Wagner úgy él a köztudatban, mint egy egocentrikus, paranoid és antiszemita egyén, s ez műveinek megítélését is sokszor beárnyékolja. Fiatalkorában azonban igazi forradalmár volt, s később a nagy zeneszerzők közül messze ő mutatta a legnagyobb fogékonyságot a filozófia kérdései iránt. Bryan Magee korának sajátos közegében vizsgálja Wagner gondolatvilágának fejlődését, és feltárja, mely filozófiai nézetek érhetők tetten érett operáinak világlátásában. Szól arról az erőteljes hatásról, melyet Schopenhauer gyakorolt a zeneszerzőre, és bemutatja, hogy Nietzschéhez fűződő barátsága milyen meglepő és értékes adatokkal gazdagíthatja a Wagner világnézetéről és személyiségéről alkotott képünket. Nyíltan elemzi a zeneszerző vérmes antiszemitizmusát és Hitler Wagner-rajongásának okait.
A végeredmény egy lebilincselő portré, amely egészen új megvilágításba helyezi Wagner személyét, életművét, és bemutatja a Ring, a Trisztán és a Parsifal mögött felsejlő, döntő fontosságú, ám sokszor figyelmen kívül hagyott szellemi áramlatokat.
[issuu layout=http%3A%2F%2Fskin.issuu.com%2Fv%2Fcolor%2Flayout.xml backgroundcolor=FFFFFF showflipbtn=true documentid=130522045015-4bff89b0b4124794a61592722afcd8d3 docname=bryan-magee-wagner-vilagkepe username=olvasoterem loadinginfotext=Bryan%20Magee%3A%20Wagner%20vil%C3%A1gk%C3%A9pe showhtmllink=true tag=bryan%20magee width=660 height=456 unit=px]