Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes

Írta : Kondor Vilmos
Eredeti cím : Magda a bestiális Népszínház utcai mindenes
Eredeti kiadás : 2012
Magyar cím : Magda a bestiális Népszínház utcai mindenes
Kiadó : Agave Könyvek
Recenzált kiadás éve : 2012
Terjedelme (oldalszám) : 224
100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Aki arra számított, hogy Gordon Zsigmond ugyanott folytatja, ahol abbahagyta, annak csalódást fog okozni Kondor Vilmos novelláskötete, hisz hősünk kalandjai ezúttal nélkülözik az akciódús jeleneteket. Kedvenc bűnügyi zsurnalisztánktól eddig megszokhattuk, hogy nagy horderejű, sokszemélyes, bonyolult, bel- és külpolitikai vonatkozásokat is tartalmazó ügyekbe ártja magát, és jó néhány pofon, fegyverropogás és megannyi izgalom után sikerül kideríteni az igazságot. Gordon Zsigmond legújabb történeteiben ez alkalommal szó sincs idegfeszítő, pörgő eseménysorozatokról, ellenkezőleg, az olvasó az újságírónak eddig kevésbé kidomborított jellemvonásait, pályafutásának eddig háttérbe szorult, ám annál érdekesebb mozzanatait ismerheti meg.


Bevallom, arra számítottam, hogy novelláskötet lévén, kijön 6-8 feszes Gordon-történet, és elégedetten dőlhetek hátra. Nem azt kaptam, amire vártam, ennek ellenére még inkább hátradőlhetek, Kondor Vilmosnak sikerült meglepnie.  A hat történet időrendi sorrendben követi egymást, elsőként rögtön egy amerikai sztoriba csöppenünk. Valamennyi Gordon-regényben felbukkan a zsurnaliszta amerikai múltja, van néhány utalás a philadelphiai életére, ám semmi több. Erre tessék, megkapjuk. A pályakezdő Gordon Zsigmond szárnypróbálgatásainak lehetünk tanúi, amint egy fiatal, magyar származású lány meggyilkolásának ügyében nyomoz. Ebben a rövid történetben minden megtalálható sűrítve, ami Zsigmondot jellemzi a későbbiek folyamán. Jellemvonásainak karakteres jegyei, fanyar humorérzéke, céltudatossága, karakánsága, konoksága, megnyerő stílusa mind megmutatkoznak. Az első történet már egyértelműen mutatja, hogy hősünket hétköznapi oldaláról fogjuk jobban megismerni, közelebb enged magához és szakmájához.

A kötet erénye, hogy ami a regényekből kimaradt, az paradox módon a rövid, kis terjedelmű novellákban helyet kapott. Látszólag csupa hétköznapi ügyei vannak Gordonnak, már ha a rablógyilkosságot, a hullaházi árverést és a kasszafúrást annak lehet tekinteni. A történetek jóval vontatottabbak, még több hangsúly esik a korrajzra, az apró részletek még jobban ki vannak dolgozva. Kondor, mint egy szobrász, a már megalkotott művén olyan finomhangolásokat végez, amelyekkel végképp kerekbe szabta Gordon Zsigmond alakját, amelynek talapzatául a két világháború közti időszak elfogultságmentes bemutatása párosul. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Kondor legnagyobb erénye az általa bemutatott kor végletekig lecsupaszított ábrázolása, az az elgondolás, hogy az ítélkezést az olvasóra hagyja. Észrevétlenül feltárja azt a történelmet, amelyet különösen ma, valamennyi politikai szekértábor a saját érdekei és világnézete alapján próbál kisajátítani, és e szűrő miatt torz, korcs képet mutat a korszakról. Emellett kiemelkednek a remekbe szabott párbeszédek, a hangulatteremtő elemek és Kondornak az a képessége, hogy teljesen jelentéktelennek tűnő részletekbe csomagolja mindannak az esszenciáját, ami Gordon Zsigmondot, a korabeli Budapestet és annak társadalmát áthatja.

Megismerkedhetünk a Gordon életében központi szerepet betöltő személyekkel, Krisztinával, doktor Pazárral, a bohém boncorvossal, Gellért Vladimir rendőrfelügyelővel, és Gordon nagyapjával, akinek befőttjeit egyszer szívesen megkóstolnám. Egyszóval, akinek zsánere a noir és a múlt század első harmadának Budapestje, de még nem olvasott egyetlen Kondor könyvet sem, annak azért kötelező darab, aki meg még intimebb viszonyba szeretne kerülni Gordon Zsigmonddal, annak azért kötelező a legújabb Kondor-kötet.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •