Egy fordítás két emberé: Ingo Schulze és Nádori Lídia egy asztalnál

Vidd hírét!
  •  
  •  

Ha valaki kedveli a német kortárs irodalmat, érdeklődik a német politika iránt, és november utolsó hétfőjén pont Budapesten tartózkodott, kedvére való eseményen vehetett részt: személyesen is találkozhatott Ingo Schulze német íróval. Az esemény német nyelven online is követhető volt a Zoom alkalmazáson keresztül.


A Budapesti Goethe Intézet november 29-én, késő délután adott helyet egy olyan beszélgetésnek, ahol a német irodalom egyik legjelentősebb kortárs alkotóját, Ingo Schulzét láthatták az érdeklődök. A neves író nem először látogatott el Magyarországra; a mostani utazás célja az volt, hogy a Nádor Lídia által magyarra fordított Jóravaló gyilkosok (eredeti címén: Die rechtschaffenen Mörder) című regényéről beszélgessen a magyar olvasók előtt. A kötetet 2020-ban jelölték a Lipcsei Könyvdíjra, s több mint egy évvel az eredeti megjelenése után, idén ősszel a magyar fordítás bemutatójára is sor került a 92. Ünnepi Könyvhét keretein belül. Az ott elhangzott kérdések közül néhány itt is megfogalmazódott; az est folyamán Ingo Shculzét és Nádori Lídiát Teller Katalin irodalmár és esztéta kérdezte az alkotás folyamatáról, közös munkájukról.

A kezdés előtt a közönség igény szerint elvehetett egy fejhallgatót, ezen keresztül volt hallható a németül zajló beszélgetés magyar tolmácsolása. A bemutató és köszöntő rész folyamán az író üdvözölte az jelenlévőket, köztük az első sorban ülő német nagykövetet is. A komolyabb beszélgetést egy viszonylag hosszan tartó felolvasás előzte meg – a könyvből kiragadott részekből hallhattunk több paragrafust –, először Nádori Lídia olvasta fel az első szövegegység első fejezetét magyarul, majd Ingo Schulze németül folytatva ismertetett egy átfogóbb részt a másodikból. Az elhangzottak által kirajzolódott a híres antikvárius, Norbert Paulini története. 

Kapaszkodóként Schulze röviden ismertette a könyv szerkezeti felépítését is. Három rétegű történetről van szó: az elsőben kapunk egy leírást a főszereplőről; a másodikban egy Schultze nevű figura ír Pauliniről; a harmadik ezt az írást értelmezi. Az utóbbiból a hallgatók nem kaptak ízelítőt, mondván: a kötet ezen összetevője a hétköznapi analógiákra épül, egy másik, egy külső nézőpontból látunk egy könyvről szóló interpretációt, s így az ezzel kapcsolatos meglátásokat, mind sok egyebet is, az író az olvasókra bízná. Azonban egy kisebb kitérő alatt mégis elárulta, kritikusaival ellentétben neki Schultze gyanús, ő lehet az antikvárius halála mögött. Teller Katalin gondolatára maga az író is rábólintott: a moderátor szerint az lehet a gyilkos, aki sajátjaként tudja értelmezni a szöveget. 

Szóba került az is, hogy Schulzét a politikai témák foglalkoztatják; aktuális eseményekről ír, s s több könyvében is a kelet- és nyugatnémetek közti viszony áll a középpontban, de talán ebben teljesedik ki leginkább. Az író azt is elárulta, hogy ő keletnémet származású, de felesége vérbeli nyugatnémet, s általa megértett bizonyos dolgokat, mégsem állíthatja azt, hogy tudja, pontosan mi is működött a nyugati oldalon. 

fotó: Prae Kiadó
fotó: Prae Kiadó

A politikai témát hamar felváltotta az író-fordítói kapcsolat kérdésköre. Nádori és Schulze már húsz éve dolgoznak együtt. Nádori szerint egy fordítás két emberé; egyrészt a fordítás nem jöhet létre az eredeti szöveg nélkül, másrészt nagyon nehéz, de fontos az egyik kultúrából a másik kultúrába való megfelelő transzláció. A fordító a tapasztalatait mesélve a Flow-élményre emlékszik vissza erőteljesen, nagy segítséget nyújtott számára, hogy lehetősége volt konzultálni az íróval. Egy fordító még ilyen könnyítő körülmények mellett is nehézségekbe ütközhet, a német cím a többértelműségét tekintve kihívás elé állította, a rechtschaffen szó jogi aspektusa tulajdonképpen lefordíthatatlan magyarra. Hasonló gondot okozott még neki az antikvárius művészneve is. 

Az est vége felé járva Schulze megmosolyogtatta a közönséget, amikor elárulta, hogy a magyar cím hangzása jobban tetszik neki, mint a sajátja. A hallgatóság kérdéseire adott válaszokból az írónak a magyar irodalmárokkal való viszonya is körvonalozódott, az Esterházy Péterrel és Kertész Imrével létrejött közös könyvprojekt is említésre került.

A beszélgetés után a fordító és a szerző is szívesen dedikálta a Prae Könyvkiadónál megjelent kötetet.


Vidd hírét!
  •  
  •