasóként sem.

Tovább
Kritika
|
95

Anna Gavalda: Billie

Anna Gavalda Billie c. regényének gerincét a hátrányos gyerekkorból előbukdácsoló Billie és a “család szégyene” homoszexuális Franck különös barátsága adja. A társadalom egyiküket sem nézi jó szemmel. A két kirekesztett azonban idejekorán felismeri, hogy egymáson segíteni tudnak. Odafigyelnek egymásra, és a legnehezebb pillanatokban ott vannak egymásnak. Időnként szem elől tévesztik egymást, míg a kamaszkor és a fiatalkor gyanús buktatóin átverekedik magukat. Az előrehaladásuk pedig sem nem egyértelmű, sem nem gyors tempójú.

Tovább
Kritika
|
95

Anna Gavalda: Édes életünk

Anna Gavalda hitelesen ábrázolja az úttalan életet élő, öntudatlan fiatalok életét, de hiteles akkor is, amikor hirtelen az Utat villantja fel. Az Édes életünk szereplői nagyon is átlagosak emberek, kis egyéni tragédiáikkal együtt. Megtanulták a túlélést, kifejlesztették magukban azokat a technikákat, amelyek segítségével egészen jól elboldogulnak a világban, még sikereseknek is nevezhetők akár, és az önértékelésük sem csorbul.

Tovább
Kritika
|
100

Anna Gavalda: Együtt lehetnénk

A regény négy elveszett lélek útját írja le: Camille, a fiatal, sovány, fiús kinézetű művész, aki takarítóként dolgozik, magányos, és fél megnyílni bárkinek is; Philibert, a dadogós, középkorban ragadt arisztokrata, aki Franciaország történelmét kívülről fújja, mégis képeslapokat árul; Franck, a nőcsábász, káromkodós szakács, akinek a morcos külseje többet takar, mint első látásra hinnénk; és a bájos, szerető és szeretetéhes Paulette, Franck nagymamája.