Három nagyszerű science fiction-regényt vehetnek a kezükbe a műfaj rajongói 2018 nyarán. Íme!
Az egyik legnépszerűbb orosz SF-szerző, az Európa- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (eredeti nevén Igor Vszevolodovics Mozsejko) munkássága jóformán hozzáférhetetlen magyarul. Ezen kíván változtatni a Metropolis Media egy életműsorozat indításával, amelynek első darabja, 
az 1988-as Túlélők nemrég jelent meg. A Pólus kutatóűrhajó húsz évvel ezelőtt tragikus balesetet szenvedett egy még felderítetlen bolygón. A fedélzeten mérnökök, tudósok utaztak családtagjaikkal. Akik életben maradtak, azoknak is sürgősen el kellett menekülniük az erősen sugárzó roncsok közeléből. A technikai eszközeiktől megfosztott embereknek meg kellett tanulniuk boldogulni a bolygó mesevilágszerű, mégis ellenséges környezetében, ám egy pillanatra sem adták föl a reményt, hogy egyszer segélykérő hívást küldhetnek a Földre.
Húsz év alatt az eredeti túlélők a viszontagságok közepette megtizedelődtek, de ugyanakkor egy új nemzedék is megszületett, amelynek tagjai már a névtelen bolygót hívják otthonuknak, hozzáedződtek a zord éghajlathoz, és a vadászat is a vérükben van.
Most azonban, húsz év múltán egy második felderítőhajó közeledik, a Magellán, melynek legénysége mit sem tud az egykori balesetről, ők csak egy ismeretlen világot akarnak feltérképezni. Vajon sikerül-e egymásra akadni a bolygó hatalmas, jeges vadonjában, megszabadulhatnak-e a túlélők kényszerű száműzetésükből? És egyáltalán vágynak-e erre a szabadulásra?
Szintén a Metropolis Media gondozásában jelenik meg James Graham Ballard 1975-ös regénye, a Toronyház, amely alapján három éve Ben Wheatley rendezett filmet Tom Hiddleston és Jeremy Irons
főszereplésével. Az orvos Robert Laing válását követően egy vadonatúj, hipermodern toronyházba költözik London peremén. Ez a minden igényt kielégítő épület teljes körű kiszolgálást nyújt, lakóinak ki se kell lépni a kapun. És ez a maximális önellátás különös következménnyel jár: a lakóközösség lassan leválik a kinti társadalomról, és kialakítja saját hierarchiáját. Laing is beilleszkedik a rendszerbe, összebarátkozik Charlotte-tal, a gyermekét egyedül nevelő anyával, és Richard Wilderrel, a lázadó természetű dokumentumfilmessel.
Aztán egyszer csak homokszem kerül a gépezetbe. Az ellátás akadozni kezd, és az emberekben eddig, az udvarias felszín alá söpört elégedetlenség és sok-sok apró sérelem vulkánként tör ki. Egész emeletek fordulnak egymás ellen, folyosókat, lépcsőházakat és lifteket szállnak meg, lakásokat fosztanak ki, és a harc hamarosan már életre-halálra megy.
Laing félúton reked az épület teteje és alja között, és miközben körülötte elszabadul a pokol, ismerőseiről egyre furcsább dolgok derülnek ki, és végül szembekerül az események bábmesterével, a toronyház legfelső szintjén élő, titokzatos tervezővel.
A könyv a tervek szerint augusztus végén érkezik, lehet, hogy ezt már nem tudod a forró nyári napok valamelyikén kézbe venni.
Philip K. Dick 1956-os regényének első magyar kiadása július 19-én jelent meg. A Jones kezében a világ a 
posztnukleáris messiás története, akinek felemelkedése és bukása Dick írói zsenialitásának köszönhetően egyszerre aprólékosan realista és rendkívül profetikus. A sci-fi egyik legnagyobb alakja bizarr mutánsok, hermafrodita szexelőadók és csillagközi lények mellett halálos pontossággal ábrázolja azt a vágyunkat, hogy higgyünk: valamiben, bármiben.
A címszereplő Floyd Jones egy mogorva, esetlen és feltehetően őrült fickó, mégis igen rövid idő alatt lesz vásári mutatványos mutánsból egy egész bolygó vezetője. Ezt két hihetetlen képességének köszönheti: hogy előre látja a jövőt, és hogy képes rávenni az embereket az álmodozásra egy olyan világban, ahol be lett tiltva.