Elhunyt John le Carré, aki szépirodalmi szintre emelte a kémregényt

Vidd hírét!
  •  
  •  

Hétfőn hajnalban jelentette be a családja, hogy 89 éves korában, rövid betegség után szombaton éjszaka meghalt John le Carré. A tájékoztatás szerint az író tüdőgyulladásban hunyt el, de azt a család hangsúlyozta, hogy a betegség nem az új típusú koronavírus okozta Covid-19 következménye volt.


David John Moore Cornwell néven született 1931. október 19-én a dél-nyugat angliai Dorset megye Poole városában. A berkshire-i St Andrew’s előkészítő iskolában, majd Anglia egyik legszínvonalasabb magániskolájában, a Sherborne Schoolban tanult; utóbbit 1948-ban otthagyta, hogy a Berni Egyetemen idegen nyelveket tanulhasson. 1950-ben csatlakozott a brit hadsereg Ausztriában állomásozó Hírszerző Hadtestéhez, olyan német ajkú disszidenseket vallatott, akik a Vasfüggönyön keresztül szöktek nyugatra. 1952-ben visszatért Angliába, hogy az oxfordi Lincoln College-ben folytassa a tanulmányait, de közben titokban a brit kémelhárításnak kémkedett, szélső baloldali csoportokban lehetséges szovjet ügynökök után kutatva. 1956-ban diplomázott First Class Honours érdemjeggyel. Ezt követően franciát és németet tanított az Eton College-ben, és 1958-ben az MI5 ügynöke lett.

Az írásra Lord Clanmorris buzdította, aki maga is krimiket publikált John Bingham álnéven. Aktív MI5-ügynökként kezdte írni első regényét, az Ébresztő a halottnak címűt, és később azt mondta, hogy George Smiley alakját részben Lord Clanmorrisról mintázta. 1960-ban áthelyezték az MI6-hez, a brit titkosszolgálathoz, és a bonni brit nagykövetségen kezdett dolgozni másodtitkári fedésben. Később Hamburgba küldték, ahol politikai konzulként tevékenykedett. Itt írta 1962-ben az A Murder of Quality című detektívregényét, majd 1963-ban az A kém, aki bejött a hidegről című kémregényét. Mivel a brit külügy az alkamazottainak megtiltotta, hogy bármit írjanak a saját nevükkel, Cornwell a könyveket a John le Carré álnév alatt publikálta.

A mára a kémirodalom klasszikussává vált regényhez írt előszavában ötven évvel az eredeti megjelenése után így emlékezett vissza a könyv születésének körülményeire: “Az A kém, aki bejött a hidegről című regényemet harmincéves koromban írta erős, másokkal meg nem oszott, személyes természetű feszültségek közepette, szélsőséges visszavonultságban. […] a regényem megjelenésének napjától kezdve rájöttem, hogy egyszer és mindenkorra rám sütötték: íróvá vedlett kém vagyok, nem írónak tekintettek, aki sok hasonszőrűvel együtt elvégezte a kiszabott munkáját a titkos világban, és írt róla. […] Az angol kém voltam, aki egyszer csak felfedte magát, és elmesélte, mi is történt valójában, és bármilyen cáfolattal álltam is elő, minden cáfolat csak tovább erősítette a legendát. […] A könyv érdeme – vagy bűne, attól függően, honnan nézzük – tehát nem a hitelesség, hanem a hihetőség volt.” (A regény magyarul legutóbb az Agave Könyvek gondozásában jelent meg 2013-ban, az eredeti megjelenésének 50. évfordulóján, a szerzőnek a jubilleumi kiadáshoz írt előszavával.)

Az A kém, aki bejött a hidegről megjelenése megváltoztatta le Carré életét. Megengedhette magának, hogy minden idejét az írásnak szentelje; a hidegháború krónikásává vált, neki köszönhetjük és a korszak legnagyszerűbb kémregényeit: Az áruló (eredetileg: Tinker, Tailor, Soldier, Spy – magyarul Árulás és Suszter, szabó, baka, kém címmel is megjelent), a Hajsza és a Csapda.

A Szovjetunió felbomlása nem vetett gátat a le Carré-regényeknek, a szerző ugyanolyan éleslátásról tett tanúbizonyságot, amikor világunk égető problémáiról írt a hidegháborút követően is: a gyógyszergyártók szerepéről Az elszánt diplomatában; a szovjet birodalom romjain gyökeret verő vadkapitalizmusról a Single & Single-ben; a terror elleni globális harcról Az üldözöttben és a Törékeny igazságban; a drog- és fegyverkereskedelemről az Éjszakai szolgálatban; a brexit okozta sokkról az Ügynök a terepenben.

Számos könyvét megfilmesítették. Az A kém, aki bejött a hidegrőlt Richard Burton, A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman, A mi emberünket Ewan McGregor, Az üldözöttet Philip Seymour Hoffman főszereplésével vitték filmre. Az utóbbi években a fiai produkciós cége két regényét (Éjszakai szolgálat, Kettős szerepben) televízióra adaptálta. A regényeiből készült filmek és tévésorozatok közül néhányban – rendszerint egy-egy pillanatra – ő is feltűnik.

Munkásságát több díjjal is jutalmazták, de többről önként mondott le. 1964-ben Maugham-díjat kapott, 2011-ben Goethe-díjjal, 2020-ban pedig Olof Palme Díjjal jutalmazták. 2011-ben jelölték a Nemzetközi Man Booker-díjra, de ő a kiadóján keresztül üzent a zsűrinek: noha rendkívül hízelgőnek találta a jelölést, azt kérte, vegyék le a nevét a jelöltlistáról.

John le Carré (Sajgó Ilona munkája)
John le Carré (Sajgó Ilona munkája)

Az Olvasoterem.com 2011-ben az Agave Könyvek közreműködésével egy festménnyel köszöntötte az akkor 80. életévét ünneplő írót. (A festmény fentebb látható, Sajgó Ilona munkája.) A portrét a kiadó segítségével jutattuk el Angliába. Nagy meglepetésünkre le Carré válaszolt az ajándékra, és azt írta: a portré különleges helyet kap a cornwalli otthonában.


Vidd hírét!
  •  
  •