Október 3-án, szerdán 17 órától az Országos Idegennyelvű Könyvtár is csatlakozik az Országos Könyvtári Napok országos programsorozatához; Keretek címmel irodalmi beszélgetést szerveznek, Vajda Miklóssal Szegő János irodalmár, a Magvető Kiadó szerkesztője fog beszélgetni. Minden érdeklődőt szeretettel várnak az 5. kerületben a Molnár u. 11. szám alatti Országos Idegennyelvű Könyvtár Olvasótermébe.
Vajda Miklós műfordító, szerkesztő, akinek egyaránt köszönhetjük több tucat külföldi mű magyarítását és a modern magyar költészet külhoni népszerűsítését is. Bajor Gizi keresztfia, Abody Béla és Latinovits Zoltán gyerekkori barátja, Csernus Tibor legendás Három lektor című festményének egyik modellje. Közel nyolcvan évesen írta meg első könyvét (Anyakép, amerikai keretben), melyért 2010-ben Szépíró Díjat kapott, és amelynek német kiadása az elmúlt hónapok sikerkönyve lett, hogy idén újabb nagyszerű könyvvel ajándékozza meg olvasóit. A szerzővel Szegő János irodalmár fog beszélgetni élete fontos találkozásairól, a családi miliőről, Bajor Giziről, a drámák és a regények fordításáról, regénye háttértörténetéről és legújabb terveiről, munkáiról.
Vajda Miklós (1931) angol–magyar szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd négy évig a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt. 1958-ban egy politikai tisztogatás során elbocsátották, hat évig nem tudott elhelyezkedni. Műfordításból, irodalmi aprómunkákból élt. 1964-ben a The New Hungarian Quarterly című, angol nyelvű folyóirat irodalmi szerkesztője lett, a rendszerváltozástól a lap főszerkesztője volt. Számos regényt, novelláskötetet, nyolcvannál több színművet fordított angolból és németből, antológiákat szerkesztett. Fulbright-ösztöndíjas kutató volt Amerikában a Yale-en, valamint közép-európai művelődéstörténetet és műfordítást oktatott a texasi egyetemen. Déry-díjjal és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Anyakép, amerikai keretben című, németül is megjelenő regényéért 2010-ben Szépíró Díjat kapott. Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon című új kötete ragyogó visszaemlékezésekből áll. Vajda megkapó, lírai portrékban idézi meg élete fontos embereit. Lendülettel mesél, portréi nem nélkülözik a szikár iróniát, az öniróniát és a humort sem. A divatos intimkedés, múltidéző anekdotázás távol áll tőle. Érzékletes, finom részletekre is figyelő, hűvösen emlékező portréiban múlt századunk nagy alakjait látjuk életközelben, emberi mivoltukban, nagyságukban és esendőségükben egyaránt.