A Nyáron a párom feledhetetlen irodalmi alkotásnak bizonyult. Nagyon szórakoztatónak találtam, hogy a szereplők, bár bőven meghaladták a tinikort, néha úgy viselkednek, mint a kamaszok és hogy a fiatalkori vakációk során mindegyre vicces szituációkba keverednek. Szintén a könyv komikus vonalát erősítették Poppy szülei a humorérzékükkel, amivel azonnali szimpátiát keltettek bennem.
Hank, a regény főszereplője pontosan az, mint aminek az egyik kolléganője leírja: “egy jól kidolgozott karakter egy jó könyvben.” Egy éleslátású, jó humorérzékkel megáldott, jó kedélyű, nyitott szemmel járó, józanul gondolkodó ember, akinek mindig, minden pillanatban van egy frappáns válasza az élet kihívásaira. Az egyes szám első személyű, jelen időben történő narrációnak köszönhetően az olvasó belát a színfalak mögé, és a főszereplő-narrátor epés megjegyzései, sokszor kibírhatatlan viselkedése ellenére úgy érzi, hogy ő is szeretne Lucky Hank lenni: ilyen mázlista lenni egy életen át, ilyen derűvel fogadni mindent.
