Címke: orosz irodalom

Tovább
Kritika
|
90

Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék

Az Orosz népellenes mesék Dmitry Glukhovsky 2010-ben megjelent novelláskötete. A tizenhat szatirikus hangvételű írást tartalmazó kötet a fantasztikum elemeit felhasználva rajzolja meg a mai Oroszország keresztmetszetét, számos ponton megragadva a nép és hatalom viszonyának anomáliáit. A végeredmény egy nem éppen szívderítő kép a pénz és hatalom által uralt orosz társadalmi viszonyokról. A könyv magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Tovább

Ismét Budapestre látogat Dmitry Glukhovsky

Az Európa Könyvkiadó meghívására Budapestre érkezik az orosz kortárs irodalom sztárja, Dmitry Glukhovsky. Új kötetének történetei ismét a sci-fi világába kalauzolnak, de a hang, amelyen megszólal, ezúttal jóval komolyabb, mint amilyen a Metró Univerzum köteteiben volt. Az Orosz népellenes mesék ugyanis vérfagyasztó szatírával írja le a mai Oroszországot, ahol semmi sem az, aminek látszik. Glukhovskyval november 7-én és 8-án találkozhattok.

Tovább
Kritika
|
78

Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

„Napjaink legzseniálisabb orosz írója” – írta Szergej Kuznyecovról Arturo Pérez-Reverte spanyol író. Hogy mennyire állja meg a helyét a jellemzés, azzal talán lehetne vitatkozni, az azonban vitathatatlan, hogy az orosz szerző magyarul megjelent regénye, a Pillangóbőr egy olyan thriller, ami nemcsak témáját tekintve, hanem elbeszélési technikájában is eltér a megszokottól, emellett szókimondása és brutalitása akár sokkoló és megbotránkoztató is lehet egyesek számára.

Tovább

Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr (részlet)

Lapozz bele Szergej Kuznyecov sokkoló thrillerébe, amelyben Xenia, a főszereplő egy sorozatgyilkos nyomába ered. Xenia egy kicsi, de befolyásos online újság szerkesztője. Hogy lenyűgözze főnökét és beindítsa a karrierjét, kockázatos lépésre szánja el magát: nyomába ered a Moszkvát rettegésben tartó kéjgyilkosnak. A fiatal lány időközben azonban rájön, hogy ellenállhatatlanul vonzza a gyilkosságokban megnyilvánuló kegyetlen szexualitás.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov

Mihail Bulgakov az orosz irodalom egyik nagy szatírája; művei halála után váltak világhírűvé. “Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha. Váratlan kérdést kapnak; meg se rezzennek, egyetlen pillanat alatt tájékozódnak, és tudják, mit kell válaszolni, hogy eltitkolják az igazat; meggyőzően adják elő, és egyetlen arcizmuk sem rándul meg, de hajh, a kérdés által felbolygatott igazság a lélek legmélyéről egy pillanatra a szemekbe szökken, és mindennek vége.!”

Tovább
Kritika
|
90

Ljudmila Ulickaja: Imágó

A lárvából báb lesz, majd szétszakítja gubóját s meglebegteti szárnyait a kifejlett példány, vagy más nevén imágó. Éppígy lesz a gyerekből, kamasz majd felnőtt, de vajon az orosz szovjet társadalom lárvái is felnőnek? S ha pedig imágó válna belőlük, mivel szembesülnek? Mihez kezdhetnek a lágerek, a titkosrendőrség, a lehallgatások és a diktatúra világában? Ulickaja regénye egy lebilincselő olvasmány, mely elkalauzol minket e sötét kor rejtelmeibe.

212 éve született Puskin

Az oroszok nemzeti költőjének is nevezett Alekszandr Szergejevics Puskin 1799. június 6-án született Moszkvában. Viszonylag rövid élete ellenére nagy hatással volt nemcsak az orosz irodalom, de a modern orosz irodalmi nyelv fejlődésére is, mindhárom műfajban – próza, líra, dráma – nagyot alkotott. Irodalmi életművének csúcspontja az Anyegin című verses regénye, amely mindmáig az orosz irodalom klasszikus darabjának számít.

Az antikommunista irodalom jelképe: Alekszandr Szolzsenyicin

Szolzsenyicin a XX. századi orosz irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Sztálint bíráló kijelentéseiért a második világháborút követően 8 évet töltött különböző munkatáborokban. A Gulágon töltött évek alatt szerzett személyes emlékei alapján írta meg legismertebb műveit, amelyek révén az antikommunista irodalom ikonszerű alakjává vált, a Szovjetunióban pedig ennek köszönhetően kegyvesztetté lett.

Portré: Lev Tolsztoj

Lev Nyikolajevics Tolsztoj az orosz- és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója és minden idők egyik legnagyobb regényírója. Az Anna Karenina és a Háború és béke tette azzá. Idősebb korára erkölcsi, vallási és politikai szemlélete megváltozott, aminek következtében súlyos társadalmi előítéletekkel kellett megküzdenie. 1891-ben lemondott alkotásainak kiadási jogairól. Harmadik nagy regénye, a Feltámadás miatt kiközösítették.