Svéd trónol a New York Times sikerlistáján

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

1. James Patterson  + Liza Marklund: The Postcard Killers


A New York Times sikerlistáját újra egy svéd szerző vezeti, a hölgyet – hölgyről van szó – Liza Marklundnak hívják. Előtte a svédek közül csak Stieg Larssonnak sikerült az említett sikerlista élére felkúszni. Most ezt megismételte a 47 éves írónő – igaz, James Pattersonnal közösen. Közös könyvük, a The Postcard Killers újonc a sikerlistán, egyből az első helyen landolt. A könyv Svédországban ez év januárjában került a könyvesboltokba, februárban már vezette a svéd sikerlistát – angolul az USA-ban azonban csak augusztus 16-án jelent meg.

Marklundnak ez a tizenkettedik könyve – James Patterson pedig kivétel nélkül az egészet olvasta. Ő volt az, aki felvette a Spanyolországban élő svéd írónővel a kapcsolatot és felvetette annak ötletét, hogy közösen írjanak egy krimit. Floridában, Patterson házában találkoztak, először ott beszélgettek a közös munkáról, aztán Patterson fogott hozzá a vázlatnak – és emailek százait váltották, míg megszületett a The Postcard Killers. A könyv egyébként roppant izgalmasnak ígérkezik. A története dióhéjban a következő: egy fiatal amerikai párt európai vakációjuk alatt meggyilkolnak. A meggyilkolt nő édesapja, a new yorki rendőrség alkalmazottja, Jack Kanon Európába utazik, hogy a gyilkos nyomába szegődjön. Társul hozzá egy svéd újságíró, Dessie Larsson is. Mindeközben újabb és újabb áldozatok jelzik a gyilkos útját: fiatal párokat ölnek meg Franciaországban, Németországban, Dániában és Svédországban is. Kanont és Larssont sürgeti az idő; a gyilkos minden egyes eset előtt egy üdvözlőlapot küld egy helyi újságnak.

[youtube width=”640″ height=”385″]http://www.youtube.com/watch?v=7Db7dw90RNg[/youtube]

Szívrepesve várjuk a könyv magyar megjelenését. A filmipar már lecsapni készült a sztorira: Patterson a svéd Expressennek úgy nyilatkozott, hogy Hollywood érdeklődik a könyv iránt, lehetséges rendezőként pedig Paul Greengrass (Bourne Supremacy, United 93) nevét említik.

2. Stieg Larsson: A kártyavár összedől

A másik svéd szerző a második helyre szorult. A Millenium trilógia harmadik kötete, A kártyavár összedől már magyarul is olvasható. A zseniális és öntörvényű Lisbeth Salander életveszélyesen megsebesül. Még kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem riadó kör már szervezkedni kezd. A tét óriási a számukra: a svéd titkosszolgálat munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket követtek el. Mindenre képesek, hogy Salandert egyszer és mindenkorra eltüntessék, és ártalmatlanná tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael Blomkvistot is, aki jól dokumentált tényfeltáró riportban akarja leleplezni üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai elitet óriási botránnyal fenyegeti.

Larsson regénye tizenhárom hete tanyázik a New York Times sikerlistáján, az első helyről szorult a másodikra, Salander kalandjai szerte a világon népszerűek.

3. Kathryn Stockett: A segítség

Őrzi harmadik helyét az elsőkönyves Kathryn Stockett regénye, A segítség. A magyarul a héten megjelenő regény 73 hete van a New York Times sikerlistáján, de a briteknél is 16 hete az első száz között található. A regény a hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsol bennünket. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi – a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig álmukban sem mernék elmondani igazi érzéseiket (hiszen aki mégis elmondja, azt rögtön elbocsátják, s szerencséje van, ha nem ölik meg aztán). Közben persze már elkezdődött a fekete polgárjogi mozgalom, s amit Martin Luther King mond, s ami közben szép lassan történik az országban (a szegregáció fokozatos, nagyon lassú enyhülése), az mégiscsak eljut a kisvárosba…
Skeeternek, egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik. Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, hogy valami olyat írjon, ami megjelenhet. De a közös munka révén a néger cselédeket megismerve, s részt vállalva sorsukból, sőt életét kockáztatva értük – hiszen Jacksonban veszélyes, sőt életveszélyes vállalkozás egy ilyen könyv kiadása -, a fiatal lány a jó ügy mellett kiállni kész, bátor felnőtté válik.

4. Frederick Forsyth: Cobra

A negyedik helyen található könyvről joggal feltételezzük, hogy hamarosan magyarul is olvasható lesz, erre a szerző neve a garancia. A 72 éves Frederick Forsyth 17 könyve magyarul is megjelent, a hazai olvasóközönség pedig általában izgatottan várja a soron következőt. A Cobra a közeljövőben játszódik: 2011-ben a Fehér Házban egy titkos terv születik, melynek célja szétverni a világot behálózó, kábítószerrel üzletelő hálózatot. A feladatra Paul Devereaux-t, a CIA különleges alakulatának korábbi vezetőjét válaszják ki. Az ő beceneve a Kobra. A Hírszerző Szolgálat vonta vissza, mert túl kegyetlen volt, de most éppen rá van szükségük. Minden a rendelkezésére áll, mindent megtehet, amit szükségesnek tart. Nincsenek szabályok, nincsenek kérdések és nincsenek határok. Bármeddig elmehet.

7. Carl Hiaasen: Star Island

Carl Hiaasent ismeri már a magyar olvasóközönség, magyarul többek között a Sztriptíz, a Surranó és a Meztelen fürdőzés című regényeit olvashattátok. A Star Island a legújabb regénye, július végén jelent meg az USA-ban és csak négy hete van a New York Times sikerlistáján. Ann DeLuisa csak egy dublőr, ő helyettesíti a drogfüggő, szinte állandóan mámorban úszó popsztárt, Cherry Pye-t. Egy napon egy megrögzött, beteges paparazzo elrabolja Ann-t. Munkába lendül a csapat: Cherry Pye diplomáciai kíséretének az a feladata, hogy kiszabadítsa Ann-t, anélkül, hogy a valós identitását elárulnák akár a popsztárnak, akár a világnak.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •