Alan Hollinghurst: Más apától

Írta : Alan Hollinghurst
Eredeti cím : The Stranger's Child
Eredeti kiadás : 2011
Magyar cím : Más apától
Fordította : Csordás Gábor
Kiadó : Scolar Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2013
Terjedelme (oldalszám) : 512
90
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Alan Hollinghurstöt a díjak és elismerések igencsak kedvelik. Már első, magyarul meg nem jelent regénye, (The Swimming-pool Library) Sommerset Maugham-díjat nyert, egy későbbit man Booker-díjra jelöltek. Magyarul A szépség vonala címmel jelent meg könyve 2011-ben a Scolar Kiadónál, amit szintén számos díjjal jutalmaztak, és tucatnyi lap választotta legjobb könyvei közé.


Az újabb regény három történelmi korszakon keresztül ábrázolja Angliát, egy kevésbé szokványos szemszögből. Egy nemesi család, a Vallance-ok sorsát kiséri végig a huszadik századon, de nem a megszokott angol humor, a nemesség eleganciája, vagy egyéb sztereotípiává vált „angol” vonatkozásokat emel ki. A zsinór, amire az angol társadalom rétegei és változásai elénk táncolnak, a homoszexualitás, a hivatalos közerkölcs előírásaitól való eltérés. A cselekmény egy erős központi alak, Cécile Vallance, az életvidám, kellemes fiatalember élő, majd holt alakja köré szerveződik, aki tulajdonképpen mindössze négy említésre méltó dolgot követ el: elcsábítja George-ot, majd a húgát, Daphnét, megírja „Két hold” című költeményét előbbihez, de utóbbinak ajánlva, végül elesik az első világháborúban. A költemény később Anglia valamiféle romantikus generációs szimbólumává válik, Cécil pedig – post mortem – olyan rangra emelkedik a költők között, akinek életét, műveit évekig kutatják. Ő az első „más”, aki megjelenik a könyvben, és akiről a végén kiderül az is, hogy apa volt.

A teljes huszadik századon és a társadalmi skálán végigevickélve, mintegy a nemesi osztály eltűnésével párhuzamosan, valahogy „normalizálódnak”, illetve vállalhatóvá válnak a másságok. Cécil még kénytelen titokban hódolni társadalmilag elítélt szexuális szokásainak. A regény végén Peter temetésén már nyíltan beszélnek homoszexuális voltáról. Közben pedig felgöngyölődik a Vallance család titkokból szőtt története, melyeken a mintát a homoszexuális, híres költővé avanzsált Cécil, az erőszakos Dudley, a boldogságot kereső Daphne és gyermekeik, ismerőseik sorsa adja. Partnerek, társak, férjek és feleségek, alkalmazottak, szolgák és alkalmi ismerősök által jelentkezik Anglia kultúrája és szubkultúrái.

A társadalmi vélekedés nyitottabbá válásával egyidejűleg a tér is tágul és változik: a Vallance-rezidencia és a Két hold szerényebb épülete, folyton változó díszletként őrzik a század tényeit, hogy előbbiből végül iskola váljék, utóbbit pedig – sok-sok átalakítás után – lebontsák.

A regény egyébként olyan, mint egy fraktál-mozaik: folyton visszarér benne Cécile alakja és verse, a homoszexualitás ideája, és az eköré gyűlő társadalmi feszültség (a csábítás mint a hatalom gyakorlásának vagy a társadalmi felsőbbrendűség megnyilvánulásának formája) – de igazából rengeteg apró, egymásba szeszélyesen fűződő mozaikkockából épül fel, amelyek arról vallanak, hogyan élnek, és hogyan ítélnek adott pillanatban az emberek, illetve, hogy idővel hogyan változnak meg a társadalmi normák és értékítéletek. Erénye a regénynek a számos jól megépített jellem, alaposan kidolgozott szituáció, az árnyalt leírás és finom lélekrajz.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •