Tolkien: Elveszett mesék könyve

Írta : J. R. R. Tolkien
Eredeti cím : The Book of Lost Tales I. - II.
Eredeti kiadás : 2011
Magyar cím : Elveszett mesék könyve
Fordította : Tandori Dezső, Ürmössy Zsuzsanna
Kiadó : Cartaphilus Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2011
Terjedelme (oldalszám) : 725
90
Vidd hírét!
  •  
  •  

„Az Elveszett mesék könyve, ahogy úgy hatvan-hetven éve belefogott, J. R. R. Tolkien fantáziavilágának első jelentős alkotása: itt bukkannak fel először a valák, Ilúvatar Gyermekei, a tündék, az emberek, a törpök s az orkok; és a honok, melyekben történeteik játszódnak: Valinor (a Nyugati Óceánon túl), Középfölde, a „Nagy Földek” a keleti és nyugati tengerek közt.” – így kezdi a könyv bevezetőjét Christopher Tolkien, a nagy angol mesélő fia.


John Ronald Reuel Tolkien íróként saját rendkívüli alkotói képzeletének, illetve maximalizmusának volt áldozata: sok-sok ezer oldalnyi kézirata minden során látható, hogy még az adott történet befejezése előtt kezdte átírni, tökéletesíteni a már leírt részeket, amíg azok a sok kihúzás és javítás miatt lassan olvashatatlanokká váltak. Ekkor elkezdte letisztázni őket, ám a tisztázat befejezése előtt ismét jöttek az újabb ötletek, és ekkor ezeket is többször átjavította. Így van az, hogy a tolkieni életmű nagy része számtalan, egymással részben összefüggő szövegváltozatban, vázlatként, befejezetlen vagy töredékes elbeszélésként, kéziratos formában maradt fenn. Szemléletes példája ennek, hogy bár egész életében, alkotói tevékenységének ötvenhét évén keresztül dolgozott rajta, mégsem tudta lezárt, publikálható állapotba rendezni A szilmarilok című mítoszgyűjteményt. Ezt utóbb fia tette meg, négy évig tartó munka után jelentette meg a művet.

Tolkien a szeretett Anglia ősi mítoszait akarta pótolni munkásságával. Az idők folyamán ez a cél egyetemesült: egy össz-európai vagy össz-keresztényi kultúra mitikus megalapozását kívánta létrehozni úgy, hogy ez a mitológia hatásmechanizmusában hasonló legyen a nagy klasszikus mítosz-rendszerekhez(a görög, római, kelta, skandináv, héber mitológiák): régmúlt időkben játszódjon, keletkezés-, eredet- és hősmítoszokból összerakva világképformáló, erkölcsi utat meghatározó epikus mű legyen. Ezek mellett a középföldi mitológia létrehozásában nagy szerepe volt Tolkien rajongásának a nyelvészet, az új nyelvek keletkezése, és nem mellesleg a történetmesélés iránt.

Christopher Tolkien, apja hagyatékának feldolgozója, szigorú szerkesztői szabályokat hozott önmagának: az ő megközelítésében egyetlen sor kiegészítő, értelmező sor sem kerülhetett be pluszban a kiadott anyagba: csak az öreg professzor által ténylegesen leírt, általa végleges formában megfogalmazott szövegrészekből lehetett összeválogatni a kiadott művet. Ez azt eredményezte, hogy a tolkieni mitológia teljes szépsége sohasem vált ismertté a nagyközönség előtt. Ennek a hiánynak pótlására Christopher Tolkien egy szokatlan közzétételi forma mellett döntött: 1983 és 1996 között egy tizenkét kötetes sorozatban apja teljes epikus hagyatékát közzétette, a maga töredékes, befejezetlen, többváltozatú formájában. A sorozat a The History of the Middle-earth vagyis Középfölde históriája címet kapta, ennek első két kötete az Elveszett mesék könyve (The Book of Lost Tales).

Az Elveszett mesék könyve páratlan forrás, hogy az olvasó megismerje a tolkieni mitológia kiinduló, kezdeti lépéseit. Érdekes kaland felfedezni, hogy a későbbiekben ismertté és fontossá váló szereplők közül melyek azok, amelyek szinte alig változtak a következő évtizedekben (például Morgoth, Feanor), melyek estek át szinte teljes metamorfózison (például A Gyűrűk Ura démonikus nagyura, Szauron helyén ekkor még egy hatalmas macska szerepel), illetve mely szereplők tűntek el véglegesen a későbbi regényekből. Egyik legizgalmasabb rész, amelyben sokkal részletesebben ismerjük meg a tündék történelmét, Gondolin városát, illetve e város ostromát és a tünde királyság pusztulását, mint a későbbi változatokban.

A kötet tizenhat „mesét” tartalmaz a hozzá tartozó filológiai, nyelvészeti, szerkesztői magyarázatokkal: Tűnt játék kis háza, Az ainuk muzsikája, A valák jövetele és Valinor építése, Melko megláncolása, A tündék érkezése és Kôr megalkotása, Melko tolvajlása és Valinor homályba borulta, A noldók futása, A nap és a Hold meséje, Valinor elrejtése, Gilfanon meséje, Tinúviel meséje, Turambar és Foalókë, Gondolin bukása, A Nauglafring, Eärendel meséje, illetve Eriol, avagy Ælfwine története és a mesék vége.

Ez a mű Magyarországon 1996-ban jelent meg először, mára az antikváriumok sokat keresett ritkaságává vált. A Cartaphilus Könyvkiadó kiadásában 2011-ben újra kiadott kötetben a Magyar Tolkien Társaság szakemberei mind az elbeszéléseket, mind a jegyzeteket átnézték, így egy korszerűbb szövegváltozat kerül az olvasó kezébe.


Vidd hírét!
  •  
  •