97 éve született Cseres Tibor

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  
  •  

1915. április elsején született Gyergyóremetén. Eredeti neve Portik Cseres Tibor volt, amit élete során változtatott. Édesapja császári testőr volt a bécsi udvarnál, édesanyja nagyon korán meghalt. Elemi iskoláit a faluban végezte, a középiskolát Marosvásárhelyen és Budapesten. A sikeres érettségi vizsga után érdeklődésének megfelelően több egyetem hallgatója volt, tanult a jogi-,az  állatorvosi-, és a filológiai karokon. Végül főiskolai diplomát a kolozsvári Bölcsészkaron szerzett. Kolozsváron ismerkedett meg Asztalos Istvánnal, Jékely Zoltánnal, Kiss Jenővel, Szabédi Lászlóval.


Írói munkásságára nem lehet rámondani, hogy egyhangúlag prózaíró, mivel pályája elején inkább a versírás foglalkoztatta, és végigkísérte egész életét, miközben aztán egyre sikeresebben ment neki a prózaírás. 1936 és 1938 között a Békés megyei Közlönynél dolgozott. Verseskötettel is debütált, 1937-ben jelent meg a Tájkép, elöl guggolva én, majd 1942-ben megjelent a második verseskötete Zöld levél árnyéka címmel. Ezeket a köteteket Pálos Tibor néven publikálta. Ebben az időszakban novellák írásával is foglalkozik. Ezek a novellák csak a második világháború után jutnak nyilvánosságra, akkor adja ki őket. A novellák világa a falusi létmód, ezen belül is egy-egy sorsot, életet jelenítenek meg. Naturalista írásoknak lehet nevezni, a mélyben azonban ott van egy allegorikus-szimbolikus jelentés. 1943-ban a Termés őszi és téli köteteiben ő is publikált.

1945 után Magyarországon él és dolgozik. Az irodalomtörténetírás műveit az évtizedek szerint osztotta fel, elkülönítve az ötvenes, hatvanas és hetvenes évek prózáját. 1955-ig munkássága mélyponton van, novellákat ad ki, riportfüzetet egy termelőszövetkezet életéről. Megjelenik a Térdig érő tenger első háborús tematikájú regénye. A Here-báró (1956) kitűnő lehtőségeit Örkény István emelte ki. Itt már törekszik a koalíciós idők társadalmát megrajzolni, a főszereplőjében sikerül egyedit alkotnia.

A hatvanas évektől írói pályáján új korszak kezdődik, komoly sikereket könyvelhet el. 1964-ben a Hideg napok c. kisregényében a téma meglepő újdonságról árulkodik: Magyarország a második világháborúban, kiemelve az újvidéki lakosság elleni atrocitások. Összefonódik magánügy és közügy a drámában. Büky-őrnagy, negatív szereplő vallomásaiból személyes tragédia bontakozik ki, felesége is az ő áldozatává válik. Ezt a regényt megfilmesítették, forgatókönyvét a szerző maga írta, a filmváltozat is nagy sikernek örvendett. A négy főszereplő átlagember, aki azonban ki van szolgáltatva a mások teremtette körülményeknek, így erkölcsileg is a fölöttük álló hatalomhoz igazodnak. Ezért nem okoz bennük a sok kegyetlenség morális válságot. Ennek a korszaknak a Hideg napok a legkiemelkedőbb alkotása. Ezt a művét angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román és szerb nyelvre is lefordították. Még meg kell említeni a Játékosok és szeretők c regényt, amelyet 1970-ben adott ki, ez a regény a legnagyobb vállalkozásai közül való. Szerkezete különös, bár a központi figura a főszereplő, mégis az őt körülvevő alakok lettek a fontosak.

A hetvenes években megjelent Parázna szobrok (1976) regényében újból nehéz vállalkozásba kezdett, hiszen a közelmúlt eseményeit, a háborút elevenítette fel. Felépítésével és bonyolult értékrendszerével újból kiemelkedőt alkotott. Kulcsár Szabó Ernő szerint módszere a bemutató megjelenítés.

Erdélyi témájú műve még a Vízaknai csaták, Foksányi szoros. Az előbbi regényéről ő maga nyilatkozta az 1988-as kiadás borítólapján: “Erdély kilencven esztendejét idézi fel egy kilencven évet megélő ember élettükrében. Erdély égő sebhely mind a magyar, mind a román nemzet testén, bár a fájdalmas lüktetésből ma nagyobb rész jut a magyar néptestnek.”

1986 és 1989 között a Magyar Írók Szövetségének elnöke volt. Kiállt, és hangot emelt a magyar írók mellett, egy olyan korban, amikor gyakoriak voltak a letartóztatások, elhallgattatások és letiltások, szilenciumra ítéltek minden olyan értelmiségit, aki a rendszer ellen véleményt nyilvánított. Nagyon sok díjjal tüntették ki élete folyamán, ezek közül a legfontosabbak a József Attila-díj, Kossuth-díj, Kortárs-díj, A Magyar Művészetért Alapítvány díj. 1993. május 24-én halt meg Budapesten.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  
  •