Szerző: Delka

Tovább
Kritika
|
100

Borgos Anna & Szilágyi Judit: Nőírók és írónők

Ez a könyv a Nyugatban legtöbbet publikáló tíz írónőt mutatja be, írói és női, alkotói és magánéleti oldalukról egyaránt megismerhetjük őket. Hiánypótló mű ez, hisz olyan asszonyokról van szó, kiknek művészete egyenértékű ismert és híres férfitársaikéval, és mégis elfelejtettük őket. Sokszor felmerülő kérdés, hogy miért csak férfiak az írók, költők? Nos, itt a válasz: nőírók/írónők is vannak szép számmal, csak nem ismerjük őket. Nem mindegy…

Tovább
Kritika
|
40

A szépség vonala

Hollinghurst regénye kalandozás a hatalom, pénz, politika, a szex és a drog világában a ’80-as évek Angliájában. Az angol felső tízezer, a konzervatív párt elitjének kirakat-életét állítja szembe a látszat mögött meghúzódó valósággal. A főszereplő Nick, egy középosztálybeli homoszexuális beállítottságú fiatalember, aki ebben a környezetben próbálja meghatározni önmagát, személyiségét és keresi az élet szépségét, az egyensúlyt, a harmóniát.

A nagyon-nagy író-asszony

131 éve született a legnagyobb magyar író-költő asszony, vagy ahogy Ady Endre nevezte: a nagyon-nagy író-asszony. Kaffka Margit már ifjúkorától verseket írt, és őt tartják a legkitűnőbb magyar költőnőnek – ám ennél is több az, amit a prózában alkotott. Már korai kisepikáiban is megjelentek a társadalom válságát boncolgató irányvonalak; legismertebb regényében, a Színek és években a női lélek ábrázolásával foglalkozik. A század elején visszatérő téma ez az írónőnél.

Magyar írók a moziban

A hazai filmgyártás már a XIX. század végén is külföldi mintát követett: itthon is az irodalomból inspirálódtak az alkotók. Petőfi Falu végén kurta kocsma c. versének adaptációja Kolozsváron készült; Budapesten olyan klasszikus születettek, mint az Arany ember vagy a János vitéz, de sajnos, ezek a régi felvételek mára szinte mind megsemmisültek. Maradt viszont más, amivel büszkélkedhetünk. Jókai, Mikszáth és Krúdy számtalan filmalkotást megihletett.