Szerző: Delka

Antoine de Saint-Exupéry

Antoine de Saint-Exupéry halála ma is titkok ködébe burkolózik. 1944. július 31-én éjjel tűnt el gépe a radarról, és többé nem is hallottak róla. 2000-ben Marseille partjainál egy repülőgép-roncsra bukkantak francia búvárok, amelyet 2003-ban kiemeltek. 2004. április 7-én bejelentették, hogy kétséget kizáróan Saint-Exupéry gépéről, egy Lockheed P-38-ról van szó. Annak ellenére, hogy egy német pilóta ezt állítja, valószínűtlen a német lelövés ténye.

Tovább
Kritika
|
74

Bartos Erika: Zakatoló

Megjelent Bartos Erika legújabb “bestseller”-gyanús verseskötete az Alexandra Kiadó gondozásában, címe Zakatoló. A Bartos Erika-jelenség megítélése enyhén szólva is ellentmondásos a különböző fórumokon, és erről legalább annyira tehet a kiadó, a piac, mint maga az írónő. Az azonban vitathatatlan, hogy a gyerekek nagyon szeretik ezeket a könyveket, szívesen olvassák, illetve olvastatják. Mint ahogy az én gyerekeim is, sőt magam sem zárkózom el…

Tovább
Kritika
|
80

Keresztelés özönvízzel

Vörös István író-költő egy új regénnyel jelentkezett. A Keresztelés özönvízzel meglepő, különleges és formabontó. Posztmodern regény, elsősorban nem megírásának ideje, hanem értelmezési lehetőségei miatt. Olyan olvasót igényel, aki képes párbeszédbe elegyedni a művel, megkeresni a cselekedetek felszín alatti jelentéseit. De ez senkit ne ijesszen el az olvasástól! Önmagunk kipróbálása nagyon izgalmas játék! Erre (is) invitál ez a nem mindennapi mű.

Elárverezték Jane Austen kéziratát

Egy oxfordi könyvtár, a Bodleian Library rekordösszegért vásárolta meg Jane Austen regénytöredékének kéziratát. Az irodalmi ritkaságra több külföldi könyvtár is licitált, érthető hát az angolok öröme, hogy nekik sikerült megvásárolni azt. A befejezetlenül maradt regény, amely 1804 körül íródott, a The Watsons címet viselte volna, és a részlet tanúsága szerint legalább olyan értékű könyv lehetett volna, mint Austen nyomtatásban megjelent művei.

Tovább
Kritika
|
95

Izing Róbert: Támadás az űrből!

Figyelem! Magyarok mentik meg a Földet! Az Economist lap szerint 2020-ban már G3 csúcsot rendezhetnek Budapesten, főszerepben az Egyesült Államok – Kína – Magyarország hármassal. A bolygónkat megtámadó földönkívüli civilizáció ellen ugyanis csak nekünk van fegyverünk, és ez egy csapásra nagyhatalommá tesz minket. Sőt, van még egy saját ufónk is, Buga Jóska… Mindez Izing Róbert pörgő cselekményű, fordulatos, ellenállhatatlan humorú sci-fijében.

A “lemeztelenített” költő: Szilágyi Domokos

Szilágyi Domokos, aki II. világháború utáni erdélyi magyar irodalom kiváló költője, a Forrás-nemzedék tagja volt, most lenne 73 éves. Számottevő értéke ellenére versei alig ismertek az olvasók körében. Költészetének egyik vetülete a léttel viaskodó, létet faggató, a modern élet, a kisebbségi lét problémáira választ kereső költészet, másik a gyerekversek tiszta, csengő világa. Tragikus életének utó-tragédiája, hogy besúgóként ismertebb lett…

Tovább
Kritika
|
100

Borgos Anna & Szilágyi Judit: Nőírók és írónők

Ez a könyv a Nyugatban legtöbbet publikáló tíz írónőt mutatja be, írói és női, alkotói és magánéleti oldalukról egyaránt megismerhetjük őket. Hiánypótló mű ez, hisz olyan asszonyokról van szó, kiknek művészete egyenértékű ismert és híres férfitársaikéval, és mégis elfelejtettük őket. Sokszor felmerülő kérdés, hogy miért csak férfiak az írók, költők? Nos, itt a válasz: nőírók/írónők is vannak szép számmal, csak nem ismerjük őket. Nem mindegy…

Tovább
Kritika
|
40

A szépség vonala

Hollinghurst regénye kalandozás a hatalom, pénz, politika, a szex és a drog világában a ’80-as évek Angliájában. Az angol felső tízezer, a konzervatív párt elitjének kirakat-életét állítja szembe a látszat mögött meghúzódó valósággal. A főszereplő Nick, egy középosztálybeli homoszexuális beállítottságú fiatalember, aki ebben a környezetben próbálja meghatározni önmagát, személyiségét és keresi az élet szépségét, az egyensúlyt, a harmóniát.

A nagyon-nagy író-asszony

131 éve született a legnagyobb magyar író-költő asszony, vagy ahogy Ady Endre nevezte: a nagyon-nagy író-asszony. Kaffka Margit már ifjúkorától verseket írt, és őt tartják a legkitűnőbb magyar költőnőnek – ám ennél is több az, amit a prózában alkotott. Már korai kisepikáiban is megjelentek a társadalom válságát boncolgató irányvonalak; legismertebb regényében, a Színek és években a női lélek ábrázolásával foglalkozik. A század elején visszatérő téma ez az írónőnél.

Magyar írók a moziban

A hazai filmgyártás már a XIX. század végén is külföldi mintát követett: itthon is az irodalomból inspirálódtak az alkotók. Petőfi Falu végén kurta kocsma c. versének adaptációja Kolozsváron készült; Budapesten olyan klasszikus születettek, mint az Arany ember vagy a János vitéz, de sajnos, ezek a régi felvételek mára szinte mind megsemmisültek. Maradt viszont más, amivel büszkélkedhetünk. Jókai, Mikszáth és Krúdy számtalan filmalkotást megihletett.