140 éve halt meg id. Alexandre Dumas

Történeteit közel száz nyelvre fordították le, és számos film adaptáció is készült műveiből. A szegény sorból feltörekvő, világhírűvé vált író olyan művekkel ajándékozott meg bennünket, mint A három testőr vagy a Monte Cristo grófja.

hirdetés

A világ egyik legtermékenyebb francia írója, id. Alexandre Dumas 1802. július 24-én született a Párizs melletti Villers- Cotterêts-ben. Apja, a félvér Thomas-Alexandre Dumas a francia forradalmi hadsereg tábornoka volt. A híres, de vagyontalan apa halálakor az író mindössze négy éves volt, akit az elszegényedett édesanya igen nyomorúságos és nehéz körülmények között nevelt fel. Bár iskoláztatásához csak kevéssé tudott hozzájárulni az édesanya, ez nem szegte olvasói kedvét az írónak, és tulajdonképpen mindent elolvasott, ami a keze ügyébe került. Képzelőerejét tovább erősítette az édesanya által elmesélt történetek, melyek apja kalandjait, bátor haditetteit elevenítették meg előtte. Ily módon már ideje korán vonzódást érzett a történelem, a kalandok és a hősök iránt.

Szegénységük ellenére, az apa előkelő hírneve és arisztokrata kapcsolatai segítségével, Dumas húsz évesen Párizsba költözhetett, és a nagyhírű Orléansi-herceg hivatalában kapott állást. Itt léte alatt, elkezdett újságcikkeket és színdarabokat írni. Huszonhárom évesen egy színdarabjával a Vadászat és szerelem-mel már elért némi sikert. Rákövetkező évben novelláskötete is megjelent. Ekkor abbahagyta a hivatali munkát. Ebben az időben kötött barátságot Victor Hugoval és Alfred de Vignyvel, az éppen akkor kibontakozó romantika korának ifjú vezéralakjaival. A méltán híres regényében –A három testőrben- is saját magukat ábrázolja, parodizált formában. Athos figuráját a mindig előkelően viselkedő Hugoról mintázta, önmagát a nagyevő, rendetlen Porthossal azonosítja, míg Aramis a vallásos, rejtélyes figura Vignyre illett. Az akkori háborgó, botrányokat okozó, tüntető heves vérű romantikus ifjúság, mint az írók, festők, költők és ezek csodálói, hármójuktól várták az újítást, az új hangot az irodalomban, színházban és a művészeti elméletekben. Ők maguk is vezéralakoknak érezték és tudták magukat. S bár az akkori irodalmi társadalom Hugotól várta az igazi forradalmi drámát, amelyet meg is írt, azonban nem került bemutatásra. Ekkor írta meg a huszonhét éves Dumas vadromantikus történelmi tragédiáját a III. Henrik és udvarát, amelyet nem várt és hangos siker övezett. Első nagy sikere tehát ehhez a művéhez kapcsolódik. Ezután kezdődik el Dumas hihetetlenül termékeny időszaka. Több sikeres színházi darab megírása után, a regények felé mozdult. Tömegek rajongtak műveiért, legnépszerűbb regényeinek, főleg A három testőrnek, és a Monte Cristof grófjának rengetegen igényelték, és követelték a folytatást. Eleget is tett ezeknek a kihívásoknak és kívánságoknak. Túlburjánzó fantáziájának és kimeríthetetlen ötlettárának köszönhetően sokáig tudta történeteit folytatni és izgalmas mozzanatokkal tarkítani. A három testőrt a Húsz év múlva és a Bragelonne vicomte követte. A Monte Cristof grófjának több folytatása is készült, a Joseph Balsamo című sikeres regényéből Egy orvos emlékiratai címen egy egész regényciklus született. Az író nagyszerűségét és kreativitását is jól mutatja, hogy egyszerre hat-nyolc regénnyel foglalkozott párhuzamosan, miközben színházi felkérésre tragédiákat és komédiákat is írt, volt eset, hogy egy-egy darabjával négy nap alatt készült el. A rengeteg munkát viszont nem csak egyedül végezte. Munkaközösséget alakított ki, írótársaival megbeszélte a témát, elkészítették a szereplők jellemrajzát azok megírták a regény vázát, nyers szövegét, melyet végül Dumas hozott végleges formába.

Művei több mint 300 kötetben jelentek meg. Egyes regénye felületes, összecsapott, ezek azonban szükségszerűen és érdekesen felületesek. Ahogy irodalmi körökben említik, ő a „felületesség halhatatlan lángelméje”. Az izgalmas történetvezetés és a jól megformált karakterek mellett ez a felületesség már elveszíti jelentőségét.

Legismertebb és legolvasottabb regényei:

–     A három testőr (1844)
–    Húsz év múlva (1845)
–    Monte Cristo grófja (1845-1846)
–    Margot királyné (1845)
–    Egy orvos feljegyzései (1846-1848)
–    A királyné nyakéke (1849-1850)
–    Király a vérpadon
–    A vörös ház lovagja (1845)
–    A vívómester (1840)

Dumas magánéletében igen könnyelmű és szeszélyes volt. Feleségül vett egy színésznőt 1840-ben, de számos viszonyt is fenntartott, melyekből törvénytelen gyerekei születtek. Egy fiút azonban a nevére vett, akinek hamar megnyilvánultak írói hajlamai. Ő volt ifjabb Alexandre Dumas. Ez a fiú később csaknem annyira népszerű író lett, mint apja. Nevét könyvei élére csak úgy írta, hogy Alexandre Dumas fia.

Id. Alexandre Dumas 1870-ben, 68 éves korában halt meg december 5-én. Tudta, hogy halálos beteg, ennek ellenére mégis türelmesen, szinte derűsen várta a földi elmúlást.

Irodalmi sikerei és arisztokrata kapcsolatai ellenére félvér származása egész életére hatással volt. Georges címmel 1843-ban megjelent kisregénye is a rasszizmus és a gyarmatosítás hatásaival kapcsolatos problémákkal és kérdésekkel foglalkozott.

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD