A római kém M. C. Scott Róma-szériájának első kötete, amelynek tervezett folytatásai is lesznek. Az írónőt kezdetben krimiszerzőként tartották számon, de a Boudica-ciklussal (2003 – 2006) a történelmi regények területén is hírnevet szerzett. Boudica Kr.u. a 6. évtizedben élt, és egy brit kelta törzs, az icenusok királynője volt. Jelentős törzsi felkelést vezetett a Római Birodalom ellen. A Boudica-ciklusban szereplők egy része megjelenik A római kémben is, amelynek kora szintén Néró császár uralkodása, csupán a helyszín más.
A helyszín tehát a Római Birodalom, azon belül is Coriallum, a Gallia északi partján fekvő kicsiny, de forgalmas kikötő, Alexandria és Róma. A főszereplő Sebastos Abdes Pantera, a császár elit kémosztagának tagja. A történet idején már visszavonult, múltjában sok borzalmas eseményt hagyott maga mögött. Coriallumba Néró hívására érkezett, aki új feladatot bízna rá: tudja meg Róma felgyújtásának pontos időpontját és akadályozza meg azt. A Leopárdot kiképzője és volt főnöke, Seneca épp ettől akarja megóvni. Ám Nérónak nem lehet csak úgy ellentmondani…
Pantera mellett egy sereg nem kevésbé fontos ember alakítja az események menetét. Itt van például Ajax, a zöldek szekérhajtója, zord és zárkózott, ám talpig becsületes és tiszta férfi. Féltve rejtegett múltja tartogat meglepetéseket az olvasó és szereplőtársai számára egyaránt. Nem véletlen, hogy képes azokra az emberfeletti teljesítményekre, amelyekre szüksége van a versenypályán, de még annál is inkább létfontosságúak Néró szeszélyeinek túléléséhez.
Kulcsszereplő a tíz éves Math is, tolvaj és gyerekprostituált, aki Ajax mintájára híres szekérhajtó szeretne lenni. A véletlen sodorja Pantera útjába Coriallumban, a férfi ösztönösen megkedveli a sérülékeny, kedves, különleges szépségű kisfiút. A regény folyamán az is kiderül, hogy ennek a hirtelen jött gondoskodási vágynak bizony oka van… Amikor Néró szemet vet Mathra és ágyasává akarja tenni őt, egyre komolyabbá válik a rejtett harc a fiú megmentéséért.
Nem mellékes Hannah, a zsidó orvosnő szerepe sem. Ő a történet szerint a Galileai (bárki is legyen az…) lánya, karizmatikus személyiség, akibe Pantera és Ajax is óhatatlanul szerelmes lesz (bár meglepő, hogy mennyire nem teljesedik ki a szerelmi szál, csupán egy leheletnyi leszbikussság és egy mozzantnyi szenvedély a történet végén). Hannah-t szibillák nevelték, ő maga is jósképességű papnő, aki – ahogy a történet folyamán egyre inkább összefonódnak a szereplők céljai – számos nehéz helyzetben kisegíti társait.
Megjelenik Simon, a zsidó zelóta (Szent Péter) és Szaulosz (a későbbi Szent Pál) alakja. Simon megátalkodott Róma-ellenes bújdosó lázadó, Szaulosz szerepe fejezetről fejezetre változik, majd a tűzvészben és annak előzményeiben csúcsosodik ki. Merthogy a cselekmény csúcspontja Róma Kr. u. 64-ben történő felgyújtása. Itt teljesednek ki Pantera emberfeletti képességei, Ajax hősies kitartása, Hannah halálmegvető bátorsága és ekkor fordul meg Math sorsa is. A cselekmény itt részlegesen lezáródik, nyitva hagyva a lehetőséget a folytatásra.
A regény élvezhetőségét, olvasmányosságát a sokféle történelmi, vallási, világnézeti sík adja. Betekinthetünk az ókori Római Birodalom hétköznapjaiba és ünnepeibe, részesei lehetünk a szekérhajtó versenyek világának. Korai keresztény és zsidó nézetek, ősi egyiptomi és briton istenek ütköznek egymással, nem beszélve Néróról, aki saját magát kiáltotta ki istennek. Az ókori világ színes forgataga szippant magába. Különösen erős oldala a regénynek a hangulatkeltés: szinte a cselekménynél is élvezetesebb volt erre felfigyelni. És érdekes módon nem is annyira a vizuális és auditív elemek az erősek, hanem az olfaktív ingerek: a szereplők különösen éles szaglásúak, segíti ez a tájékozódásukat, sokszor egyenesen a túlélést.
Egyetlen negatív megjegyzésem a korai kereszténység szereplőinek és tényeinek elferdítéséhez kapcsolódik. Simon és Saul, valamint a Galileai feltételezett lányának ilyetén szerepeltetése merőben felesleges a bonyodalom szempontjából. Szenzációhajhász szálnak érzem, enélkül is kiválóan működne a regény. Keresztény emberként elfogadhatatlan számomra az a kijelentés, hogy Szent Pál és Jézus életére és halálára nincs semmilyen bizonyíték, míg például Néró „kolosszális történelmi figura volt”, létezése tökéletesen dokumentált (570 – 571. oldal). Véleményem szerint nem szabad történelmi regénynek nevezni egy olyan alkotást, amely bizonyítatlan feltételezésekre, egyéni fikcióra alapszik. Azt viszont elismerem, hogy kaland- vagy kémregénynek kitűnő…