Az emberi sorsokat meghatározó, azokat alakító levélváltások, a magányos, börtönben ülő emberek életét megváltoztató üzenetek, a posta, mint intézmény megszűnése, a létjogosultságának megkérdőjelezése is mind azzal a problémával szembesíti a regényolvasókat, ami mára már globálissá nőtte ki magát: az emberek között kialakuló viszonyok fokozatos megromlása, azok tulajdonképpeni mellőzése az emberi létezést is gyökeresen megváltoztatják, befolyásolják.
Szerző: Ilyés Krisztinka
Anne Frank: Anne Frank naplója
Nem először olvasom Anne naplóját, mégis újra és újra megrendít, hogy egy ilyen fiatal lány nemcsak érzékelte a körülötte történő eseményeket, hanem értelmezte a történéseket, és mintegy kordokumentumként hagyta hátra számunkra a holokauszt okozta testi és lelki sérelmek és szenvedések gyűjteményét. A könyv ezen részét sokan tanulmányozták – engem viszont, az újraolvasás során a mindennapjaink egyszerűsége, az emberi létezés normalitása érdekelt.
Háy János: Boldog boldogtalan
A ‘Boldog boldogtalan’ rendszertelen és kusza világából kiviláglanak azok az életutak, amelyeket nem lehet nem felismerni, s amelyekben a szerző nem kímélve lelkünk meggyötört részeit, átgázol rajtunk, becsap, vagy épp igazat szól, de a való világunkra hivatkozva, sosem hazudtolja meg önmagát.
Szöllősi Mátyás: Fóbia
Szöllősi Mátyás új regénye, a Fóbia „a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete”. Az író egyikből sem akar sokat, mégis mindhárom műfaj jellegzetességeiből kapunk eleget: a főhősünkkel egyszerre válunk nyomozókká, járjuk és éljük újra a nagyszülők és szülők történeteit, s mindeközben – a bűntudattól kikészülve – próbáljuk megmenteni a kézzel fogható örökség maradékait.
Fábián Janka: Márciusi napló
Karolina vágya, hogy elszenvedőjeként legyen jelen a márciusi eseményeknek, jobbára viszont csak kihallgatójává és elmesélőjévé válik a másfél napba belesűrített momentumoknak. Fábián Janka az ő szemszögét követve visz minket végig a kollektív emlékezet azon útján, amit a hazáért és a szabadságért küzdő egykori magyarok elindítottak: az első kokárda elkészülésétől egészen Jókai és Petőfi közismert barátságának megromlásáig.
Vámos Miklós: Ki vinné haza
Vámos Miklós legújabb kötete az író korábbi műveiből válogatott újrakiadások egyike. A kötet a Jaj című kisregényt és a Múmiák címet viselő páros novellát tartalmazza. A Jajban a holokausztból fakadó transzgenerációs trauma ábrázolására s egyben annak feldolgozására vállalkozik; a Múmiák kétrészes szöveg: egy történetet mutat be két szempontból.
Krasznahorkai László: Zsömle odavan
Krasznahorkai új regényének főszereplője a 91 éves Kada Józsi bácsi, aki hiába tett meg sok mindent azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől, egy meg nem nevezett magyarországi faluban mégis megtalálják követői. Józsi bácsi családja már több évszázada tartja titokban eredetét, és egyelőre ő se szeretné nagydobra verni, hogy a nyugdíjas villanyszerelő IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra.
Száraz Miklós György: Bitang nyarak
A Bitang nyarak egyszerre olvasható regényként, de a könyvben szereplő történeteket a novella, illetve a novellaciklus műfajai közé is besorolhatjuk. A megszámozott fejezetcímek pedig a történetek valamiképpeni összefonódásának lehetőségét sugallják, s ilyen értelmezési keretek között tudjuk: a könyv minden egyes szövegdarabjának egyazon fiú az elbeszélője.
Darvasi László: Az év légiutas-kísérője
Darvasi a közelmúlt, pontosabban az utóbbi két év történelmi pillanatait csempészi bele novelláiba: a bevándorlási problémák, az ukrán háború és a koronavírus-járvány megjelenítésével a könyvforgatók még közelebb érezhetik, s egyúttal néha sajátjukként is olvashatják az egyébként sokszor bizarrnak és groteszknek tűnő történeteket.
Borbély Szilárd: Nincstelenek
2022-ben újabb kiadásban olvashatjuk Borbély Szilárd Nincstelenek című regényét, mely – témájából adódóan – nem mondható könnyed, szórakoztató irodalmi műnek. A könyv az írástechnikáját és szerkesztését tekintve kiváló; a szépirodalom és a szociográfia ötvözete viszont – főként a valóság mércéje okán – nyomasztóan hat.