Raylan Givens-rajongók, figyelem! Január 17-én jön a Justified (A törvény embere) harmadik évadjának első epizódja. És a hab a tortán, hogy ugyanerre a dátumra időzíti a kiadó a rettenthetetlen seriff „szülőatyjának”, Elmore Leonard regény- és forgatókönyvírónak legújabb témába vágó regényét, a Raylant. Nem mellékesen a sorozatot az első két évad alapján az Amerikai Filmintézet Az év tévéprogramja díjra jelölte, ezzel bekerült a tíz legjobb közé.
Szerző: Delka
Kritika
|
80
Luuk van Middelaar: Valahogy Európába
Európa-lexikonként, de Európa-szótárként is használható Luuk van Middelaar könyve, amely a Typotexnél jelent meg 2011-ben. Middelaar – neve magyarul közvetítőt jelent – egy EU-biztos stábjában megtapasztalt, általa felfuvalkodott brüsszeli önképnek nevezett burokból a holland valóságba csöppent, mikor országa elutasította az európai alkotmányt. 2007-ben megérett benne az elhatározás, hogy választ keressen: honnan jött és merre tart a modern kori Európa?
Kritika
|
80
Passuth László: A lombard kastély
Az Athenaeumnál új kiadásban megjelent Passuth László-sorozat legfrissebb darabja A lombard kastély című regény. A szerző 1940-1944 között írt művét nagybátyjának, Éber László művészettörténésznek ajánlja, aki mesélt neki az El Greco újraértékelése mögötti háttérérdekekről, ezzel adva meg a regény alapötletét: Passuth az Ambrogio de Predis-rejtély köré építi fel hőseinek történetét. Mert ahol „üres foltok húzódnak a tudomány síkján – jöhet a regény.”
Kritika
|
89
Albert Einstein igaz története
Az Einstein-kutatás talán legteljesebb darabját tarthatják kezükben Jürgen Neffe tollából, a Typotex kiadásában, ha elolvassák Albert Einstein igaz történetét. A szerző oknyomozói pontossággal járja körbe a nagy tudós életének minden aspektusát, kiemelve személyiségének kettősségét: egyszerre tűnik komoly, elmélyült és végtelenül intelligens tudósnak, hogy azután a legváratlanabb pillanatokban bukkanjon elő a gyermeki, vidám, életszerető felnőtt arca.
Kritika
|
100
Orosz István: A követ és a fáraó
Nagyon jó könyvet olvastam a minap: Orosz István A követ és a fáraó című „képfilozófiáját” a Typotex Kiadótól… Ilyen egyszerűen recenzálható ez a mű: egy nagyon jó könyv. Pedig műfaját tekintve nem is könnyed olvasmány: művészettörténeti munka. De én állítom, hogy még ennél is több: történelem, irodalom, művészetelmélet, látványos grafikával, némi játékos asztrológiával és jó sok humorral fűszerezve, közérthető nyelven, mégis profi módon megírva.
Az (irodalmi) IgNobel-díj
Megtisztelni azokat a teljesítményeket, amelyek előbb megnevettetik az embereket, majd elgondolkodtatják őket… Az IgNobelnek elnevezett „anti-Nobel” díj jelmondata ez, melyet 1991 óta minden évben odaítél egy tudósokból, újság- és szakírókból, köztisztviselőkből, illetve utcai járókelőkből álló bizottság. Az IgNobel-díjjal nem jár pénzjutalom, az idén egy asztalkára ragasztott periódusos táblázatot vihettek haza „trófeaként” a kitüntetettek.
Magyar jelöltek az irodalmi Nobel-díjra
Kertész Imre Nobel-díjának örvendett az egész ország. De vajon létezett-e még magyar jelölt az irodalmi Nobelre? Igen, több is. Tormay Cécile-ről tudni vélik méltatói, hogy ha nem halt volna meg jelölésének évében, 1937-ben, megkapta volna a rangos kitüntetést. Így már két Nobel-díjas írónk is lehetne. 1950-ig a különböző magyar, sőt külföldi illetékesek Kemény Ferenc, Herczeg Ferenc és Szabó Dezső nevét is jelölték a Tormay Cécile-é mellett.
Kritika
|
96
Rakovszky Zsuzsa: VS
Rakovszky Zsuzsa VS című regénye Vay Sarolta grófnő igaz történetét dolgozza fel, aki férfiként élte le életét. Különös történet egy különleges szereplővel, aki egyszerre taszít és vonz, megértést és elutasítást egyaránt kivált az olvasóból. Mégsem a bulváros témára figyeltem fel elsősorban, hanem a jellemrajzolás finomságára, az érzékeny ábrázolásra és arra, ahogyan az írónő a regényvilág szolgálatába állítja ezt a csodálatos magyar nyelvet…
Kritika
|
97
Linn Ullmann: Stella zuhan
A kortárs skandináv irodalom egyik legnevesebb írójának, Linn Ullmann-nak újabb regényét adta ki a Scolar Kiadó. A krimi álarca mögé rejtőző történet mély társadalmi problémákat tár fel, a regény behatol a szereplők bőre és a családi krónikák felszínességei alá. Az írónő eredeti módon, sajátos elbeszélői technikával fűzi össze a meglehetősen szerteágazó szálakat egységes könyvvé, olyan alkotássá, mely feltétlenül érdemes arra, hogy elolvassuk.
Kritika
|
90
Tolkien: Elveszett mesék könyve
Christopher Tolkien 1983 és ’96 között egy tizenkét kötetes sorozatban tette közzé apja teljes epikus hagyatékát a maga töredékes, többváltozatú formájában, rengeteg elkülönített magyarázó, értelmező szerkesztői megjegyzéssel kísérve. E sorozat első két kötete az Elveszett mesék könyve, amely a tolkieni mitológia első változatának elbeszéléseit, a később világhírűvé vált történetek alapváltozatait tartalmazza: a kiindulópontot, a kezdeti lépéseket.