Benkő László: A spanyol grófnő

Írta : Benkő László
Eredeti cím : A spanyol grófnő
Eredeti kiadás : 2013
Magyar cím : A spanyol grófnő
Kiadó : Atlantic Press Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2013
Terjedelme (oldalszám) : 444
100
Vidd hírét!
  •  
  •  

Benkő László regényének kerettörténete szerint Elena Angela Morante spanyol grófnő személyesen bízta titkait a szerzőre. A nő egész életét férfiak befolyása alatt élte: apja, férje, kedvese, és a különböző igazi és álbarátok szinte magatehetetlen bábként manipulálták, ki-ki a saját (alantas vagy nemes) céljai szerint. Illetve szinte magatehetetlen bábként… Hiszen a női jellem olyan mértékű fejlődésének lehetünk tanúi a regényben, amire csak kivételes lelkek képesek.


Elena Angela grófi családból származik ugyan, de már a polgári időkben él. Kislány korától zárdában neveltette apja, nem elsősorban azért, hogy jó nevelést kapjon, inkább azért, hogy ne legyen „láb alatt”. Ez abból is kitűnik, hogy apja – mihelyt érdekei úgy kívánják – rögtön férjhez adja egy befolyásos, gazdag fiatalemberhez, anélkül, hogy a lány bármi felkészítést kaphatott volna az életre: hitvestársi, háziasszonyi, anyai szerepre. Elena Angela engedelmes eszköz apja üzleti ügyeiben, de már ott van lelkében az ellenállás magja: tudatában van ennek a fonák helyzetnek. Amikor egyetlen, Rienzóval töltött szerelmes éjszakája után teherbe esik, meg akarja tartani gyermekét, és csak a gyermekágyi láz akadályozza meg ebben. Apja ezalatt eltünteti a csecsemőt, Elena Angelának azt hazudja, hogy meghalt. Ezután férjhez megy Valerio Rienzóhoz, mert szereti és mert reméli, hogy így kiszabadulhat apja zsarnoksága alól. De szegény lány esetére van egy remek magyar közmondás: cseberből vederbe kerül. Rienzo, mintha nem lenne elég Elena Angela tragédiájához, hogy hozományvadász, számító, hideg üzletember, az olasz fasiszta párt és titkosszolgálat hithű katonája. Közvetlen felettese, Alfredo Brancia utasítására egy kis szigetre viszi menyasszonyát, ahová egy bombabiztos trezort építtetnek. A trezor őrzi minden olasz és német üzletember készpénz- és tárgyi vagyonát, de ide rejtik a száműzött arisztokraták elkobzott értékeit, illetve az elrekvirált zsidó vagyonokat is. Elena Angela tehát tulajdonképpen túsz a saját életében, álcája a hatalom- és pénzéhes fiatalemberek üzleteinek, a gyöngyház fogantyú a koporsón…

A nőt finom ösztönei, veleszületett intelligenciája és jósága megóvják attól, hogy ő maga is gonosszá váljon. Mindig kapaszkodna egy férfiba (hiszen ezt tudja, ezt tanulta), de most már óvatosabb. Férje egyre nyilvánvalóbb szeretetlensége, durvasága miatt annak elv-társában, Alfredo Branciában véli megtalálni a hőn áhított támaszt. Ám miután tudatosul benne, hogy szülei nem kivándoroltak Dél-Amerikába, ahogy ő hiszi, hanem eltűntek, bizalma megrendül. Megrendül annak ellenére, hogy a férfi – hosszas hitegetés után – hoz neki egy kislányt, akiről azt mondja, hogy Elena Angela eltűnt kislánya.

Újabb férfi a spanyol grófnő életében Andreas Padberg, a szépreményű német katonatiszt. Finom modorával, nyugatias műveltségével lopja be magát Elena Angela szívébe, de ő sem bizonyul méltónak a grófnő bizalmára. Mestere a hitegetésnek, a színlelésnek, de lelki békét nem hoz. A trezor pedig éli a maga önálló életét: kincseket, vagyonokat helyeznek el benne és vesznek ki belőle, Elena Angela követni sem tudja, hogy épp melyik párt, melyik nép a tulajdonosa. Branciáék egy titkos alagúton szisztematikusan lopják a pártvagyont, ezzel is a grófnőt veszélyeztetve.

[adrotate banner=”74″]

És akkor ott van a regény másik szála: Elena Angela „földalatti” élete. A villa mindenese, Davide Fiore olasz ellenálló, aki kezdetben a grófnő tudta nélkül, majd tudtával és végül segítségével menekülőket bújtat a szigeten. Kimentenek a tengerből egy súlyosan sebesült angol pilótát, akit Elena Angela hálószobájában rejtenek el és ápolnak. Winston méltó lenne a grófnő bizalmára, sőt szerelmére, ha… De a helyzet ennél sokkal súlyosabb. Davide „földalatti”  és a spanyol grófnő olasz és német kapcsolatait kihasználva egy csoport árva zsidó gyermeket fogadnak be a palotába. Folytatódik az emberfeletti küzdelem az élelemért, a lavírozás Winston és a gyermekek életéért az egyre agresszívabb helyzetben. Ezalatt folyamatosan ürül ki a trezor, mindenki hord (nyíltan vagy lopva), és Elena Angela érzi és tudja, sőt saját bőrén is tapasztalja, hogy ezért őt teszik felelőssé. Élete egyáltalán nincs biztonságban, hiszen a felszabadítók szemében fasiszta tisztek szeretője, az olasz ellenállók németbérenc szajhát látnak benne. Hajszálon múlik az élete, megmentője végül Davide lesz, aki tudja, mit is tett a spanyol grófnő igazából. És… Elena Angela a háború végén is csupán huszonhat éves… Az epilógusban 2005 őszén találkozunk újra vele. Sorsának jobbra fordulását végül csakis önmagának köszönheti.

Benkő László A spanyol grófnő című regénye történelmi regény. Szerkezete kettős: a mesélő szövegét Elena Angela naplójának egyes szám első személyben íródott részletei szakítják meg. Az elbeszélés időhasználata igen figyelemreméltó: jelen időt használva mesél múlt idejű történetet. Ezt nem könnyű feladat úgy megoldani, hogy a különböző idősíkok ne keveredjenek össze, és a történet logikája kristálytisztán megmaradjon. Benkő Lászlónak sikerült, stílusának ezt a finom különlegességét szerettem talán a legjobban.

Benkő László 1952-ben született. Már a gimnáziumi évek alatt próbálkozott írással, főleg novellák születtek tolla alatt. Felnőtt korában regényekkel próbálkozott, nem kis sikerrel: elsősorban történelmi regényeket írt (Honfoglalás-trilógia, Tatárjárás-trilógia), de „érzelmes kutyatörténet” (Szívhangok) is fűződik a nevéhez. Női álnevek alatt számos romantikus regényt publikált, amelyekben valós élethelyzeteket dolgozott fel. Javíthatatlan pedagógus, saját ars poeticája szerint informálni és egyben szórakoztatni szeretné az olvasót, hozzájárulva a kikapcsolódás értékes perceihez. A spanyol grófnővel sikerült neki…


Vidd hírét!
  •  
  •