Ismét Budapestre látogat Dmitry Glukhovsky

Vidd hírét!
  •  
  •  

Science-fictiont kedvelő olvasók számára nem ismeretlen Dmitry Glukhovsky neve, hiszen ő teremtette meg a Metró Univerzumot. Glukhovsky új kötetének történetei ismét a sci-fi világába kalauzolnak, de a hang, amelyen megszólal, ezúttal jóval komolyabb, mint amilyen a Metró Univerzum köteteiben volt. Az Orosz népellenes mesék ugyanis vérfagyasztó szatírával írja le a mai Oroszországot, ahol semmi sem az, aminek látszik.


Az Európa Könyvkiadó meghívására ismét Budapestre érkezik az orosz irodalom szupersztárja, Dmitry Glukhovsky. 2012 áprilisában a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával látogatott el Magyarországra, egyik akkori játékunk apropóján olvasónk még közös fotót is készített a szerzővel. Most legújabb könyvét, az Orosz népellenes meséket jön népszerűsíteni, amely kötetről M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó igazgatója és Alexandra Finogenova kritikus kérdezi a szerzőt november 7-én 18 órakor az Alexandra Irodalmi Kávéházban (1075 Budapest, Károly körút 3/c.). A könyvből Ötvös András színművész olvas fel részletet. A táguló Metró Univerzumról – vagyis az újabb kötetekkel bővülő sorozatról – Turi Márton kritikus, esszéíró beszélget Dmitry Glukhovsky-val november 8-án pénteken 18 órakor a Fogas Házban (1073 Budapest, Akácfa u. 51.). Mindkét rendezvény orosz nyelven zajlik magyar tolmácsolással.

A Metró Univerzum könyvei magyarul
A Metró Univerzum könyvei magyarul

Az Orosz népellenes mesék újabb bizonyítéka Glukhovsky kimeríthetetlen fantáziájának, ám ezek a novellák minden őrült ötletük és sci-finek tűnő történetük ellenére is bámulatosan éles felbontásban ábrázolják a mai orosz életet. Akár egy kis isten háta mögötti faluba látogatunk el, ahol a lakók feje fölött észrevétlenül zajlik le egy nukleáris háború, akár az ország két vezetőjének bonyolult kapcsolatáról olvasunk, akár egy vidéki orosz kiskirály elképzelését láthatjuk az igazi szabadságról. A kötet összes novellája túlmutat önmagán, ugyanis valamiképpen mindegyiknek a Haza a főhőse – és a Haza úgy jelenik meg Glukhovskynál, mint egy asszony, aki cinikus elnyomás alatt él és valamiféle nagy-nagy változással terhes, és ki tudja, mi bújik ki a hasából. Glukhovsky „mesefüzére” eközben az elkerülhetetlen végromlásról, pusztulásról szól. Itt éppen a fordítottja történik annak, mint a hagyományos varázsmesékben, ahol a hős a történet végén mindig győzedelmeskedik, és a jóság elnyeri jutalmát: Glukhovskynál a rossz diadalmaskodik, ő győz le minden akadályt.

Az Orosz népellenes mesékben Glukhovsky hatékony eszközként használja a tudományos-fantasztikus kelléktárát, hogy megfelelő keretet adjon szépirodalmi novelláinak, és ezzel hitelesen mutassa be a legabszurdabb, legkülönösebb képeket is. A szerző mesterien él a novella adta rövid tömörséggel, kegyetlen őszinteséggel sűríti össze a történeteket, majd kiváló ritmusérzékkel csapja le a slusszpoénokat.

Glukhovsky szókimondó szembesítése a mai Oroszország mindennapjaival és hazugságoktól mérgezett levegőjével Parti Nagy Lajos Fülkeforr-meséit idézi. Kegyetlenül őszinte és mégis szórakoztató, amelyet az olvasó nem tud egyszerűen csak félretenni.


Vidd hírét!
  •  
  •