Címke: második világháború

Tovább
Jerzy Kosinski: A festett madár (Helikon, 2020)
Kritika
|
96

Jerzy Kosinski: A festett madár

Bár Kosinski sose állította, hogy műve önéletrajzi ihletésű, személyes élményeit dolgozza fel, a regényben foglaltak sok ponton megegyeznek Kosinski gyermekkori eseményeivel. Akárhogy is, a mű döbbenetes drámaisággal ragadja meg a második világháború eddig (számomra) ismeretlen aspektusait, betekintést adva abba a világba, amely a háttérben, az erdők és völgyek rejtekében vészelte át a háborút.

Tovább
Rosella Postorino: A Farkas asztalánál (Libri, 2020)
Kritika
|
85

Rosella Postorino: A Farkas asztalánál

Az az igazság, hogy ez a könyv nem attól jó, nem attól említésre méltó, hogy a szerző különösen jól írna. Az olasz írónő stílusa olvasmányos, élvezhető, de nem kiemelkedő; a sztori viszont mindent visz, és a központi karakter, Rosa figurája is nagyon erős. Természetesen Postorinónak is megvannak a maga érdemei: Rosa belső vívódásainak bemutatása és a mélységi karakterábrázolás nagyon jól sikerült, az olvasó lélegzetvisszafojtva izgul ezért a fiatal, törékeny nőért, vele remél és vele szorong, minden lépését megérti.

Tovább
Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros (Alexandra, 2020)
Kritika
|
96

Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros

Iturbe regénye, ha egészben nézzük, az első oldalaktól az utolsókig a reményt idézi meg, annak ellenére, hogy nem kíméli az olvasót a legalantasabb, méltatlan és visszataszító, nem ritkán brutális helyzetek bemutatásától sem. Hogy miért kell egy olyan helyen, ahol egy darab kenyér vagy fonnyadt krumpli héja felbecsülhetetlen kincseket ér, néhány haszontalan könyv miatt egy fiatal lány életét kockáztatni, azt csak az érti meg, aki felismeri, hogy a túlélés több az életben maradásnál.

Tovább
Mario Escobar: A sárga csillag gyermekei (Kossuth, 2020)
Kritika
|
76

Mario Escobar: A sárga csillag gyermekei

Jakob és Moses története szinte meseszerű; olyan, mintha egy kalandregényt olvasnánk, amelyben a főhősöknek különféle mesebeli alakokkal kell megküzdeniük, útjukat a jó és a rossz állandó harca szegélyezi, amíg célba érnek. Bár a történetük egy kegyetlen világban zajlik, mégsem ez az, ami átütően érezhető a regény olvasása közben, sokkal inkább egy eszményi, tiszta és emberséges világ felé való törekvés hatja át.

Tovább
Kritika
|
100

Steven Pressfield: Vadászat Rommelre

Erwin Rommelről nem a tipikus náci vezéregyéniségek tulajdonságai jutnak eszünkbe. Katonai értelemben ő volt a tengelyhatalmak talán legkiemelkedőbb vezéregyénisége. Emberséges magatartása és kiváló taktikai érzéke a történelem nagyjai közé emelik, főként ha eltekintünk attól, melyik tábort erősítette. Pressfield regénye nagyszerű képet fest a német tábornagyról, aki nem véletlenül kapta a „sivatagi róka” becenevet.

Tovább
Kritika
|
100

Denis Avey & Rob Broomby: Szökés Auschwitzba

Denis Avey 21 évesen, önszántából lépett be a brit hadseregbe, ahová a kalandvágy vezérelte. A számos életveszélyes kalandot túlélő Avey végül egy Auschwitz melletti hadifogolytáborba került. Egy holland zsidóval cserélt két ízben is rabruhát, és beszökött a zsidók számára fenntartott lágerbe, hogy legyen aki elmesélhesse az utókornak az ott tapasztalt, semmihez sem hasonlítható borzalmakat, ha egyetlen zsidó sem élné túl a koncentrációs táborokat.

Tovább
Kritika
|
90

Adam Makos & Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég

Franz Stiegler német pilóta – a haditörvényszéket kockáztatva – megmenti a biztos haláltól ellensége, Charlie Brown amerikai pilóta csapatát. Ezzel, mintegy a háború romboló gépezetével párhuzamosan, de ellentétes irányba haladva, elindít egy pozitív irányú, építő folyamatot. Adam Makos és Larry Alexander dokumentumregénye rámutat arra, hogyan járul hozzá minden szinten a parancsnokok jelleme a helyzetek sikeres vagy éppen balszerencsés megoldásához.

Tovább
Kritika
|
100

Benkő László: A spanyol grófnő

A spanyol grófnő, Elena Angela Morante éveken át egy titkos kincseskamrát felügyelt észak-olaszországi villájában. A felszabadítók szemében magasrangú fasiszta tisztek szeretője, az ellenállók németbérenc szajhának tartották. A valóságban olasz menekülőket segített és zsidó árvákat rejtegetett, kétségbeesett küzdelmet folytatva minden falat kenyérért, minden szem antibiotikumért. Mindezt úgy, hogy egy percig sem hitte hősnek és tudta erősnek magát…