Ki kapja az irodalmi Nobel-díjat 2017-ben?

Vidd hírét!
 
 

Bródy János, Demjén Ferenc, Adamis Anna és Gerendás Péter dalszövegeit még nem fordították le angolra, így ők kevés eséllyel indulnak idén, de még mindig befuthat Paul Simon, Bruce Springsteen vagy Paul McCartney. A felsorolt magyarok közül ráadásul egy sem szerepel a Ladbrokes által esélyesnek titulált tollforgatók listáján (bár McCartney és társai sem). Ott találjuk azonban Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert – igaz, ők még nem írtak dalszöveget, és a tavalyi év alapján ez akár hátrány is lehet.

Eddig a vicc. Az persze nem minden logikát nélkülöző teória, hogy az Akadémia idén, a tavalyi felhördülést mintegy ellensúlyozandó, végre valaki olyannak ítéli oda a díjat, akire mindenki évek óta számít, és akinek a neve hallatán aztán mindenhonnan elégedett moraj törne fel. Nem lepne meg tehát, ha Haruki Murakami vagy Margaret Atwood kapná a díjat. Murakamit évek óta a legesélyesebbnek tartják, Atwoodra pedig még inkább felfigyelt a világ A szolgálólány meséje adaptációjának köszönhetően. Persze, a Svéd Akadémia teljesen más, szakmai szempontból sokkal megalapozottabb érvek mentén dönt a díjazott kilétéről. Amint azt a tavaly is láthattuk.

Az idei listán mindenképp meglepetésnek számít Jussi Adler-Olsen neve. A dán krimiszerző kiváló a műfajon belül, de szinte kizárt, hogy a Q-ügyosztály eseteit feldolgozó sorozatáért ilyen rangos elismerésben részesüljön. Idén az Unibet lőtt túl a célon, ők három olyan nevet is feltettek az esélyesek listájának végére, amely mosolyra fakasztja az embert: Donald Trump, George R. R. Martin és Kanye West irodalmi Nobel-díja a befizetett összes ezerszeresét hozná. Nem fogja.

Murakami Haruki
Murakami Haruki

Murakami idén (jelen sorok írásakor) „csak” második az esélyesek listáján a Ladbrokes-nál, a cég a megtett összeg ötszörösét fizeti abban az esetben, ha a japán kapja az irodalmi Nobel-díjat. Az 1949-ben Kyotóban született Murakaminak a világhírnevet az 1987-es Norvég erdő című regénye hozta meg, amely itthon a Geopen Könyvkiadónál jelent meg. A könyvből a szerző hazájában több mint egymillió példányt adtak el. Murakami szülei mindketten japán irodalmat tanítottak, őt mégis inkább a nyugati kultúra, az amerikai detektívregények és sci-fi érdekelte. Különös hatással volt rá Kurt Vonnegut, Günter Grass, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys. Murakami az írás mellett műfordítóként is jeleskedik. Japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei is.

Ngũgĩ wa Thiong’o
Ngũgĩ wa Thiong’o

Első helyen a kenyai Ngũgĩ wa Thiong’o áll – amennyire emlékszem, őt még sosem tartották ennyire esélyesnek a brit fogadóirodánál. Thiong’o Kenyában született, tanulmányait kálvinista missziós iskolákban kezdte meg, egyetemi diplomát Ugandában szerzett. Egy 1977-ben született drámája miatt az akkori alelnök letartóztatta, szabadulása után pedig emigrálni kényszerült, és csak 22 év elteltével térhetett haza. A száműzetése idején angolul írt, de ma már kikuju nyelven alkot, és a saját írásait ő maga fordítja angolra. Magyar nyelven két műve jelent meg: Egy szem búza és Közöttünk a folyó.

Margaret Atwood
Margaret Atwood

A harmadik Margaret Atwood. A kanadai író, költő, irodalmi kritikus és feminista aktivista 1939-ben született Ottawában. Man Booker-, Hammett- és az Arthur C. Clarke‑díjas szerző, az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de verseket is ír. Utóbbiakat mítoszok és tündérmesék inspirálják. Leghíresebb regénye, az eredetileg 1985-ben publikált A szolgálólány meséje egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. A Hulu a regény alapján 2016-ban tíz részes tévésorozatot készített, amelyet 2017 áprilisától vetítettek. A széria nagy sikert aratott, nyolc Emmy-díjat nyert, és megrendelték a második évadot is. A sorozat hatására a könyv iránt is újra megnőtt az érdeklődés, bár a szerző a tavalyi amerikai választásokkal (is) magyarázta a regény újabb sikerét. Mi az Olvasoterem.com-on a Guvat és Gazella és Az özönvíz éve című regényeit recenzáltuk.

A 2017-es irodalmi Nobel-díjast október 5-én jelentik be.


Vidd hírét!